"A sáveltörlés után senkiben sem lehet egy fikarcnyi kétség sem afelől, hogy a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, az infláció letörése", - mondta Simor András, aki szerint a döntés hosszabb távon hozzájárul a növekedéshez, az emberek jobb életéhez. Az MNB elnöke felhívta a kormány és az önkormányzatok figyelmét arra, hogy a hatósági áremeléseknél vegyék figyelembe, hogy a kormány és a jegybank közösen tűzte ki az inflációs célt.
A jegybank elnöke szerint amennyiben a kormány és az önkormányzatok úgy döntenek a hatósági árak emelése esetében, hogy a 2009 végére kitűzött 3 százalékos inflációs célt figyelmen kívül hagyják, akkor még nehezebb lesz alkalmazkodniuk a magángazdaság szereplőinek az inflációs folyamatokhoz, nehezebb lesz a helyzetük, sőt versenyhátrányba is kerülhetnek. Egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy az energiapiac liberalizációja során a kormánynak nem szabad olyan helyzetet teremtenie, hogy megerősödjenek az energiapiacon egyes szegmensekben most meglévő monopolhelyzetek, mert az később az árak emelkedéséhez vezethet.
Alacsony növekedés, magas infláció
Az elnök arra emlékeztetett, hogy a monetáris tanács úgy látja, miközben a magyar gazdaságot továbbra is alacsony növekedési ráta jellemzi, az infláció csökkenése a korábban vártnál lassabban halad előre. Ez részben az elmúlt egy-másfél évben bekövetkezett sokkok, részben nemzetközi inflációs hatások, részben a költségvetési konszolidáció napjainkra már kifutó intézkedéseinek inflációs vonatkozásai miatt állt elő. Ezek közül kiemelkedő volt a nemzetközi piacokon az élelmiszerek és az olaj árának megugrása, a hazai termelői energia árának az inflációt jóval meghaladó emelkedése és a szabályozott áraknak a pénzromlás ütemét meghaladó emelése. A monetáris tanács ezeket a költségsokkokat átmeneti jellegük miatt nem kívánja ellensúlyozni, hosszabb távon azonban figyel hatásukra.
Az euró irányába
A nemzetközi piacokkal kapcsolatban az elnök megjegyezte, hogy amennyiben a befektetők mostani, egyre inkább konzervatív magatartása miatt a kockázati felárak megemelkednek, azt döntéseinél a jegybank figyelembe fogja venni, és folyamatosan figyel a monetáris tanács a másodlagos inflációs hatásokra is. A jegybank elnöke tehát a jövőre vonatkozóan nem zárta ki a monetáris feltételek szigorítását, az esetleges kamatemelést sem. Egy kérdésre, amely az euró bevezetése "előszobájának tekintett" ERM-II. rendszerbe lépést firtatta, Simor András aláhúzta: a forint szabadon lebegő árfolyama hozzájárulhat ahhoz, hogy a forint megtalálja azt a középárfolyamot, amely mellett leginkább érdemes lesz belépni az ERM-II-be. Az MNB-ben készül egy jelentés arról, hogyan áll az ország a nominális konvergencia területén, azonban ami az ERM-II-be való belépést illeti, Simor András kiemelte: "nem tudok új információval szolgálni."
Az MNB korábban is azt mondta, hogy 2008 végén vagy inkább 2009 elején érdemes arról a kormánnyal beszélni, hogy akkor hol állunk az elmúlt két, két és fél év vonatkozásában a nominális konvergencia megvalósítása területén. Akkor lesz majd érdemes konklúziót levonni a belépéssel kapcsolatban, ha ismertek lesznek nagyjából a 2008-as költségvetés megvalósításának számai, a 2009-es költségvetés benyújtott változata; érdemes lesz megnézni, milyen formában fogadják el a törvényalkotók a közpénzügyi törvényt, és hogyan alakul az MNB 2009-es árstabilitási célja.
