A hajdan legendás magyarországi édességipar hosszú ideig küszködött a rendszerváltás után, alaposan megszenvedte a privatizációt és a külföldi importot. Az OPTEN által közölt cégadatokból úgy tűnik, hogy a szektor 2012 óta magára talált. Ezt mutatja nemcsak a működő cégek számának növekedése (2012-ben 317 darab ilyen profilú vállalkozás volt, ami 2017-re 357 darabra emelkedett), de az árbevétel folyamatos bővülése is. Tegyük ehhez hozzá, hogy ez a statisztika nem tartalmazza azon nagyvállalatok adatait, melyek fő tevékenysége nem édesség gyártás, hanem például kereskedelem, de az általuk gyártott édesipari termékek jól ismert márkák. Szintén kedvező jelenség, hogy a multinacionális vállalatok mellett egyre több a hazai kézben lévő, sikeres édességipari cég. A szektor tisztulását jelzi a cégfluktuációs index alakulása. 2012 és 2014 között ez enyhén emelkedett és az országos átlag környékén alakult, 2014 és 2016 között azonban 11%-os értékre csökkent, ami azt jelenti, hogy a működő cégek számához képest a piacra belépő és onnan távozó cégek aránya csökkent. Kis mértékű emelkedés a tavalyi évben történt, de még így is kedvezőbb értéket mutat, mint az országos átlag.
A szektor szakmai és érdekvédelmi szervezete, a Magyar Édességgyártók Szövetsége többször felhívta a figyelmet a beruházási és innovációs támogatások fontosságára és a piacon működő cégeket elérő, fokozódó munkaerőhiányra is. A szektor szereplői a 2013-2017 uniós ciklusban összesen 3,2 milliárd forint pályázati támogatást nyertek el. Ezek a fejlesztési támogatások elsősorban a mikro-, kis- és közép- vállalkozásokhoz kerültek, mivel a kiírások döntő többségéből a nagyvállalatok ki lettek zárva.
A munkaerőhiány jól kiolvasható a létszámadatok alakulásából. 2012 és 2016 között enyhén növekedett a dolgozó létszám, ugyanakkor 2017-ben már megfordult a trend. Emelkedő cégszám mellett 143 fővel csökkent az alkalmazotti létszám 2016-2017 vonatkozásában.
A hazai édességipar jövőjét sok egyéb mellett a szakképzett munkaerő megtartásának hatékonysága fogja meghatározni, mivel ha a beruházások során létrejövő gyártósorok mellé nem sikerül megfelelő munkaerőt találni, az jelentősen visszavetheti a hazai cégek befektetési kedvét. Jelenleg még a képzettség nélküli munkások is kedvezőbb körülmények között tudnak külföldön elhelyezkedni, és a magas Áfa és a népegészségügyi termékadó miatt a hazai cégek nem tudnak még csak hasonló feltételeket sem ajánlani. Emellett a szektor szereplőinek a kakaó és a cukor világpiaci árának emelkedéséből eredő gyártási költségnövekedéssel is meg kell küzdeniük – zárja közleményét Hantos Zoltán a céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.
