Az Európai Unió Tanácsa hétfőn elfogadta az úgynevezett kettes jogszabálycsomagot, amelynek célja, hogy szorosabbá tegye ellenőrzést az eurózóna országainak költségvetése fölött és a bajba került vagy pénzügyi segítséget kérő országok gazdaságpolitikájának felügyeletét.

A szűnni nem akaró válság újraírja megszokott fogyasztói reflexeinket: csak arra áldozunk, amire muszáj, további igényeinket pedig alternatív módszerekkel elégítjük ki. Az online közösségi platformok virágzásával a fogyasztás is közösségivé vált: a csoportok erejével próbáljuk visszaverni a recesszió újabb és újabb hullámait.

Többlépcsős költségvetési megszorító-csomagot jelentett be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az Európai Bizottság idei és jövő évi előrejelzéseire válaszként.

Megjelent a Piac&Profit májusi száma. Összegyűjtöttünk néhány forrásötlet és a tudnivalókat, hogy minél kisebb kockázat mellett fedezzük cégünk mindennapi működését, a beruházásokat, a fejlesztéseket. Anka Márton, a ma már az amerikai tőzsdén jegyzett LogMeIn alapítója vall arról, hogy miért nem jutnak a hazai fiatal vállalkozók tőkéhez, megtudhatja, hogy mik az aktuális trendek a vállalati kommunikációban. És még sok más hasznos tudnivalóval várjuk.

A Keleti Nyitás politikájának minél erősebb támogatása, illetve a magyar kkv-k exportjának növelése érdekében átszervezi a Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA) a kormányzat.

A hazai gazdasági folyamatok kedvező irányú változását jelzi, hogy két év után ismét meghaladja az 50 pontot a Magyar Fejlesztési Bank vállalati felmérésen alapuló konjunktúramutatójának értéke. A pozitív fordulat hátterében az ugrásszerűen emelkedő beruházási kedv áll, de a külső források bevonásával kapcsolatban továbbra is kivárás jellemzi a hazai vállalkozói szférát. A makrogazdasági index viszont kétéves mélypontra süllyedt, az idei első félévre a gazdaság lassuló ütemű visszaesését jelzi. A kkv-szektor az export és az adózás terén lát pozitívumokat.

Siralmas első negyedévet zárt az ipar. Kedvező jelként értékelhető ugyanakkor, hogy a 2013-as esztendő első három hónapja rendre javulást mutatott havi összevetésben. Elemzők szerint második negyedév már az éves mutatókban is növekedést hozhat.

A hazai kkv vezetők körében végzett K&H kkv bizalmi index kutatás adatai szerint túljutott a mélyponton a hazai vállalkozások beruházási szándéka. Az idei első negyedévben ismét növekedett a beruházásban gondolkodó kkv-k aránya, jelenleg 58% tervez fejlesztést. A beruházások tárgyát tekintve továbbra is az informatikai fejlesztések állnak az élen” – mondta el Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője.

Nagyot esett márciusban a kiskereskedelmi forgalom: éves összevetésben 2,8 százalékos zsugorodást mutatnak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma publikált előzetes adatai. Az adat rosszabb a vártnál, mindezzel együtt a piaci szereplők a tavalyinál mérsékeltebb, 0–1 százalék közötti csökkenésre számítanak az esztendő egészében.

Még mindig kétesélyes, hogy kiszabadul-e júniusban Magyarország a lassan évtizedes uniós túlzottdeficit-eljárás alól. Annak ellenére így van, hogy az Európai Bizottság kedvezőbb kilátásokkal számol a magyar gazdaságot illetően, mint pár hónappal ezelőtt. A gazdasági tárca vezetője bizakodik, és úgy véli, nem kell módosítani az idei költségvetést. Az unió gazdasági biztosa szerint viszont korrekciókra lesz szükség ahhoz, hogy az idei hiány 3 százalék alatt maradjon. És akkor a jövő évi esélyekről még nem is beszéltünk…

Kiemelkedő mértékben javult a fogyasztói bizalmi index Magyarországon idén az első negyedévben, bár az európai átlaghoz viszonyítva még mindig alacsony. A legtöbben személyes pénzügyi helyzetüket tartják kedvezőnek a magyar válaszadók közül.

Megállt a feldolgozóipari beszerzési menedzser-index (BMI) javulása áprilisban: a BMI szezonálisan kiigazított értéke 51,7 pontra csökkent a márciusi 55,7, és a februári 54,1 pont után - közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) csütörtökön.

Ausztria kész tárgyalni az ország banktitokra vonatkozó szabályainak fellazításáról. Mindeddig Luxemburg és Ausztria voltak azok a kiváltságos tagállamok, melyek a banktitok megőrzéséért cserébe élhettek azzal a lehetőséggel, hogy a külföldi bankszámlák hozamából forrásadót vontak le, és annak egy részét – a számlatulajdonos nevének közlése nélkül – átutalták az érintett országának. Mindez számtalan, jelenleg ausztriai bankokban található, magyar állampolgárok által elhelyezett betét sorsát is érintheti a közeljövőben.

Az előző negyedévhez viszonyítva érezhetően pesszimizmusra ad okot a monetáris folyamatoknál tapasztalható helyzet, míg ezzel lényegében megegyező mértékű erősödés figyelhető meg a háztartások gazdálkodásánál. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében a változatlanság kedvezőtlennek mondható, az elmaradt fejlődés a kibontakozás esélytelenségére utalhat.

Ha az északi országok forgalmi adatai ellenpontozni tudják a nehézségekkel küzdő déli államok forgalmi mutatóit, 1,9 százalékkal bővülhet az európai kiskereskedelem 2013-ban.

A kkv vezetők következő egy évre vonatkozó árbevétel várakozásai szinten maradtak, míg az eredményvárakozásai növekedést mutatnak az előző negyedévhez képest. A hazai vállalkozások átlagosan 3,9%-os árbevétel és 1,7%-os eredménynövekedést prognosztizálnak, ezzel az árbevétel várakozások megközelítik, az eredményvárakozások pedig meghaladják a válság kezdetén mért szintet. Az árbevétel és az eredmény jövőbeni alakulását tekintve is a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, míg a kis- és középvállalatok kevésbé számítanak bevételük és nyereségük növekedésére – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legfrissebb eredményéből. Más felmérések azonban ellentétes eredményt mutatnak.

A Policy Agenda Kkv Konjunktúra Indexe változatlanul a szektor nehéz helyzetét tükrözi, messze van a 2011 elejei hangulattól, és jelenleg 45,2 százalékon áll. Az adatok azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások vezetői szerint még várat magára a gazdaság fellendülése, és a cégek fejlesztési szándékai terén is kedvezőtlen az összkép.

A hazai gazdasági kilátások megítélése mind a lakosság, mind az üzleti szféra oldaláról pesszimistább a korábbinál a GKI–Erste felmérése szerint. Az iparban a válaszolók kétharmada a gazdasági helyzet romlásától tart, és a többi ágazatban is lényegesen többen vannak az emiatt aggódók. Milyen folyamatok állnak a borúlátás mögött? Erről kérdeztük Vértes Andrást, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnökét a hétfőn publikált GKI–Erste konjunktúraindex apropóján.

Globális gazdasági katasztrófát okozna, ha háború törne ki a Koreai-félszigeten. Ennek hatásai a két évvel ezelőtti japán földrengésnél és az azt követő szökőárnál is jóval nagyobbak lennének londoni pénzügyi elemzők szerint.

Idén nincs szükség az IMF pénzügyi segítségére, a kérdés az, hogy 2014-ben szükség lehet-e majd egy ilyen megállapodásra – nyilatkozta Washingtonban Varga Mihály, aki az IMF és a Valutaalap tavaszi ülésszakán vett részt. A nemzetgazdasági miniszter szerint a kormány egy „biztonsági hálóról” továbbra is tárgyalna, ám a korábbi vitás kérdésekben – mint például a magas bankadó – változatlanul eltérnek az álláspontok, és ez akadályozza a megállapodást.

Áprilisban megtört a GKI–Erste konjunktúraindex (szezonális hatásoktól megtisztított) értékének fél éve tartó emelkedése. A felmérés szerint most a fogyasztói és az üzleti várakozások is romlottak. Az eddigi javulás hajtóereje a fogyasztói bizalmi index volt, s az áprilisi romlás sem jelentős. Az üzleti várakozások viszont az idei első negyedévi stagnálás után csaknem tavalyi mélypontjukra estek.

Lassult februárban a bérnövekedés a versenyszférában, a költségvetési szférában ugyanakkor a januárinál nagyobb mértékben emelkedtek a keresetek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Az elmúlt 12 hónapban mindössze egyszer – tavaly júniusban – haladta meg a foglalkoztatottak száma a 2 millió 600 ezret a gazdasági társaságok körében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) leadott létszámadatok elemzése alapján. A fővárosban 1 millió körül stagnál a dolgozók létszáma, Nógrád megyében viszont volt olyan hónap, amikor a 20 ezret sem érte el.

Nem osztja a magyar kormány optimizmusát a Nemzetközi Valutaalap, ezt tanúsítja a szervezet kedd délután kiadott jelentése, amely szerint idén nem lesz növekedés a magyar gazdaságban, jövőre pedig 1,2 százalékos bővülésre számíthatunk. A világgazdaság növekedési kilátásai viszont javultak, ám a fejlett gazdaságok számára továbbra is rögös lesz az út a kilábalás felé.

Idén megindul a gazdaság, növekedési, egyensúlyi pályára áll, a büdzsé hiánya 3 százalék alatt lesz, nincs szükség pótlólagos költségvetési intézkedésekre – kezdte a legújabb konvergenciaprogramot ismertető sajtótájékoztatóját Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Előadásából azonban kiderült: a program makroszámai némileg módosultak a költségvetési feltételezésekhez képest, és vannak kockázatok az idei büdzsében. Ezeket a tartalékokból kívánják megoldani.

Nincs szükség adóemelésre a kelet-közép-európai országokban, ha kitartanak a növekedést támogató politika mellett, és a kiadások reálnövekedési ütemét egy százalék alatt tartják – áll az Erste Group hétfőn publikált elemzésében, amelynek többek között az az egyik megállapítása, hogy Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Szlovákia profitálhat az EU „hatos csomagjából”, s így csökkenhet az „önsorsrontó megszorítások” veszélye.

A gyenge előző évi adatoknak, s a kedvező időjárásnak köszönhetően jól zárta a februárt az építőipar: a kiigazítatlan adatok szerint éves összevetésben 7,2 százalékkal nőtt a termelés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH gyorsjelentése szerint).

Újra felütötte fejét az elmúlt évtized réme, a magyar baromfiágazatban és turizmusban milliárdos károkat okozó madárinfluenza. A vírus ezúttal még a korábbi változatánál is veszélyesebb, szakemberek szerint a legrosszabbra is fel kell készülnünk, a betegség eddig sosem látott méretű világjárványt okozhat.

Drasztikusan csökkent az infláció márciusban: a drágulás üteme éves összevetésben 2,2 százalék volt, amely jóval mérsékeltebb dinamikát jelent az előzetesen vártnál. Az adat alapvetően kedvező, hiszen a jegybank inflációs célja hosszú idő után már második hónapja teljesül, az alapkamat tovább csökkenhet. Az a tény ugyanakkor, hogy a belső kereslet gyengesége miatt bárminemű költségnövekedés csak korlátozottan érvényesíthető, a vállalkozások szempontjából kevés okot ad a derűlátásra.

Számos magyar gazdasági mutató javult, de örömre nem sok okunk lehet. Az Európai Bizottság szerdán közzétett jelentése szerint a jobb adatokat nem mindig pozitív folyamatok eredményezték. A testület megállapítása szerint többek között a vállalati hitelezés gyors csökkenése, a gazdaságpolitikai bizonytalanság és a szektorális különadók is hozzájárultak ahhoz, hogy a beruházás és a termelékenység bővülése történelmi mélypontra süllyedt, és aláásta az ország amúgy is alacsony növekedési potenciálját.

Éledezik az ipar: februárban a kibocsátás 0,3 százalékkal haladta meg az előző havit. Éves összevetésben 5,4 százalékos esés látszik, a tavalyi szökőév ugyanakkor nagyban torzítja az adatot, amit remekül mutat, hogy a munkanaphatástól megtisztított index 1,1 százalékos esést mutat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai alapján.

Megjelent a Piac&Profit áprilisi száma, benne befektetők mondják el, hogy milyen tudást és képességeket hiányolnak a hazai vállalkozásoknál és azokat hogyan lehet megszerezni. Bemutatjuk a világ 10 legnagyobb üzleti ötletének egyikét, egy lehetséges kitörési pontot és számos témában adunk praktikus, azonnal hasznosítható információt a kkv vezetőknek.

Februárban, éves összevetésben 1,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. Elemzők biztatónak értékelték a közölt adatot.

Sok panasz érkezik a fogyasztói csoportokra, amelyek szervezését tiltja ugyan a törvény, de a szervezők azzal érvelnek, hogy nem újakat hoznak létre, hanem a régiekbe léptetnek be új tagokat, így újabb jogszabályi rendezés nélkül nem oldódik meg ez a probléma.

A Policy Agenda (PA) a 2013-ra számított első, azaz a tavaly szeptemberben közölt előrejelzésében – valamennyi más kutatóintézeti prognózisnál korábban – stagnáló gazdaságot, azaz változatlan GDP-t tartott elképzelhetőnek. Most aktualizált makrogazdasági prognózisukban az átgondolatlannak tűnő gazdaságpolitika hatásainak következményeként tovább romló gazdasági környezetet és esetleg kissé visszaeső gazdasági teljesítményt feltételeznek.

Ugrásszerűen javult a fogyasztói hangulat Magyarországon márciusban a kormányzat rezsicsökkentő lépéseinek köszönhetően. Bizakodóbbak az emberek mind a háztartások, mind az ország gazdasági kilátásainak megítélésével kapcsolatban.

Az olaszországi Banco Popolare félmillió euróért a MagNet Magyar Közösségi Banknak adja el magyarországi leányát - közölte a két bank kedden.

Márciusban tovább emelkedett a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által számolt Beszerzési Menedzser Index (BMI), amely szezonálisan kiigazított értéke 55,7 pont lett a februári 54,1 pont után. A mutató egy éve nem állt ilyen magasságban, amely különösen annak fényében szembeötlő, hogy az euroövezetben a bővülést és zsugorodást elválasztó 50 pont alatti tartományban ragadt a londoni Markit gazdaságkutató intézet által kiadott beszerzői menedzser index (PMI), s a vizsgált 8 zónához tartozó országban több havi mélyponton járt a mutató.

A régióban vezetjük a földárak tekintetében a listát, ám ha nyugatra tekintünk, ott brutális különbségek mutatkoznak a hektáronkénti ár tekintetében. Nem véletlen, hogy a nyugati szomszédok szívesen vennék a magyar birtokokat, jó befektetés ez.

Hiteles gazdaságpolitikára, a bizalom erősítésére, a bizonytalanság csökkentésére lenne szükség a versenyképesség javítása és a potenciális növekedési ütem gyorsítása érdekében – áll a Nemzetközi Valutaalap Magyarországról szóló pénteken kiadott éves jelentésében. A szervezet szakértőinek álláspontja nem változott január végi itteni látogatásuk óta. Az IMF igazgatótanácsa által véleményezett elemzés szerint is további intézkedések kellenének ahhoz, hogy a büdzsé ez évre előirányzott hiánya teljesíthető legyen. Az okok is ugyanazok: a magas külső és állami eladósodottság, meg persze a változatlanul gyenge gazdasági növekedés. Ugyanakkor jelentősen csökken az infláció, a tavalyi hiány jobb lesz a vártnál. De úgy néz ki, még e területeken sem lehet felhőtlen az örömünk.

Továbbra sincs érdemi elmozdulás a munkaerőpiacon: a foglalkoztatás mérsékelten javult, a munkanélküliségi ráta nem változott, s az esztendő hátralévő részében sem számítanak áttörésre a piaci szereplők, ennek egyik feltétele a növekedés beindulása lenne, amelyről egyelőre nincsenek biztató adatok. Jó hír ugyanakkor, hogy a kormány végre döntött a minimálbér és a garantált bérminimum támogatásáról.

A fiatalok munkaerőpiacról való kikerülése 2011-ben 153 milliárd euró gazdasági veszteséget okozott az Unióban. Magyarország az éves GDP-jének két százalékát veszíti el emiatt. A MGYOSZ ezért megoldási javaslatokat dolgozott ki a helyzet javítására.

A magyar gazdaság ugyan elkerülte a pénzügyi egyensúly megroppanását 2010–2012-ben, de stagnálásba süllyedt, melyből a jelenlegi gazdaságpolitikával nem tud kijutni. Tartós leszakadás, általános perspektívátlanság fenyeget a GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzésének értékelése szerint.

Az óriási veszteségeket felhalmozó Laiki bank (Cyprus Popular Bank) felszámolásával oldanák meg a szigetország bankrendszerének szanálását. Ehhez – a mostani állás szerint – a jogszabályokat is elfogadta a Ciprus parlamentje. A piacokat első körben megnyugtatta a döntés. Kérdés persze, hogy mi lesz holnap, amikor kinyitnak a bankok és ismét lehet majd kereskedni a ciprusi tőzsdén is.

A fogyasztói várakozások fél éves töretlen emelkedése után éves csúcson a GKI konjunktúra-index. Ez a szint ugyanakkor továbbra is igen alacsony. Az üzleti várakozások stagnáltak.

Az idén januárban a bruttó átlagkeresetek nemzetgazdasági szinten 2,5 százalékkal, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 3,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adatai szerint. A közölt adatok némiképp elmaradnak a várakozásoktól.

Kedd éjjel sikerült megállapodásra jutniuk az Európai Unió agrárminisztereinek a közös agrárpolitika (KAP) átalakításáról, amelynek alapján megkezdődhet az egyeztetés az Európai Parlamenttel. Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára az MTI-nek elmondta: több magyar szempontot is sikerült érvényesíteni, a tanács soros elnökségét betöltő Írország pedig június vége előtt szeretne végső megegyezésre jutni a kérdésben.

Növekedésnek indulhat az eurózóna gazdasága az év második felében. A trendforduló ellenére 2013 egészét tekintve még a GDP csökkenésére lehet számítani a valutaunióban az első féléves adatok miatt – mutat rá az Ernst & Young legfrissebb Eurózóna Előrejelzése. Magyarország szempontjából jó jel, hogy Németországban az élénkülés jelei látszanak.