Magyar ingatlanok tömege szorulna felújításra

A magyarországi ingatlanállomány 30 százaléka több mint 10 éve vagy soha nem esett át kiadós tatarozáson. A falvakban még rosszabb a helyzet: ott a házak 38 százaléka szorul sürgős felújításra – derül ki egy friss kutatásból. 

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A Fundamenta és az NRC piackutató cég a múlt év végén végzett széles körű, reprezentatív felmérést a hazai ingatlanok állapotáról, a tulajdonosok felújítással kapcsolatos terveiről. Az adatok szerint a régen vagy soha fel nem újított ingatlanok 30 százalékos aránya mellett további 30 százalék azoknak a lakásoknak, házaknak az aránya, amelyek legutóbb 4-10 éven belül estek át egy kisebb vagy nagyobb felújításon. A felújítások keretében leggyakrabban festettek, mázoltattak, illetve a burkolatokat cserélték ki. Az összes felújítás 73 százalékában ezeket a munkálatokat végeztették el az ingatlantulajdonosok.

Jóval kisebb mértékben, a tatarozáson átesett ingatlanok kevesebb, mint felében került sor a nyílászárók cseréjére is, és 23 százalék esetében tudtak sort keríteni a víz-, gáz- illetve az elektromos hálózatok cseréjére. Sokan indokoltnak tartották a fűtési rendszer cseréjét, korszerűsítését, de erre csak az ingatlanok 21 százalékában kerülhetett sor. A felújításhoz szükséges anyagi forrásokat az esetek közel felében saját megtakarításaikból fedezték a családok. A felújítást végzők 11 százaléka személyi kölcsönt vett igénybe, 9 százalékuk lejáró lakás-előtakarékossági szerződését használta fel a felújításra, 8 százalékuk pedig jelzáloghitelt vett fel. A kutatásban részt vevők fele legfeljebb 1 millió forintot vagy annál alacsonyabb összeget tudott költeni otthona felújítására.

Mindössze a megkérdezettek 6 százaléka jelezte, hogy 5 millió forint feletti összeget költött a tatarozásra.

„2021 a felújítások éve lehet” – jelentette ki Tátrai Bernadett, a Fundament Lakáskassza elnök-vezérigazgatója a felméréssel kapcsolatban. „A felújításokat támogató állami segítség mellett várhatóan sokan használhatják fel az önerő előteremtéséhez a lakás-előtakarékossági szerződésüket is. A Fundamenta friss kutatásából ugyanis az is kiderült, hogy azok, akik rendelkeznek lakásszámlával, gyakrabban képesek felújítani otthonukat és ezzel növelni az értékét. A lakás előtakarékossági szerződéssel rendelkezők mindössze 19 százaléka lakik olyan ingatlanban, amelyik soha vagy csak több mint 10 éve volt felújítva” – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo