Sorozat: az új gazdaság és az ember

A társadalmi, gazdasági és tudati szinten napjainkban zajló, rohamos átalakulások közös eredője, a globalizáció, jót vagy rosszat tartalmaz az emberiség számára? Mit kell tudatosítaniuk az egyes nemzeteknek, embereknek ahhoz, hogy ebben az új világban jól igazodjanak el, s az élenjárók, ne pedig a leszakadók táborát gyarapítsák? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk dr. Hankiss Elemérrel, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének munkatársával.

A ma emberének egzisztenciája alapjaiban rendült meg, s ezért hajlamos arra, hogy a közvetlen környezetén kívül eső fejlődési folyamatokat veszélyként értékelje, s hogy megkíséreljen - nem minden paradoxontól mentesen - önmaga illuzórikus menedékébe visszahúzódni, elutasítva mindent, ami ettől eltéríthetné. Ez a mondat az UNESCO Oktatási Világbizottsága jelentésében szerepel.

 

A technika változik, a jog stabil - ez napjaink érdekes ellentmondása. Új helyzetben azonban új jogi megoldások szükségesek. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Jogász Egylet ezeknek a megtalálására vállalkozott szeptemberi konferenciáján. Nagy előadók szerepeltek nagy témákkal, hogy fölvázolják a változások irányait, a szabályozás hiányosságait és a jövő megoldásait. A téma: az információs társadalom hatása a jogrendszerre. A tanácskozás közben dr. Sárközy Tamás egyetemi tanárral, az egylet elnökével beszélgettünk.

Vannak eszmék, ideológiák, amelyek felett eljár az idő. Eszmék, ideológiák, amelyek gátolják az embert, a társadalmakat, hogy megfelelő választ adjanak a kor kihívásaira. Vajon az információs technológiai forradalom adta eszközök és az ezek kínálta szinte felmérhetetlen lehetőségek juttatták el a világot ahhoz, hogy ne csak a gazdaság érdemelje ki az “új” jelzőt, hanem a társadalom és az egyes emberek gondolkodásmódja is? Ez a kérdés mindnyájunkat érint, s nem mindegy, milyen válaszok születnek, s ezeket milyen tettek követik. Ezért szeretnénk az elkövetkező hónapokban e hasábokon fórumot adni a társadalmi átalakulást érintő kérdéseknek, dilemmáknak, véleményeknek.

A kormány olyan egységes weboldal létrehozásáról döntött, ahol kikereshető, hogy egy adott szolgáltatást melyik kormányhivatal nyújtja, s igénybevételéhez milyen dokumentumokat kell kitöltenie az ügyfélnek. S ez csak a kezdet. No nem nálunk, hanem az Egyesült Államokban, ahol tavaly decemberben tették közzé a kormány e-stratégiáját.

Amíg a fejlett országokban a közigazgatásnak évtizedek óta természetes kelléke az elektronika, nálunk csigalassúsággal terjed a legegyszerűbb számítógépes adatnyilvántartás is. Mint mondják, ennek legfőbb oka a pénzhiány. Ám aligha egyedüli oka. Az elmúlt évtizedben több kormányzati szerv és közigazgatási intézményrendszer kapott állami és PHARE-forrásokból jelentős pénzeket az információs rendszer korszerűsítésére. Az eredmény csak jóindulattal mondható felemásnak. Több szakértő egybehangzó véleménye szerint nagy a valószínűsége, hogy Magyarország pont ezen a területen fog elvérezni abban a nagy versenyben, amely az egyes nemzetek információs társadalommá alakulásában folyik, s napjainkban dől el, ki lesz a leszakadó, és ki az élenjáró. S számtalan bizonyíték van arra, hogy a két tábor közötti különbség behozhatatlan lesz.

Eddig egyetlen fillér sem folyt be az on-line tartalomszolgáltatóktól az 1999-ben négymilliárd forint szerzői jogdíjat beszedő Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesülethez. Annak ellenére nem, hogy az 1999-es új szerzői jogi törvény rendelkezései szerint a szerzői művek az interneten éppúgy engedélyezés után és jogdíjfizetés árán használhatók fel, mint az off-line nyilvánosságra hozatalnál. A hazai helyzetről és a külföldi joggyakorlatról dr. Gyertyánfy Péterrel, az Artisjus főigazgatójával beszélgettünk.

