Gyorsult az infláció. Júliusban 3,4 százalékkal emelkedtek az árak éves összevetésben, szemben a júniusi 3,1, valamint a májusi 2,8 százalékos növekedéssel. Havi infláció pedig 0,3 százalékos volt. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője elmondta, hogy az éves infláció gyorsulására számítani lehetett az alacsony bázis miatt. Júliusban az üzemanyagok tovább drágultak, más energiahordozók, például a palackos gáz ára is nőtt.

Németh Dávid a havi adatokat értékelve elmondta: a külföldi utazások jelentős mértékben, közel 20 százalékkal drágultak. A járművek ára közel 2 százalékkal, ezen belül az új személyautók ára több mint 3 százalékkal emelkedett júniushoz képest. A külföldi utazások és a járművek drágulásában szerepe lehet a gyengébb forintnak is. A forint árfolyama azért  fontos, mert a ruházati termékek ára ugyan mérséklődött júliusban havi összevetésben, de ez a szezonális kiárusítások miatt volt és azért, mert ezeket a termékeket még erősebb forintárfolyamon szerezték be a kereskedők. „A kérdés, hogy gyengébb forint az új, nyár végén, ősz elején boltokba kerülő kollekciók árára milyen hatással lesz. Ez felfelé mutató kockázatot jelent” – tette hozzá a K&H elemzője.

A szakember hozzátette, hogy  a változékony élelmiszer-, energia- és üzemanyagárak, valamint a hatósági árak nélkül számolt maginfláció kedvezőbben alakult és továbbra is stabilnak mondható: júliusban 2,4 százalékos volt. Németh Dávid szerint decemberben 3,4 százalék körüli inflációra lehet számítani, az éves átlagos infláció pedig 2,8 százalék körül lehet. 2019-ben pedig 3 százalék felett lehet a mutató.

A magas üzemanyagárak hatása

Az ING gyorselemzése szerint az előző hónaphoz hasonlóan a fogyasztói árak gyorsulása egy nagy tételhez vezethető vissza. Az üzemanyagok ára az előző év azonos időszakához képest 17,8 százalékkal növekedett, ami újabb gyorsulás az előző hónaphoz képest. Az élelmiszerek csoportjában az európai trendekkel ellentétben az infláció némiképp gyorsult, 3,6 százalékra. A maginfláció annak ellenére is változatlan maradt, hogy a tartós fogyasztási cikkek esetében csupán 0,1 százalékos áresést mért a KSH, szemben a júniusi 1,1 százalékos csökkenéssel. Ez tehát a másik tétel, ami érdemben magyarázza a 0,3 százalékpontos emelkedést a headline mutatóban. Mindemellett a szolgáltatások áremelkedésének 1,6 százalékon maradó mutatója továbbra sem utal erős mögöttes inflációs nyomásra.

Előre tekintve a következő hónapokban a bázishatás miatt az infláció némiképp mérséklődhet, de továbbra is a 3 százalékos cél felett alakulhat. Az idei év egészét tekintve átlagosan 2,8 százalékos inflációt prognosztizálunk.