Brexit: „A teljes szuverenitás visszaszerzése lenne a legrosszabb opció”

'Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció' címen jelent meg a közelmúltban Losoncz Miklós közgazdász, a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatóprofesszora monográfiája, ami az egyik első magyar nyelvű, teljes gazdaságtudományi kötet a brexit hátteréről és következményeiről. A könyv szerzőjével a brexit-népszavazás kétéves évfordulóján beszélgettünk a brit gazdaság kilátásairól és az Egyesült Királyság Európában betöltött helyéről.

Piac&Profit: Könyvében azt írja, hogy a brit kilépést pártolóknak nem voltak és ma sincsenek racionálisnak tekinthető, gazdasági elemzéseken alapuló érveik. Milyen gazdasági ígéreteket tettek a brexitpárti politikusok és ezekből mi az, ami megvalósulhat?

Losoncz Miklós: A kilépéstől a szuverenitás helyreállítását várták a kilépéspárti szavazók. Ehhez tartozott, hogy megszűnik az Európai Unió Bíróságának joghatósága az Egyesült Királyságban, az ország függetlenedik az európai uniós jogszabályoktól, maga határozza meg (értsd korlátozza) a bevándorlást, és a brit kormányok ezután szabadon köthetnek kereskedelmi egyezményeket. A kilépéspártiak egyik fő érve az volt, hogy ha megszűnik az Egyesült Királyság (általuk egyébként nagymértékben túlbecsült) nettó befizetési kötelezettsége a közös költségvetésbe, az így megspórolt pénzt többek között a brit egészségügy fejlesztésére lehet majd fordítani.

Valójában azonban a brit kormány nem volt felkészülve a kilépésre. Hiányoztak azok az intézmények, amelyek az EU-s szervek helyébe léphetnének. Nem számoltak azzal sem, hogy a kilépés hosszú és bonyolult folyamat, erre külön minisztériumot kellett létrehozni, de máig sincs meg teljesen a megfelelő szakembergárda hozzá.

Derült égből villámcsapásként éri majd a Brexit a briteket
A Brit Kereskedelmi Kamarák (BCC) hétfőn ismertetett felmérése szerint az Európai Unióval kereskedő brit cégek harmada tejesen felkészületlen a brit EU-tagság megszűnése után várható vámeljárások kezelésére.
Egyelőre az sem biztos, hogy az európai uniós brit kötelezettségvállalások egyhamar megszűnnek. A 2020-ig tartó költségvetési ciklusban még fizetniük kell, de akár a hosszabb távú uniós programokat is finanszírozhatják – bár ez még folyó tárgyalásokon múlik. Az Egyesült Királyság 2020-ig még része marad a vámuniónak és a belső piacnak, de szavazati joga már nem lenne az uniós intézményekben. Ezután meg kell állapodni az EU-val a jövő kereskedelem feltételeiről. Ha ez nem sikerül, a viszonyt a WTO-szabályok határozzák majd meg, ami egyik félnek sem lenne kedvező.

A brit kormány még nem döntötte el teljesen, hogy kemény vagy puha kiválást akar-e, bár Theresa May az előbbit támogatja. A körülmények azonban inkább a puha kilépést valószínűsítik.

P&P.: Nagy-Britanniában kik voltak azeuroszkeptikus pártok és a kilépés támogatói? Származott-e személyesen káruk az uniós tagságból?

Az Egyesült Királyság nagyon sokat profitált az EU-tagságból, a korábbi kormányok a nettó haszon maximalizálására törekedtek, eközben „Brüsszel diktatúrája” egyáltalán nem érvényesült, a gazdasági szereplőket nem korlátozták az uniós jogszabályok.

Theresa May brit miniszterelnök kemény brexitet szeretne, de ennek kicsi a valószínűsége FORRÁS: MTI/EPA/WILL OLIVER

P&P.: Írja is a könyvében, hogy az Egyesült Királyságot nagyrészt elkerülték az unió általános problémái, mint a menekültválság vagy a szuverén adósságválság, Hogyhogy mégis ők léptek ki és nem mondjuk a svédek, az írek vagy a görögök?

Hazai pályán bukhat el Theresa May Brexit-terve
Politikailag lehetetlen helyzetbe kerülhet Theresa May brit miniszterelnök. Saját parlamentje arra kényszerítheti, hogy a „kemény brexit” helyett tartsa bent Nagy-Britanniát a vámunióban. Csakhogy erről nem a brit kormány, hanem az EU többi tagállama dönt, az uniós vezetők pedig korábban világossá tették, hogy a kilépés kilépést jelent, nem lehet visszakéredzkedni.
LM.: A kiválásról szóló népszavazás rövidtávú belpolitikai csatározás eredménye volt. A konzervatív kormány politikai előnyöket remélt a népszavazástól és az EU-val szembeni kemény fellépéstől. A brit különállásnak ugyanakkor már korábban voltak hagyományai, ezt kodifikálta valójában a kilépés, még ha az eredmény sokakat meg is lepett. Ha nem lépnek ki, a brit különutassággal, speciális státusszal akkor is számolni kellett volna.