Keresettek manapság az etikusok. Kevesen tudják, hogy ez szakma, képviselői főként a pedagógia s a filozófia speciális területein kutathattak, oktathattak. Ma viszont felkapott szakemberek az üzleti életben. A nagyvállalatok üzleti stratégiáinak szerves részét képezik az etikai kódexek, amelyek megalkotásához az elmélet, valamint a cég helyzete, gondolkodásmódja és filozófiája ötvözetét kell megtalálni. Az etikai kódexek kultúráját a multinacionális cégek teremtették meg és terjesztették el, s e divat kezd a nemzeti, a kisebb méretű cégek körében is terjedni. Vajon divatos arculati elemről van szó, vagy ennél tartósabb, mélyebb okok húzódnak meg a mögött, ha egy cég be akarja bizonyítani magáról, hogy tisztességes, etikus üzleti és emberi magatartásmintákat követ? Mindenesetre, ha erre pénzt áldoznak, s a tendencia szerint egyre többen vannak ilyenek, akkor ez mindenképpen azt jelenti, hogy a piac ezt a céginformációt pozitívan értékeli, tehát az üzleti eredményekre mérhetően jó hatással van az etikus magatartás.

Magát átkeresztelve grandiózus tervekkel rukkolt elő az eddig Minor, ezentúl Aquis Informatikai ZRt., mely egymillió eurós exportot is reálisnak tart.

A wifi-n, bluetooth-on vagy usb-n porton keresztül is bejuthat a vállalat egy fizikailag könnyen megközelíthető gépére a károkat okozó zsaroló vírus.

2005. szeptember 8-án kezdi meg működését az a Mobil Innovációs Központ, amely nemzetközi jelentőségű szerepet hivatott vállalni a jövő vezeték nélküli távközlési megoldásainak kutatásában és fejlesztésében. Az állami támogatással, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázatán keresztül, tizenhét tagú konzorcium által létrehozott központ egyik alapító tagja a Pannon GSM, a mobil szélessávú kommunikáció hazai úttörője.

A WAP-os mobil internet csak rövid átmenet – tartják némelyek – a teljes értékű „hordozható” internet megvalósulásáig. Mások szerint a WAP rohamos elterjedését ma még az infrastruktúra hiányosságai gátolják, de lassan és biztosan egyre népszerűbb lesz, és ez Magyarországon is versenyre készteti a telefontársaságokat e tartalomszolgáltatás terén.

Az európai telekommunikációs ipar eddig több mint 230 milliárd dollárt költött a harmadik mobiltelefon-generációra (3G) való felkészülésre. A legfélelmetesebb ebben az összegben az, hogy belátható időn belüli megtérülésére nincs garancia. Hiszen a 3G, a nagyobb sávszélességen és új hálózaton, az UMTS-en (Universal Mobile Telecommunications System) folyó gyorsabb adatátvitel Európában csak 2003–2005-ben indulhat hódító útjára. De addig?

„Már megint jött egy ismerősöm azzal, hogy az internet elidegenít. Azt mondtam neki: Figyelj, tegyük fel, hogy én ma az utcára kerülök. Vegyük az összes olyan embert, akit én az interneten ismertem meg, és aki hajlandó lenne nekem egy tányér levest és egy éjszakára szállást adni. Évekig ellehetnék gond nélkül. Te meddig lennél el?” - Ez a mottó szerepel a legolvasottabb hazai tartalomszolgáltató olvasóközönségét - de írhatnók: olvasóközösségét - vizsgáló, elemző (szak)dolgozat elején. Tehát pontosan az ellenkezőjét olvashatjuk ki belőle, mint amitől félünk: az internet elszemélytelenítő, magányba taszító hatású. A chatelés őrülete is mintha a dolgozat megállapítását igazolná. Egy biztos: magára valamit is adó tartalomszolgáltató nem lehet meg fórum és/vagy chat nélkül.

