Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója a lapnak elmondta: ahogy a járvány első és második, úgy a harmadik hulláma is kedvező hatással van a hazai online kereskedelemre. Felidézte, hogy az áruházak nyitvatartását érintő múlt csütörtöki bejelentés után szinte azonnal megugrott a meghatározó webplázák látogatottsága. A többség alighanem felmérte a lehetőségeket, tájékozódott, majd péntektől a rendelésszám is feljebb kúszott. Bár a hét végén visszaesett a forgalom, hétfőn folytatódott a roham. Emögött feltehetően az áll, hogy a hagyományos boltok jelentős kedvezményekkel, akár 30-40 százalékos árleszállításokkal vagy kettőt fizet, hármat vihet típusú akciókkal próbáltak extra bevételre szert tenni a kéthetes leállás előtt.
Összességében a nagy e-kereskedőkről elmondható, hogy a februári, március eleji szinthez képest az elmúlt szűk egy héten legalább 15-20 százalékkal nőtt a látogatószám, 10 százalék feletti mértékben pedig az értékesítés.
A szakértő szerint minden lezárás és szigorítás katalizátorként hat az online kereskedelemre, nem véletlen, hogy a pandémia óta legalább két-három évet ugrott előre a szektor. A GKI Digital vezető tanácsadója rámutatott: a már meglévő 3,3 millió mellé csupán 50 ezer új online vásárlót hozott a járvány első hulláma, az egész múlt év pedig mintegy 80 ezret. A növekedés motorja tehát elsősorban nem az új belépők vásárlóereje, hanem a meglévő fogyasztóké: gyakrabban és több terméket szereztek be a weben, így a kosárérték is megugrott. Nem meglepő tehát, hogy a korábbi 6-7 százalék után immár 9-10 százalék az online csatorna súlya a teljes forgalomban, de ehhez az is kellett, hogy a hagyományos kiskereskedelem stagnáljon. Számos nyugat-európai országban már 15 százalék feletti ez az arány, így van hová fejlődni.
