A pénteken bemutatott listában új tarifákat jelentettek 5207 amerikai árura, ezek mértéke 5 és 25 százalék között ingadozik. Kisebb, 5 százalékos vámmal sújtják például a repülőgépek, számítógépek importját. A legnagyobb, 25 százalékos vámkulcsokat az amerikai agrártermékekre (gabona, hús, szeszesitalok) tartogatják. Utóbbinak komoly politikai üzenete is van, ezzel azokat az amerikai államokat hozhatják nehéz helyzetbe, ahol kiemelten fontos ágazat a mezőgazdaság, ezekben az államokban
A kínai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint „racionálisak és visszafogottak” a bejelentett importvámok – az amerikai vámok jóval nagyobb, 200 milliárd dollár értékű kínai árut sújtanak. A minisztérium weboldalán azt írják, a vámok bevezetése azon múlik, milyen lépéseket tesz időközben az USA. Hozzáteszik, hogy felkészültek további kereskedelmi szankciókra is.
A múlt hónapban már életbe léptek azok a vámok, amiket a világ két legnagyobb gazdasága már kölcsönösen vetett ki egymás áruira. A 200 millió kínai árura kivetett amerikai vám eredetileg 10 százalékos volt, azonban a napokban Trump felvetette, hogy a vámkulcsot 25 százalékra kellene emelni. Trump célja ezzel, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a kínai felet, és egy olyan egyezményt kössenek, amely kompenzálná az USA Kína felé fennálló kereskedelmi deficitjét. Az EU-s árukra kivetet vámokkal sikerült is tárgyalóasztalhoz ültetni az Európai Bizottság elnökét, bár kétséges, hogy a Junckerrel kötött megállapodás mennyivel hozta kedvezőbb helyzetbe az amerikai gazdaságot.