Már Magyarországon is vannak olyan nagyvállalatok, amelyek csak interneten állnak szóba beszállítókkal. Az IT-cégek tömegesen álltak át az információs technológiák üzleti alkalmazására. Az internet és az e-business az egész világon áthatja az információs rendszereket, megoldásokat. Alapvető elmozdulások érzékelhetők az üzleti szokásokban, üzleti partneri viszonyokban, kommunikációban - tudtuk meg dr. Beck Györgytől, a Compaq Computer magyarországi és közép-kelet-európai vezérigazgatójától, aki mostanában az Informatikai Vállalatok Szövetségének elnökeként érdek-képviseleti szerepkörét is arra használja ki, hogy felhívja a figyelmet az új gazdaság és az információs társadalom kiépítésének sürgető feladataira.

Az új gazdaság fejlődésében élen járó társadalmakban a kockázatitőke-befektetések hatalmas fellendülésének lehetünk tanúi. Az ilyen befektetési formába áramló tőke nagysága néhány országban már felülmúlja a nyugdíjbiztosítók által forgatott befektetői tőkét. Vajon számíthatnak-e az elektronikus üzletben fejleszteni kívánó, ám tőkeszegény magyar kis- és közepes vállalkozások az e-bizniszben fantáziát látó kockázatitőke-befektetőkre? A kockázati tőke nálunk is mozdult, ám gyorsasága és a befektetendő tőke nagyságrendje közel sem fedi le a jelenlétüket igénylő területeket.

Közép- és Kelet-Európa vezető gyógyszeripari vállalata, a PLIVA, a SPAN és a Microsoft meghosszabbította és kibővítette a Microsoft Enterprise szerződést, amelynek alapján a PLIVA a Microsoft technológia szabványosítását végzi saját számítógépein. A szerződés összértéke 1,3 millió USD. A SPAN támogatást biztosít a PLIVA részére a globális informatikai infrastruktúra, a vállalati Active Directory és a Microsoft Exhange-re épülő integrált levelező szolgáltatás kiépítésében.

A számítógépes lehetőségek lassan felváltják a papírt a cégek belső kommunikációjában is: az üzemi lap a belső weboldalon jelenik meg, a körlevél számítógépen érkezik, de a kollégák elérhetőségét sem kell a telefonközpontban megkérdezni, adott esetben elég egy gombnyomás a billentyűzeten. A vállalatok belső életében hatalmas rendet vágó elektronikus információáramlás előnyeire egyre több hazai cég érez rá. Van, ahol az átállás pusztán anyagi kérdés, de egyelőre többen vannak, ahol a ragaszkodás a régi szokásokhoz még erősebb, mint az új gazdaság kihívása.

Andrew Grove, az Intel elnöke nemrég ama véleményének adott hangot egy európai konferencián, hogy aki talpon akar maradni, annak át kell térnie az e-kereskedelemre, nincs menekvés a változás elől. Sokan még idegenkedünk attól, hogy az áru közvetlen fizikai érzékeléséről lemondjunk a praktikus, gyors vásárlás érdekében. A világ azonban nem áll meg. A kereskedelem rohamlépésben áll át az on-line vásárlói keresletre. Hazánkban is naponta találunk új vásárlási lehetőségeket az interneten. Az on-line vásárlás népszerűsége kétségtelenül bizonyítja előnyeit. Más kultúra, más szokások. Ismerkedjünk meg velük!

Karriert akar építeni? Válogasson a jövő legkeresettebb szakmái közül! Biztos lesz a jövője, legalábbis pár évig. A világ azonban olyan gyorsan változik, hogy érdemes már most az azonnali váltás esélyét is beépíteni a felkészülésbe. Ugye senki sem gondolta volna egy évtizeddel ezelőtt, hogy a webdesigner lesz az egyik legkeresettebb szakma 2000-ben?

