A szóban forgó intézkedések egyike a Közösségen belüli termékértékesítés adóztatásának bevezetéséről, a másik pedig egy általános fordított adókivetési mechanizmus bevezetéséről szól. Az elképzelések szerint mindkét rendszer lehetővé teszi az úgynevezett "csalárd kereskedő" (MTIC) által elkövetett csalások jelentős csökkentését. Csalárd kereskedő útján történő csalásról akkor beszélünk, ha egy Közösségen belüli terméket ÁFA nélkül beszerző adóalany a beszerzett árut a hazai piacon ÁFA kivetésével értékesíti, majd anélkül tűnik el, hogy az Államkincstárba befizette volna ennek összegét.
A rendszerek ugyanakkor az előzetes vizsgálatok szerint sem tökéletesek, így potenciális problémák merülhetnek fel, amelyeket elfogadásuk előtt alaposan meg kell vizsgálni. A Közösségen belüli termékértékesítés megadóztatása például likviditási gondokat okozhat a belső piacon kereskedő vállalatok számára és az ÁFA-bevételek tagállamok közötti újraosztását tenné szükségessé.
Az általános fordított adókivetési rendszer hazai ügyletekre történő bevezetésével kapcsolatban a Bizottság hangsúlyozza, hogy ez csak akkor működhet hatékonyan, ha azt szerte a tagállamokban egységesen alkalmazzák, és nem opcionális rendszerként teszik elérhetővé. Éppen ezért a Bizottság nem ellenezne egy kísérleti projektet néhány tagállamban, feltéve, hogy az abban résztvevők eleget tesznek bizonyos feltételeknek.
A koncepció szerint a közösségen belüli termék beszerzésére a származási országban a termék értékének 15 százalékát kitevő adót vetnének ki. Amennyiben a beérkezési tagállamban az adó mértéke meghaladja a 15 százalékot, ez utóbbi tagállamban a vásárlónak közvetlenül e tagállamnak kellene megfizetnie az ÁFA-különbözetet. Ehhez hasonlóan, amennyiben a beérkezési állam 15 százalékánál alacsonyabb adót alkalmaz (tekintettel arra, hogy egyes tagállamokban csökkentett vagy nullás ÁFA-t alkalmaznak), a beérkezési tagállam ennek értékét jóváírja a Közösségen belüli termékbeszerzést végrehajtó adóalany számára.
Ez a módszer hatásos lehet a csalárd kereskedők kiszűrésére, ám más problémák megoldására nem alkalmas: potenciális likviditási gondokat okozhat azon kereskedők, különösen a kis- és középvállalkozások számára, amelyeknek olyan ügyletekben kellene előre megfinanszírozniuk az ÁFA összegét, amelyek esetében jelenleg nem fizetnek ÁFÁ-t.
Az ÁFA-bevétel 10 százaléka érkezne így
A Bizottság szerint, amennyiben ebbe az irányba mozdulnak el, a legkényesebb kérdés az lehet hogy meghatározzák a tagállamok közötti ÁFA-bevételek klíringrendszerét. A származási tagállamoknak be kell szedniük az ÁFA összegét (15%) és át kell utalniuk a beérkezési tagállamba. Ennek eredményeként a Bizottság kiszámította, hogy a más tagállamok által végrehajtott átutalások a tagállamok ÁFA-bevételeinek átlagosan 10 százalékát tennék ki.
Amennyiben a tagállamok nem egyeznek bele abba, hogy ÁFA-bevételeik esetlegesen más tagállamoktól függjenek, a Bizottság egyedüli alternatívának azt látja, ha a Közösségen belüli termékbeszerzést a célországban adóztatják meg. Ez az alternatíva lehetővé teszi, hogy a beérkezési ország a megfelelő adókulcsot vesse ki a termékre, azaz nem lenne szükség a Közösségen belüli termékbeszerzések közös 15 százalékos adókulcsára. Emellett kevesebb költséggel járna mind az adóalanyok, mind az adóhatóságok számára.
Ugyanakkor ez utóbbi alternatíva az egyablakos rendszer létrehozását preferálná. Ez a rendszer lehetővé tenné a kereskedők számára, hogy saját tagállamukban tegyenek eleget regisztrációs és nyilatkozattételi kötelezettségeiknek, ideértve azon szolgáltatásokat is, amelyeket a székhelyüktől eltérő tagállamokban nyújtanak. A kifizetést közvetlenül az adóalany hajtaná végre a fogyasztás helye szerinti tagállam számára.
Új terheket kapnak a vállalatok?
Az általános fordított adókivetési rendszer alapján a Közösségen belüli termékbeszerzésre vonatkozó jelenlegi ÁFA-rendszert a hazai tranzakciókra is kiterjesztenék. Ez azt jelenti, hogy az ÁFA értékét az értékesítő nem vetné ki a vásárlóra, amennyiben ez utóbbi egy másik adóalany. Így az eladó helyett a vásárló lenne felelős azért, hogy az ÁFA összegét befizesse az Államkincstárba.
A Bizottság úgy véli, hogy egy ilyen rendszer szükségszerűen csökkentené az MTIC csalások elkövetését. Ugyanakkor aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a fordított adókivetési rendszer - olyan újfajta csalástípusok, mint pl. az adómentes fogyasztás vagy az ÁFA-azonosítókkal való visszaélés miatt - negatívan befolyásolhatja a tagállamok bevételeit. Ezen új csalástípusok megakadályozása érdekében a fordított adókivetési rendszerhez számos új intézkedést kellene társítani, amelyek megnehezíthetik a rendszert és új - de nem leküzdhetetlen - terhekkel sújtanák a vállalatokat és adóhatóságokat.
A Bizottság azon az állásponton van, hogy a fordított adókivetési rendszert vagy kötelezően be kell vezetni az egész EU-ban vagy teljesen el kell vetni az ötletet. Nem lenne elfogadható, ha egyes tagállamok opcionális fordított adókivetési rendszert vezetnének be, mivel ez jelentős terheket jelentene a több tagállamban is tevékenykedő vállalatok számára.
Jogi Fórum - az első magyar jogi portál
