A Start Tőkegarancia Zrt. felmérése a tavaly százmillió forint feletti árbevételt elkönyvelő vállalkozásokra terjedt ki, tehát összesen 36 ezer 281 cégek vizsgáltak. Ebben a vállalati körben összesen 219 cégnél, azaz mindössze 0,6 százalékuknál, történt 2006-ban a saját tőke változásával egyidejűleg tulajdonosváltozás is, amely új, tőkeemeléssel befektető tulajdonos megjelenését valószínűsíti.
Ezt a 219 tőke- és tulajdonosváltozást a Start Zrt. egyenként vizsgálta, melynek során kiderült, hogy az esetek 88 százalékában nem a meglévő tulajdonosi körtől független befektetők és nem addícionális forrást biztosítva léptek be a cégekbe. Rendkívül sok olyan eset volt, ahol a korábbi tulajdonosok családtagjaikra ruházták át a cégben lévő részesedés egy részét, miközben a tagi kölcsönöket tőkévé konvertálták. Előfordult több olyan eset is, amikor mezőgazdasági termelő- vagy értékesítő társaságokba új tagok léptek be, minimális, néhány tíz- vagy százezer forintos befektetéssel.
Fejenként 16,4 millió forintos befektetés
Az imént említett, a piaci típusú befektetésektől eltérő esetek kiszűrése után mindössze 35 társaságnál történt a jegyzett tőkéhez viszonyítva jelentős és minden valószínűség szerint új, a meglévő tulajdonosoktól független befektető által végrehajtott tőkeemelés.
A 35 vállalkozásba összesen 575 millió forint tőkét fektettek az új tulajdonosok, ami átlagosan 16,4 millió forint cégenkénti befektetést jelent. Az újonnan kibocsátott üzletrészeket, részvényeket a befektetők átlagosan a névérték 120 százalékáért vásárolták meg.
Kereskedelem és feldolgozóipar a legnépszerűbb
A Start Zrt. elemzése a befektetések ágazati megoszlását a társaságok főtevékenységének TEÁOR szerinti ágazati besorolása alapján mutatja meg. A tőkéhez jutott vállalkozások több mint felének (59 %-ának) főtevékenysége a kereskedelem és javítás, ebbe az ágazatba összesen 302 millió forintot fektettek be 2006-ban. A feldolgozóipari cégek pedig 17 százalékát tették ki a tőkét bevonó társaságoknak és összesen 220 millió forint tőkéhez jutottak.
A befektetések mérete ágazatonként eltérő, míg a feldolgozóipari cégek az átlagos befektetési érték (16,4 millió) több mint kétszeresét, 36,8 millió forintot vontak be átlagosan, a szállítás, raktározás területén az átlagos befektetési méret mindössze 6,1 millió forint volt.
A magyar gazdaság eltérő regionális fejlettségét tükrözi, hogy a befektetések közel fele (46%-a) közép-magyarországi székhellyel rendelkező társaságban valósult meg. A központi régiót követi a Közép-Dunántúl 21, és a Dél-Alföld 15 százalékkal.
A felmérésből kiderül az is, hogy az évi 2 millió euró alatti árbevételű cégek, azaz a kisvállalkozások nagyobb számban vontak be tőkét, mint a nagyobb társaik. A befektetések száma alapján az összes befektetés 69 százaléka kisvállalkozásba irányult, míg a 2-10 millió euró közötti árbevételű cégekbe annak 31 százaléka. Ha érték alapján vizsgáljuk a befektetéseket, akkor már nem állnak ilyen jól a kisvállalkozások, hiszen az 575 millió forint 54 százaléka (312 millió forint) tőkét vontak be, míg a fennmaradó 46 százalékot (262 millió forint) a középvállalkozások. (A nemzetközi befektetési környezet változása és a jelzálogpiaci válságról tavaly ősszel érkező hírek hatására több szempontból is átalakulóban van a magyar ingatlanbefektetési és -fejlesztési piac.)
Fölényben a hazai befektetők
Az Opten által szolgáltatott információk alapján megállapítható, hogy a KKV-kba elsősorban hazai befektetők fektetnek be. A 35 befektető közül 32 volt hazai, melyek közül három állami befektetési társaság, 12 gazdasági társaság és 17 magánszemély. A befektetőknek csak mindössze 8,5 százaléka (három befektető) volt külföldi.
Tavaly a legnagyobb befektetéseket ennek megfelelően a hazai KKV szektorban az állami tulajdonú befektetési társaságok hajtották végre. Az MFB Invest Zrt. 81,5 millió forintot fektetett egy építőipari vállalkozásba, míg a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. 50 millió forintot a TAG Tartály- és Acélszerkezet Gyártó Kft-be, valamint 38,5 millió forintot a Gyopár Termelő és Kereskedelmi Kft-be. Ez a három befektetés tette ki a 2006-ban KKV-kba fektetett tőke 30 százalékát.
Ennél jóval több tőke kell"Az elemzés végeredménye számunkra is meglepetést okozott. Legpesszimistább előzetes becslésünket is alulmúlta a KKV-kba befektetett tőke mennyisége és a tranzakciók száma egyaránt. A vizsgált több mint 36 ezer vállalkozás, a százmillió forint feletti árbevételű társaságok a KKV szektor derékhadát jelentik, akik a gazdasági növekedés motorjai. Ezért is meglepő, hogy ezerből mindössze egy vont be fejlesztési tőkét 2006-ban." - összegezte véleményét Zoltán Csaba, az elemzést készítő Start Tőkegarancia Zrt. vezérigazgatója.
"A kisebb értékű befektetések iránti befektetői érdeklődés alacsony szintje mellett az is oka lehet a kevés tranzakciónak, hogy az ezredforduló óta lényegesen javultak a KKV-k hitelfelvételi lehetőségei és mivel a hitelek kamata mintegy fele a befektetők által elvárt hozamnak, a vállalkozások inkább hitelből fejlesztenek. Várhatóan a 2007. évi eredmények sem lesznek sokkal jobbak, márcsak azért sem, mert az állami tulajdonú befektetők tevékenységét az EU-s szabályok érvényesítése nagymértékben megnehezítette. Pedig 575 milliónál több tőkére lenne szükség ahhoz, hogy ez a bizonyos KKV motor felpörögjön." - tette hozzá Zoltán Csaba. (A hazai bankok ingatlanos üzletágai általában jól zárták 2007 utolsó negyedévét, a hitelválság azonban érezhető hatással van az ingatlanfejlesztések hitelezésére.)