Stílusos, látványos, intelligens, saját igény szerint alakítható, könnyen kezelhető. Mielőtt mást gondolnának, gyorsan előrebocsátjuk: ez nem az ideális férj vagy feleség, hanem egy mai, átlagos mobiltelefon minősítése. S hogy egy-egy jelző mögött milyen tartalom van, azt új sorozatunkban mutatjuk be. Cikkeinkből azt is megtudhatják majd, ki mire – és mire nem, pedig megtehetné – használja az Ericssonját, Nokiáját, Panasonicját, Siemensét, Motoroláját…

Vásároltak már a világhálón keresztül? És hogyan fizettek az áruért? Vagy még bizalmatlanok az internetes kereskedelem iránt? Netán azért, mert nem bíznak az adatvédelemben? Ezzel nincsenek egyedül. De emiatt ne mondjanak le az e-kereskedelem és az elektronikus fizetés nyújtotta előnyökről, mert a hozzákapcsolódó korszerű fizetések biztonságossá tétele érdekében komoly fejlesztések zajlanak.

Megint nagyot dobott a Microsoft. - mondhatnánk sportnyelven. A .NET stratégia a következő generációs internet rendszere, s mivel Microsoft-termék, olcsó, mindenki számára hozzáférhető egységcsomagokban kerül piacra az a megoldás, amely segítségével az interneten elméletileg a világ összes programja kommunikálni tud egymással. Olyan huszárvágást csinált megint csak a Microsoft - immár az interneten -, melynek jelentősége a Windows operációs rendszerekénél is nagyobb. Hatása a világ fejlődésére pedig a magas szintű technológia széles körű alkalmazásának gyors elterjesztése révén (ugyancsak Microsoft-specialitás) csak Neumann János találmányához hasonlítható - állítja Nacsa Sándor, a Microsoft Magyarország fejlesztési üzletének menedzsere.

Magyarországon a különböző felmérések is igazolják a cikk szerzőjének tapasztalatát, mely szerint a vállalatok közötti kereskedelmi és kommunikációs kapcsolatokra még csak kevéssé hat az új gazdaság. Az extranetre költés egyébként is a vállalaton belüli kommunikációs rendszer, az intranet kiépítése után következik, enélkül ugyanis nem működtethető extranet. A technikai eszközök alkalmazásában élen járó magyar - főként nagy - vállalatok egyelőre még az intranetnél tartanak. A TNS Modus felmérése szerint intranetes és extranetes rendszerrel a hazai vállalatok több mint tíz százaléka rendelkezik. Külön hiteles felmérés az ezen belüli extranetes arányról nem áll rendelkezésünkre. A nagyobb cégek, köztük a multik többsége sem érzi még az extranet kiépítésének és használatának gazdasági kényszerét. Az új gazdasági kommunikációs stílus ugyanis a nálunk fejlettebb gazdaságú országokban is egymást kikényszerítő módon terjed.

Nagyon lényeges, hogy a vállalati rendszer adottságaiban és lehetőségeiben optimálisan illeszkedjen a cég méretéhez, üzletmenetéhez, stratégiájához, illetve az, hogy a kapcsolódó üzleti tanácsadási szolgáltatások garantálják a sikeres bevezetést. Ládonyi János a Microsoft Üzleti megoldások konferenciáján az első szekcióban elhangzott előadásában ennek tükrében tekintette át a Microsoft Business Solutions által kínált integrált vállalatirányítási rendszereket és az azok eredményes implementációját biztosító szolgáltatások körét.

Az internetszolgáltatók és a telefontársaságok egyaránt versenyeznek a vásárlókért Amerikában és Nyugat-Európában is, s ez természetszerűleg lenyomja az árakat. S miután főképpen az internet-hozzáférés lehetősége ösztönöz számítógép-vásárlásra, a PC-gyártókkal is összefogva különböző vevőcsalogató akciókban próbálják meghódítani az ügyfeleket.

A kábelpiac főszereplői egy szinte érintetlen piac meghódításának reményében költenek súlyos pénzeket kábelfektetésre és műholdra. A távbeszélő-hálózat alternatívája a kábeltelevíziós hálózat lehet, amelyen a távközlési szolgáltatások széles skáláját lehet nyújtani. A kábeloffenzíva valódi tétje tehát a háztartások multimédiás bekebelezése, az internetező, interaktív magyar „távháztartásfő” megnyerése. Aki egyelőre csak annyit lát-érez mindebből, hogy ha szinten kívánja tartani eddigi csatornaválasztékát, vagy bővíteni szeretné azt, jóval mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mint eddig.

