A február 4-i gazdasági évnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök felkérte a kamarát, hogy gyűjtse össze a gazdaság szereplőinek javaslatait a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák megoldására, és a gazdaság újraindításához rendelkezésre álló források leghatékonyabb felhasználására.

Célként azt határozták meg, hogy olyan javaslatok kerüljenek megfogalmazásra, amelyek egyrészt biztosítják a veszélyhelyzet végső szakaszában és annak elmúltával a gazdaság lehető leggyorsabb újraindítását. Ezen túl szervesen illeszkedjenek azon patrióta gazdaságpolitika alappilléreihez, amelyek 2010 és 2019 évek között a magyar gazdaság felemelkedéséhez vezettek. Minden fejlesztéspolitikai koncepció elindításakor a döntéshozók szemben találják magunkat azzal a dilemmával, hogy kiket kell és lehet a legnagyobb gazdasági növekedés biztosítása érdekében a támogatási rendszer kedvezményezettjeinek kijelölni. Elsősorban azokat, akik már dinamikusan teljesítenek és képesek arra, hogy mások számára is munkahelyeket vagy piacot teremtsenek, avagy ezzel szemben azokat támogassák, akik a legelesettebbek, és támogatás hiányában nem tudnának tovább működni. A világjárvány okozta gazdasági válságra adható helyes válasz jelen esetben az, hogy mind a két célt megfelelő arányban kell szolgálnia a rendelkezésre álló hazai és európai uniós források felhasználásának. Most a társadalmi igazságosság fokozottan megköveteli, hogy az önhibáján kívül ellehetetlenülő vállalkozások segítséget, mentőövet kapjanak.

Mindezek szellemében a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) már igényelhető az első százmilliárd forintos hitelkeretet, azok a vállalkozások vehetik igénybe, akiknek a működését a korlátozó rendelkezések egyértelműen megakadályozták. Ez a vállalkozói kör elsősorban a turizmus és vendéglátás, és a személyi szolgáltatások köre, amelyre vonatkozóan az előzetesen meghatározott 25 TEÁOR szám a kamara javaslatára 55-re bővült.

A kormánnyal folytatott tárgyalásaik során kérték, hogy a meghirdetett keret felülről nyitott legyen, és amennyiben további nehéz helyzetben lévő vállalkozások igénye merülne fel, legyen lehetőség a forrás bővítésére. A KKV-szektort érintő további kétszer százmilliárdos hitelkonstrukció kialakítása jelenleg is folyamatban van.

Általánosságban kérték, hogy a válság idején bevezetett sikeres válságkezelő támogatások kivezetése az általuk javasolt fokozatos nyitást követően, azok bevezetésétől számított 1-3 hónap elteltével történjen csak meg, ezzel is támogatva a sikeres túlélés lehetőségét.

Ahhoz, hogy a magyar gazdaság a járvány elmúltával a világban folyó kíméletlen gazdasági küzdelem valódi nyertesévé tudjon válni, szükségét látják a kormány eddigi gazdasági stratégiájával összhangban lévő rövid és középtávú hatással járó intézkedések meghozatalának.

A gazdasági szerkezet átalakítása során az alábbi prioritásokat határozták meg: 

• a termelési és szolgáltatási ágazatok diverzifikációja, modernizációja;
• a gazdaság import kitettségének csökkentése;
• a vállalkozások exportképességének javítása;
• a hazai innovációs képesség fokozása, kiemelt figyelemmel a digitalizációra;
• a vállalati hozzáadott érték növekedésével a gazdasági szerkezet tudás tartalmának fokozása;
• a fenntarthatóság és a zöldgazdaság erősítése;
• a tudásalapú társadalmat segítő magas minőségű oktatási rendszer kialakítása.

A hazai vállalkozások erősítése érdekében szükségesnek tartják a hazai beszállítói hányad további növelését a közeljövő uniós és hazai forrásból megvalósuló állami beruházási programjaiban, különös tekintettel a Helyreállítási és Alkalmazkodási Tervre. A válságkezelés utolsó szakasza és az azt követő újraindítási szakasz megfelelő finanszírozhatósága érdekében kiemelten szükség van a vállalkozásfejlesztési célú uniós források kifizetésének előbbre hozására és felgyorsítására.

A munkacsoportok közel 150 tételes javaslatának közös átgondolására az államigazgatás szakmai vezetőivel a közeljövőben kerül sor.

A munkacsoportok legfontosabb javaslatai:

• A lakossági fogyasztás növelését célzó programok indításával a piaci kereslet növelése és annak irányított felhasználása a magyar termékek és szolgáltatások előnyben részesítésével;
• A vállalati csődök, felszámolások és végrehajtások felfüggesztése minimum a veszélyhelyzet elmúltát követő féléves időtartamig;
• A vállalkozásfejlesztési célú források felhasználásának előbbre hozása a programciklusnak a korai szakaszára és a kifizetések felgyorsítása;
• A kkv-szektorban a digitalizációt, a fenntarthatóságot, az innovációt, valamint az exporttevékenység fejlesztését szolgáló kis összegű pályázatok gyors beindítása;
• A sikeresen működő Széchenyi Kártya Program  folytatása és további területekre való kiterjesztése.