Szijjártó Péter azt mondta, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodást január óta alkalmazzák, véglegesen várhatóan május elején lép hatályba.
A szabadkereskedelmi megállapodás miatt a nem vámjellegű bürokratikus akadályok mind a brit, mind az uniós tagállamok vállalatainak többletköltségekkel és többletterhekkel járnak - mondta, kiemelve: Magyarország mindent megtesz azért, hogy a megállapodás végrehajtásánál a magyar vállalkozások érdekeit sikerüljön érvényesíteni.
Hozzátette: az adminisztratív és egyéb kereskedelmi nehézségek miatt olyan eljárásrend kialakítása a cél, amely menedzselhetővé teszi az új típusú együttműködést.
A miniszter szerint azok az országok, amelyek a leggyorsabban alkalmazkodnak az új körülményekhez, versenyelőnyre tehetnek szert, ezért a Külgazdasági és Külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy a magyar vállalatok megtartsák, megvédjék és javítsák a brit piacon elfoglalt pozíciójukat.
A nemzeti exportvédelmi programban szakmai és pénzügyi támogatást nyújtanak a magyar vállalatoknak: az Eximbanknál 590 millió eurós (mintegy 217 milliárd forintos) hitelkeretet nyitottak magyar-brit vállalatközi együttműködés finanszírozására. A Brexit kiigazítási tartalékból pedig várhatóan 15 milliárd forintos uniós forrás lesz elérhető azoknak a cégnek, amelyeknek nehézségei adódnak a britek uniós távozása miatt - tudatta.
Szijjártó Péter hatalmas veszteségnek tartja, hogy az Egyesült Királyság elhagyta az Európai Uniót. Az EU ezzel elvesztette lakosságának mintegy nyolcadát és gazdasági teljesítményének hetedét. Az Egyesült Királyság az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja, a hatodik legnagyobb kereskedelmi forgalmat lebonyolító ország és a hatodik legnagyobb gazdasággal rendelkező ország a világon - mondta.
Kiemelte: Magyarországnak különösen érzékeny ez az uniós veszteség, mert az Egyesült Királysággal sok kérdésben szövetségesek voltak. Az Egyesült Királyság a tizenharmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere Magyarországnak és a hatodik legnagyobb beruházói közösséget alkotja az országban. Magyarországon mintegy kilencszáz brit tulajdonosi hátterű vállalat működik, amelyek 55 ezer magyar embernek adnak munkát - ismertette.
Hozzáfűzte: a koronavírus-járvány okozta nehéz helyzetben életbe léptetett beruházásösztönzési támogatás felhasználásával öt brit vállalat a kapacitások leépítése helyett úgy döntött, hogy több mint 5,5 milliárd eurót fektet be Magyarországon.