Az innováció, az integrálódási képesség, az informatika, a tudás jegyében kell megalapozni a hazai ipari parkok jövőjét, még akkor is, ha ma még fizikai-technikai feltételeik megteremtése áll a középpontban. Az első hazai ipari park hét éve nyitotta meg kapuját, és azóta sorra jönnek létre a hasonló létesítmények, amelyek fontos szerepet tölthetnek be a térségfejlesztésben, az élet minőségének javításában és hazánk uniós csatlakozásának elősegítésében is.

 

Napjaink informatikája már nem a „milyen gépet vegyünk” kérdés köré összpontosul, a hangsúly egyre inkább a kommunikáció, az adatcsere, a helyi hálózatok és persze az internet felé tolódik. A stabilitás, a megbízható működés alapkövetelmény. Ez viszont még az abszolút üzembiztosnak kikiáltott nagy rendszereknél is gondoskodást igényel. Szükség van egy rendszergazdára, egy szakértőre, aki biztosítja a rendet, átlátja a káoszt. Az információink életéről van szó, távolról sem mindegy tehát, kire bízzuk. Akármilyen kicsi egy cég, szakszerű üzemeltetőre szüksége van. De milyen szempontok alapján válogassunk?

Ma bárki, akár otthon, az íróasztal mögül is több, hasonló szolgáltatást nyújtó cégre bukkanhat az internet segítségével. A vállalkozások számára így egyre értékesebb az ügyfél személye. Pozíciójuk megőrzéséhez az egyetlen lehetséges út, hogy az ő igényeit, szokásait, természetét minél jobban megismerve és azokat szem előtt tartva fejlesszék termékeiket, eladási stratégiájukat. Az erre kidolgozott technika egy több komponensből álló szoftvercsomag: a CRM.

Nagy reklámfelület, magas színvonalú, esztétikus nyomtatás - próbálják hosszú évek óta a csomagoláson spóroló termelési vezetők fejébe verni a tudományt a marketingesek. Mindez felejthető lenne az internettel együtt terjedő csomagküldő kereskedelemben? Legyen kevésbé tetszetős a csomagolás, csak óvja meg a megrendelt árut?

Van-e egy ötszázalékos vámnak piacvédelmi funkciója? Megjelenik-e a fogyasztói árakban, ha az importőr öt százalékkal olcsóbban hozhatja be a számítógépet az országba, vagy csak a kereskedő profitja nő? A válaszoktól függetlenül valószínű, hogy Magyarország csatlakozása az informatikai termékek vámtételének eltörlését előíró szingapúri vagy a nullaszázalékos vámot és az e termékek kereskedelmét akadályozó illetékek és díjak megszüntetését deklaráló egyezményhez, az ITA-hoz, sokkalta több előnnyel járna, mint amennyi hátrányt okoz a vámbevétel kiesése. S hogy csatlakozunk-e? A válasz függőben van. Úgy tűnik, kormányzati körökben még nem született meg, a piac szereplőinek véleménye pedig egymástól eltérő.

2000 Szentendre, Római sánc köz 2. Tel.: 06 (26) 500-429, fax: 06 (26) 500-430 E-mail: [email protected] www.lakopark99.hu

A hifi-, a mozi- és a házimozi-technika sokáig egymást serkentve fejlődött, de most a hifi megtorpanni látszik, és a házimozizás ad egyre finomabb képi és hangi élvezeteket. Négy dolog szükséges hozzá: nagy képernyős televízió, Dolby Surround-os hang, megfelelő processzoros többcsatornás erősítő és műsorok. És persze pénz.

Mindkét kezünket szabadon hagyva tárcsázhatunk, faxolhatunk, kérhetünk információkat a telefonunktól - ez az egyik olyan újdonság a mobiltelefonok gyártóitól, amit korábban csak a sci-fikben láthattunk.

A csipkártyáknak négy éven belül fel kell váltaniuk a hagyományos, mágnescsíkkal ellátott kredit- és debitkártyákat - hangzik az ellentmondást nem tűrő Visa-határozat, amelyhez a fő érv a biztonság. De vajon egyetértenek ezzel a bankok is? Egyáltalán, kinek éri meg a hatalmas beruházás, és a pénzintézetek szintjén van-e esély a megtérülésre? Az áttérés folyamatában kinek kellene megtennie a kezdőlépést?

A Piac és Profit előző két számában bemutattuk, magyaráztuk a Microsoft DotNET (.NET) stratégiájának lényegét, a következő generációs internet rendszerének forradalmi hatását a kommunikációra. A DotNET erőteljesen megváltoztatja az üzleti kapcsolatokat is, alapjaiban hat a termelési és szolgáltatási szektor működésére, s ma még nem látható távlatokat nyit az új gazdaság szereplői számára a piaci lehetőségekben, a hatékonyság, termelékenység növelésében, a szervezet optimális működtetésében.

A B2B - business to business -, a vállalatok közötti elektronikus kereskedelem révén új, on-line piacok teremthetők az árucikkek számára, s a piacbővítésen túl jelentős megtakarítások is elérhetők. S nagy - közvetett - haszna az is, hangsúlyozzák a szakemberek, hogy megvalósításához elengedhetetlen a cég belső és külső folyamatainak átszervezése, ésszerűsítése.

E-business a vállalati versenyképesség növelésében - ez volt az idei Cisco Expo mottója. Hogyan érdemes elindulni ez irányba, és mit nyer vele a vállalat? Szakértők és vállalati példák szólnak erről és e mellett.

Domainnevet regisztráltatni igazán hasznos és elegáns. Sőt olykor kifizetődő is. Ha a nekünk tetsző szabad volt, sikerült regisztráltatni is, és már él a név, akkor lehet altatni, lehet árverezni, lehet eladni, s lehet tartalommal föltölteni… Kinek, mi éri meg.

A hazai cégek regionális szerepkörének elemzésekor talán a legcélravezetőbb a világgazdaságban végbemenő áramlatokból kiindulni. Miközben a multinacionális cégek gyarmatosítási reflexein túlvagyunk, piacgazdaságot tanulunk, hirtelen a hálózati kapitalizmus viszonyai között találtuk magunkat. Sokunknak sikerült már alkalmazkodnunk a kettős kihíváshoz: országos méretű tanulási folyamatnak és dinamikus hálózati fejlődésnek lehetünk tanúi. A világban az agy, a szellem vált a legfőbb termelési tényezővé, a termékek egyre intelligensebbekké válnak, a termelés legfőbb erőforrása a tudás, a terméket egyre inkább a fogyasztó testére kell szabni, s csak a rugalmas, folyamatosan változó cég életképes. Ebben a vetületben talán evidencia a globalizálódással ellentétes tendencia: a helyi tudás felértékelődése, a sokféleség tisztelete, az egyéni tudásra, tapasztalatra való építés.

Megnőtt az igény az úgynevezett okos telefonok iránt. Ezek mindent tudnak, amit egy általános mobilkészülék, ráadásként segítségükkel menet közben megszervezhetjük az életünket. Szóval, már nem is telefonok, hanem kommunikátorok, személyi titkári (PDA – Personal Digital Assistant) tulajdonságokkal.

Gyors, naprakész, határok nélküli információhoz jutás, juttatás, kényelmesen ülve a számítógép mögött - ez az internet egyik legnagyobb előnye. S ezek a szempontok befektetéseink tervezésekor sem lényegtelenek. Milyen segítséget nyújt és hogyan az internet pénzünk kényelemes, megbízható és hatékony elhelyezésében? Erről kérdeztük a szakembert.

Érveket ütköztettünk múlt havi számunkban a hitel- és debitkártyákat felváltó csipkártyákról szólva: a pénzügyesekét a szoftverfejlesztőkével. Vajon egyetértenek-e a kártyaváltással a hazai bankok? Röviden: nem. És bővebben?