Ha makroszinten az Egyesült Királyság nyert is az EU-tagságból, kis léptékben azonban valóban befolyásolták a brit háztartások életét a közép- és kelet-európai EU-tagállamokból érkezett bevándorlók. Amikor egy ötezres kisvárosban megjelenik sok lengyel munkavállaló, ez érthető módon feszültségeket okozott, ami az EU-val szembeni indulatokban csapódhatott le.

Nem lebecsülendő a Cambridge Analytica-ügy hatása sem, amikor pszichológiai profil alapján kaptak az emberek a kilépésre buzdító célzott Facebook-hirdetéseket a népszavazás előtt. A döntés ennek ellenére demokratikus volt. Emiatt nincs, aki nem tekintené legitimnek a szavazás eredményét, és nem is hiszem, hogy visszafordítható lenne, akkor sem, ha a britek többsége megbánta a kilépést. Az uniós intézmények is ezen az állásponton vannak.

P&P.: Említette Nagy Britannia lehetőségét arra, hogy saját kereskedelmi egyezményeket kössenek a jövőben. Lehetséges-e, hogy a brit külkereskedelem belátható időn belül helyreálljon olyan szintre, egyéni egyezmények után, mint amilyen az EU-ban volt?

LM.: Ezt nagyrészt attól függ, milyen egyezményt köt később a brit kormány az EU-val. Ma az Egyesült Királyság külkereskedelmének közel fele az Európai Unióra jut. Az EU-n kívüli országokkal évekig tarthat majd új kereskedelmi egyezmények megtárgyalása, ami tovább tartósítja a bizonytalanságot. Így nem is valószínű, hogy előnyös egyezményeket tudna kötni.

P&P.: A könyvében több lehetséges utat felsorol az Egyesült Királyság és az EU társulásának folytatására: török modell, svájci vagy norvég modell. A britek számára melyik lenne a legkedvezőbb?

LM.: Egyértelműen a norvég modell lenne az ideális, vagyis, ha az Egyesült Királyság az Európai Gazdasági Térség része maradna. Ez azt jelentené, hogy továbbra is érvényesülne a négy szabadság: az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke szabad mozgása, és a brit árukra is vonatkoznának az uniós jogszabályok. Ezzel együtt valószínűleg a vámuniós is fennmaradna. Mindezeken túl fennmaradna az Európai Unió Bíróságának joghatósága, és az országnak bizonyos hozzájárulást továbbra is fizetnie kellene a közös költségvetésbe. Mindez persze azt is jelentené, hogy nem sok maradna abból a szuverenitásból, amiről a 2016-os népszavazáson elvileg döntöttek.

Ülés az Európai Parlamentben - „Brüsszel diktatúrája" nem igazán érvényesült Nagy-Britanniában MTI Fotó

Fontos megjegyezni, hogy bármelyik forgatókönyv valósul meg, az Egyesült Királyság kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, mint uniós tagként volt. A teljes szuverenitás visszaszerzése lenne a legrosszabb opció, ez tökéletes elszigeteltséghez vezetne.

P&P.: Sokat ír az EU strukturális problémáiról, az uniós demokráciadeficitről és az Európai Bizottság legitimitási problémáiról, ami a brit kilépésben is fontos szerepet játszott. Az EU megreformálását, demokratizálását elősegítheti a brexit?

LM.: Az azóta eltelt időszak azt mutatja, hogy a brit népszavazás eredménye felgyorsította az EU reformjára irányuló törekvéseket, még ha az uniós intézmények ezt a brexit ügyétől külön kezelik. A kilépés mindenképpen kijózanító hatással volt az EU-ra, de le is törte az EU-ellenes mozgalmak lelkesedését.

Érdekesség, hogy bár a populista, EU-szkeptikus pártok megerősödtek az utóbbi időben,  a programjuk sokat szelídült. Az Olaszországban kormányra került populisták ma már nem akarnak kilépni az EU-ból, vagy kivezetni az eurót. Eközben a leginkább vitatott legitimitású intézmény, az Európai Bizottság is nyitottabb a reformokra, és a tagállamok lakossága körében magas maradt az EU támogatottsága.

P&P.: A brexit akár szorosabb európai integrációhoz is vezethet?

LM.: Ezt nehéz megmondani, de az biztos, hogy az EU más országaiban a brexit óta alábbhagytak a kilépést támogató mozgalmak. A reformfolyamat biztosan lendületet kapott, de hogy pontosan melyik irányba indul tovább, az elsősorban a tagállamok kormányain múlik majd.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet

A Visegrádi Négyek közül Magyarország fogadta be a legkevesebb ukrán menekültet 

A magyar humanitárius segítség az ukránoknak minimális.
Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint?

Mikor van karácsony Orbán Viktor szerint? 

Az ortodox karácsony januárban van, a nyugati keresztény pedig decemberben.
Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya

Egy ország jólétének alapja, hogy van-e egy erős jómódú középosztálya 

Hiányoznak az alapfeltételei egy jóléti Magyarországnak.
Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik

Hadházy Ákos olyan gyerekintézményt talált, ahol luxusban fürdenek a kicsik 

Az állam kiegyensúlyozó szerepe felborult.
Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból

Több ezer szíriai menekült indult haza Törökországból 

A szírek hazavágynak.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo