Meredeken lassul 2012-ben a szélesebb értelemben vett közép- és kelet-európai térség gazdasági növekedése az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank idei harmadik jelentése alapján. A pénzintézet előrejelzése szerint ugyanis folyamatosan terjednek kelet felé az euróövezeti adósságválság átszűrődő hatásai. Magyarországon ez év egészére a májusi 1,0 százalékos visszaesés helyett már 1,3 százalékos mínuszt jósol az EBRD, és rontotta a jövő évi magyar növekedési előrejelzését is.

Alig oszlottak el a viharfelhők az euróövezet fölött, máris itt az újabb pánikroham: a spanyol tartományok segítségért könyörögnek a mentőalapból, a sajtó találgatásai szerint Görögország akár már szeptemberben csődbe mehet, a hitelminősítők pedig megsemmisítő pofonokat osztanak az eurózóna legerősebb tagállamainak. A rossz hírek áradata most már a gazdaságiban is érezteti hatását, több éves mélypontra süllyedt a beszerzési menedzser index az euróövezetben, ami negatívan befolyásolja a magyar kis- és középvállalatok exportkilátásait.

Idei mélypontjához képest alig emelkedett júliusban a GKI-Erste konjunktúraindex. A májusi zuhanás után júniusban és júliusban is minimálisan emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke, de ezzel a felét sem nyerte vissza akkori esésének. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint júliusban az üzleti és a fogyasztói várakozások is javultak kissé, de továbbra is nagyon pesszimista hangulatot tükröznek.

A jövő heti plenáris ülésre az IMF/EU-delegáció várhatóan összeállítja a magyar kormány számára felteendő konkrét kérdéseket. Az igen jól felkészült IMF/EU-delegáció a már lebonyolított 20-30 találkozón további ismereteket szerzett a magyar gazdaság részterületeiről.

A héten indult szövetségesi konzultáción több új elem vált ismertté a kormány jövőbeli terveiről, egyebek mellett arról, hogy a hazai bankrendszer felét magyar tulajdonban látná szívesen a kormány. Az eseménysorozat keretében pénteken a Magosz elnökségével találkozott a Orbán Viktor, a találkozót követően kiadott közleményben a hazai termőföld és az ivóvízkészletek védelme, a felettük való rendelkezési jog nemzeti kézben tartása mellett foglaltak állást.

Csaknem négyszázmillió forintot csoportosít át a kormány a Nemzeti Jogszabálytár idei működési költségeinek biztosítására. A kormányhatározat alapján felmérik, hogy a minisztériumok és a Miniszterelnökség, valamint az irányításuk és felügyeletük alá tartozó szervek milyen jogtárszolgáltatást vesznek igénybe, hogy a szolgáltatási szerződések mikor járnak le és milyen feltételekkel szüntethetők meg, valamint azt is, hogy mennyi pénzt fizetnek ki a törvénytárak igénybevételére.

A bruttó átlagkeresetek 2012 májusában 6,4, a nettó bérek 3,8 százalékkal emelkedtek. Az esztendő első öt hónapjában a bruttó átlagkeresetek 4,4, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 1,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint nemzetgazdasági szinten. A foglalkoztatás ugyanakkor tovább csökken, csak a közfoglalkoztatottak számánál volt bővülés. 

Új gazdasági rendszert épít a kormány, amelynek része a munkát és a családokat támogató adórendszer - mondta Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével folytatott tárgyaláson, a választási szövetségesekkel zajló konzultációsorozat második állomásán. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy ezen új modell egyik célkitűzése, hogy a bankrendszer 50 százaléka magyar tulajdonban legyen.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

A Magyar Közgazdasági Társaság hétfői budapesti konferenciáján Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke és Balatoni András, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója ellentétesen ítélte meg mind a jövő évi költségvetést, mind a magyar makrogazdaság helyzetét. Simor András jegybankelnök szerint romlik a költségvetés pozíciója a Munkahelyvédelmi Akcióterv elfogadásával, míg Domokos László, az ÁSZ elnöke szerint a közpénzek elköltésének jobb átláthatóságára, eredményességének növelésére lenne szükség.

Az ez évi gazdasági folyamatok kétségesek, a jövő évi adótörvény-változások még nem teljeskörűen, az új adónemek is csak tervezet formájában ismertek, a 2013-as költségvetés főszámait viszont már elfogadta a parlament. A csütörtök délután megszavazott büdzsé tervezett bevételeit éppúgy, mint a tervezés alapjául szolgáló GDP-növekedés mértékét kétségesnek tartja a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is. A büdzsé részletes vitája - amelyet a főszámok elfogadása után újra megnyitottak, majd elnapoltak - az országgyűlés őszi ülésszakán folytatódik.

A parlament - a kormánypártok egyhangú támogatása és az ellenzék egységes elutasítása mellett - elfogadta a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló jogszabályt. A kötelezettség 2013 januárjától minden pénzügyi műveletre kiterjed, beleértve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az államkincstár ügyleteit is. Az elvonás mértéke egy ezrelék, a felső korlát hatezer forint, amely azonban az utóbbi két kötelezettre nem vonatkozik.

A pénzügyi tranzakciós illeték és a biztosítási adó bevezetéséről is szavaz az Országgyűlés ma. Matolcsy György egy szerdán benyújtott módosító indítványa alapján a hitelek és kölcsönök folyósítására és törlesztésére nem vonatkozna majd a tranzakciós illeték, a postai sárga csekkes készpénzbefizetésekre ugyanakkor marad a tervezet szerint a fizetési kötelezettség.

Júniusban a fogyasztói árak 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz képest 0,1 százalékos volt a drágulás. Elsősorban a dohányáruk és a szolgáltatások ára emelkedett májushoz képest, csökkent viszont az üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és az élelmiszerek ára a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint.

Új, a munkaerő kölcsönzést szabályozó törvény lépett hatályba július elsején Ausztriában. A jogszabály rögzíti a kölcsönzött munkavállalók jogait, illetve a munkaerő kölcsönzők és a kölcsönvevő vállalkozások feladatait és kötelezettségeit.

Az energiaadózás hatékonyabban járul hozzá az államháztartási hiány csökkentéséhez, mint az adózások más formái, és az éghajlat védelmét is jól szolgálja.

Vagyoni jogi perekben csak a hárommillió, közigazgatási ügyekben csak az egymillió forint feletti perekben lehet ezután a Kúriához fordulni, a munkaügyi perek egy részében pedig csak akkor, ha a vitatott érték nem haladja meg a teljes munkaidőre megállapított kötelező havi minimálbér ötszörösét. Többek között erről is döntött ma a parlament, amely ugyancsak a hétfői ülésen módosította szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényt. Ennek nyomán a gazdálkodók egyszerűbb adminisztrációval dolgozhatnak majd a jövőben.

A legutóbbi csúcsértekezleten elhatározott európai bankunió létrejötte nem jelentene mást, mint azt, hogy a hanyagul gazdálkodó kereskedelmi bankok adósságait az európai adófizetőkre, vétlen polgárok százmillióira terhelik át. A német közgazdász társadalom felhívást intézet Agela Merkel európai politikája ellen. A dokumentumot százhetven - javarészt - elismert, tekintélyes tudós írta alá. Az összefogás szervezője Walter Krämer professzor az alapblog.hu-nak adott interjút.

A külkereskedelmi termékforgalom előzetes adatai szerint az esztendő ötödik hónapjában az export és import euróban számított értékei közel azonos mértékben, 1,7, illetve 1,8 százalékkal növekedtek, ezzel szemben a forintértékek kétszámjegyű bővülést mutattak 2011 májusához képest - jelezte a Központi Statisztikai Hivatal.

Három-hat hónapon belül ellehetetlenül Olaszország és Spanyolország piaci finanszírozása, és ezzel megkezdődik az euróövezet felbomlása, ha nem indulnak el a szükséges reformok, a fiskális unió, a bankunió és a transzferunió kialakítása - véli Nouriel Roubini.

Elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament. A jogszabály jelenlegi változata megfelel a nemzetközi szervezetek elvárásainak, így ez már nem lehet akadálya a tárgyalások megkezdésének az unióval és a Nemzetközi Valutaalappal.

Egy év alatt elvileg kiépíthető az elektronikus útdíjrendszer, amely csak akkor lehet hatékony, ha a fuvarozók számára még megfizethető díjakat állapítanak meg - írja a Privátbankár a közgazdászokból, mérnökökből alakult civil szervezet, a Fair Transfer tanulmányára hivatkozva.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

Megjelent a Piac&Profit júliusi száma, benne többek között hasznos tanácsokkal, hogyan lehet nyugodtan magunk mögött hagyni az üzletet a szabadság idejére. Elemezzük, milyen terheket jelent majd a jövő évi költségvetés a kkv-knak, foglalkozunk a távközlési adó gyakorlati hatásaival illetve az induló vállalkozások „3F"-jével.

Folyamatosan javulnak a magyar kis- és középvállalati szektor várakozásai, csökken a cégvezetők pesszimizmusa az elmúlt háromnegyedévben mért adatokhoz képest - derül ki az OTP KKV Konjunktúra Index 2012. második negyedévi eredményéből, amelyet a Policy Agenda készített. A KKV-k nagy része ugyanakkor még így sem vár a következő 6 hónapban jelentős változást, továbbra is elsősorban a kivárás jellemzi a cégeket.

Folyamatosan veszít lenületéből a magyar gazdaság, az egyik fő húzóerő, az export volumene, az idén az első négy hónapban mindössze 0,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet, a behozatalé 0,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorsjelentése szerint növekedést regisztráltak a heterogén összetételű feldolgozott termékek, illetve élelmiszerek mindkét irányú forgalmában, ugyanakkor a híradás-technikai eszközök kereskedelmének visszaesése továbbra is folytatódott. Az időszakon belül az áprilisi forgalom mérsékelten csökkent.

Az euróválság hosszú időre megoldódni látszik, a jövő legsúlyosabb problémája Gilles Bransbourg francia befektetési stratéga szerint az, hogy a társadalmak elöregedését sem uniós, sem nemzetállami szinten nem tudják majd másként kezelni, mint erősödő adóztatással. A tanácsadó szerint Magyarország után többen a nyugdíjvagyonhoz nyúlhatnak, a ma még unortodoxnak minősített út válik általánossá. A jelenlegi környezetben az ex-bankár a kisbefektetőknek azt ajánlja, hogy ne sztárbefektetők ajánlásait kövessék, hanem azt figyeljék, hogy azt, hogy az államok hová teszik a pénzt.

A becslések szerint az adóelkerülés uniós szintje meghaladja az évi 1000 milliárd eurót, ami nagyságrendileg tízszerese a magyar GDP-nek. A gazdasági válság miatt egyre nagyobb érdek fűződik az adóbevételek növeléséhez, így most az Unió is egy komplex javaslatcsomaggal állt elő a probléma kezelésére.

Az Európai Központi Bank (EKB) megkapta azt a levelet, amelyben a magyar kormány felkérte annak törvénymódosító javaslatnak a vizsgálatára, amely a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) is kiterjesztené a tranzakciós illetéket - erősítette meg a hírt az MTI-nek Miltényi Eszter. Az EKB sajtóosztályának Ciprusért, Máltáért, Magyarországért, Szlovéniáért és Portugáliáért felelős munkatársa ugyanakkor a vizsgálat várható időpontjáról nem nyilatkozott.

A munkaadók szerint kedvező hatása lehet a tegnap bejelentett, a kisvállalkozások támogatását célzó intézkedéscsomagnak, és hozzájárulhat a feketemunka visszaszorításához. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a munkahelyteremtéshez ez még nem elég, kevés, ha a gazdaság stagnál. Az elemzők a finanszírozási oldal bizonytalanságát hangsúlyozzák, sőt, a szuperbruttó kivezetésének elhalasztását is szükségesnek vélik a tervek finanszírozási oldalának biztosításához.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Bár továbbra is jelentősen elmarad az elmúlt két év azonos időszakában mért értéktől, 2012 júniusában emelkedett a GfK Komplex Fogyasztói Bizalom Indexének értéke az első negyedévhez képest. A hitelfelvételi kedv némiképp az eddigieknél is alábbhagyott.

Nem csak a futballpályán, hanem a tárgyalóasztalnál is történelmi vereséget szenvedett Németország péntek hajnalban. Minden kérdésben engedni kényszerült Angela Merkel német kancellár, aki a helyszínen tartózkodó kommentátorok információi szerint Mario Monti olasz miniszterelnök megkérdőjelezhető, ám sikeres taktikával szorított sarokba.

„A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen." Ezt most nem az ország jövőjéért aggódó közgazdászok mondták, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján pénteken közzétett Magyar Növekedési Terv című lonzultációs anyag létrejöttét indokló szöveg tartalmazza. A tárca internetes hozzászólásra buzdítja az érdeklődőket.

Félő, hogy megint a vállalkozásoknak kell majd viselniük annak a terheit, hogy a 2013. évi költségvetésben tervezett bevételek nem megalapozottak, így tőlük szedhetik majd be a büdzséből hiányzó összegeket. A befolyó pénzek prognosztizált mértékét nemcsak közgazdászok és az ellenzéki pártok vitatják, hanem az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is. Egyedül Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter rendületlenül optimista a 2013. évi költségvetést és az ország előtt álló perspektívákat illetően, a jövő évi büdzséről szóló általános vita megkezdése előtti expozéja az országgyűlés szerdai plenáris ülésén is erről tanúskodott.

Adózási bűncselekmények esetén alkalmazandó közös minimumszankciók, határokon átnyúló adóazonosító szám, az uniós adófizetők chartája és az eddigieknél határozottabb közös intézkedések az adóparadicsomok felszámolására -ez csupán néhány a Bizottság konkrét elképzelései közül, amelyek célja megfékezni az EU-n belüli adócsalást és adókikerülést.

A Dél-afrikai Köztársaság gazdasági és technológiai színvonalát tekintve fejlett, első világbeli ország az afrikai kontinensen. Legfőbb kereskedelmi partnere Európa, most mégis a szegényebb, de gyorsan növekvő szomszédos országokkal kell szorosabbra húznia a kereskedelmi kapcsolatait.

Több fontos esemény is áll Angela Merkel előtt a következő két napban, amelyek végeredményben ugyanarról a kérdésről fognak dönteni: változik-e Németország álláspontja a kialakult európai krízis kezelését tekintve, meg tudja-e állítani a német kancellár az egyre többek szerint a felbomlás felé robogó euróövezet szétesését. Berlin szorosabb politikai integrációt szorgalmaz, míg az euróövezet kormányai monetáris lazításokat szeretnének. Soros György szerint pedig Németországnak be kellene indítania saját Marshall-segélyét.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a mai kamatdöntő ülésen 7 százalékon hagyta a tavaly december óta változatlan alapkamatot. A jegybank inflációs és növekedési előrejelzését lefelé módosította: az idén a fogyasztói árak 5,3 százalékkal nőnek majd várakozásaik szerint, amivel párhuzamosan a GDP 0,8 százalékkal eshet vissza.

Magyarország gazdaságilag leszakadóban, gazdaságpolitikailag és politikailag pedig elszigetelődőben van az EU-tól. Az eddigi adatok szerint idén a GDP alakulása Görögország és Portugália után nálunk a legkedvezőtlenebb, s az állampapírok eladásának kamatköltsége is csak ebben a két országban (és esetenként Írországban) magasabb a magyarnál. A GKI Zrt. a 2012-es év egészére 1,5 százalékos GDP-visszaeséssel, 5,7 százalékos inflációval, 11 százalékos munkanélküliséggel és 2,5 százalékos hiánnyal számol legfrissebb prognózisában. A gazdaságkutató szakemberei kétségeket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás megszületéséről, amelyet drága és kockázatos magatartásnak tartanak.

Az áprilisi kiskereskedelmi forgalom volumene 2,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától, az esztendő első négy hónapjában 0,7 százalékos visszaesést mértek a statisztikusok. A csökkenésben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek, az üzemanyagtöltő állomások, valamint a bútor- és műszakicikk-üzletek eladásainak visszaesése játszott meghatározó szerepet a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a 2013. évi költségvetési törvényjavaslatban jövőre tervezett 1,6 százalékos bruttó hazai termék (GDP) növekedés mellett tartható a 2,2 százalékos hiánycél, ugyanakkor 168 milliárd forinttal csökken a makrogazdasági kockázatok ellensúlyozására alkalmas tartalékok összege.

Több ponton is meghátrált a kormány az MNB-törvény módosítása ügyében, de a legfontosabb kérdésekben nem ad jogi garanciát a nemzetközi partnereknek. A jogszabályt a parlament jövő héten fogadhatja el, s, ha az EKB és az IMF is rábólint, a tárgyalások elindulhatnak a nyári szünet előtt, vagyis készülhet majd arról címlapfotó júliusban, ahogy Varga Mihály kezet fog az IMF képviselőivel. Konkrét megállapodás a piaci szereplők szerint ősszel lehet.

Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyminisztereinek Tanácsa (Ecofin) döntött a Kohéziós Alapból származó kötelezettségvállalások - március 13-i tanácsi döntés alapján történt, 2013. január elsejétől hatályba lépő - részleges felfüggesztésének megszüntetéséről - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A májusi zuhanás után júniusban minimálisan emelkedett, lényegében stagnált a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke. A GKI által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások kissé tovább romlottak, a fogyasztóiak viszont érezhetően - bár az előző havi esésnél sokkal kevésbé - javultak.

Az Európai Bizottság három újabb jogszabály módosítására szólította fel Magyarországot. Ha két hónapon belül nem történik változás, bíróságra kerülhet az ügy. Másik három ügyben pedig új kötelezettségszegési eljárás indul.

A múlt héten benyújtotta a kormány a jövő évi költségvetés tervezetét. A Policy Agenda által készített elemzés szerint már az ebben szereplő hiánycélt is csak akkor lehet tartani, ha rendelkezik az ország pénzügyi védőhálóval, és nincsen újabb krízis Európában, míg a gazdasági növekedés feltételeit ez a költségvetés továbbra sem biztosítja.

Az átlagkeresetek nőttek, a foglalkoztatás csökkent az esztendő első négy hónapjában a versenyszférában. A költségvetési intézményeknél - döntően a közmunkaprogramokkal összefüggésben - épp ellentétes tendencia volt megfigyelhető: többen dolgoztak az idén április végén, mint egy évvel korábban, átlagosan kevesebb pénzért a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint.