Amrita Sen az Energy Aspects vezető olajügyi elemzője a CNBC-nek azt mondta, az utolsó negyedévben valós esély van a 80 dollár körüli olajárra, ami az év végén 90 dollárnál is magasabb lehet. Mindez attól függ, hogy mely országok csatlakoznak az Irán (a világ ötödik legnagyobb olajexportőre) elleni szankciókhoz, és hogy a perzsa állam milyen válaszlépéseket tesz.
Lezárhatják az szorost?
Ennek a tervnek keresztbe tehetnek az Irán ellen bevezetett szankciók. A büntető intézkedések első csomagja hétfőn lépett érvénybe, ez egyelőre nem érinti az energiaipart. Az energiahordozókra csak november 9-én lép életbe az embargó, ekkor ugorhat meg igazán a kőolaj árfolyama.
Ha az USA és néhány szövetségese beszűnteti az iráni olaj vásárlását, azzal már önmagában mintegy 1-1,5 millió hordóval csökkenne a világpiaci kínálat. Ennél is súlyosabb lehet a helyzet, ha Haszan Róháni iráni elnök beváltja a fenyegetését és Irán valóban lezárja a Hormuzi-szorost a külföldi tankhajók előtt, hogy ha Irán nem exportálhat olajat, akkor a Perzsa-öböl más országainak se lehessen – igaz, ezt a fenyegetést már a legutóbbi szankciók idején is bevetették, de végül nem váltották be.
Akár 100 fölé is emelkedhet
Bár Kína és Oroszország kisegíthetné Iránt az olajuk megvásárlásával, Amrita Sen rámutatott, hogy Peking egyelőre csak azt jelezte, nem fogja csökkenteni az Iránból származó olajimportot, azt nem, hogy növelni is fogják.
A legutóbbi Irán elleni szankciók idején mintegy 2,4 milló hordónyi iráni olajat vontak ki a piacról, ez alatt az idő alatt, 2008-ban a 150 dollárt is megközelítette az olajár. A kieső kínálat most várhatóan kevesebb lesz, bár még sok múlik azon, milyen válaszlépéseket hirdet Irán. A Morgan Stanley számít a legnagyobb termeléskisesésre, szerintük az iráni export 2,7 milliárddal is csökkenhet. A Bank of America elemzője, Merrill Lynch szerint egymillió hordó kiesése nagyjából 17 dollárral nőhet az olaj árfolyama – ez alapján, ha a Morgan Stanley becslései igazak, akár 115 dollárig is emelkedhet az olajár