"Azt mondták nekünk, hogy a sztrájkhoz való jogunk alapvető (jog), de nem annyira alapvető, mint a szolgáltatás szabad áramlása" - idézte az EUobserver John Monks-ot, az európai szakszervezeteket tömörítő ETUC vezetőjét. Az EP szociális ügyekkel foglalkozó bizottságának ülésén, ahol a képviselők mellett jogi szakértők, a munkaadók és a szakszervezetek képviselői is jelen voltak, két olyan ügy hatását vették górcső alá, melyek a kollektív szerződések úgynevezett északi modelljét foglalják magukban.

Az úgynevezett Vaxholm-ügyben az Európai Bíróság úgy döntött: a svéd szakszervezetek megsértették az uniós szabályozást, amikor arra kényszerítettek egy lett céget, hogy vegye tekintetbe a svéd kollektív szerződésben foglaltakat. A Viking-ügyben pedig kimondta a taláros testület, hogy a szakszervezetek nem sztrájkolhatnak cégek ellen amiatt, hogy azok - az olcsóbb munkaerő miatt - az egyik tagállamból a másikba helyezik át telephelyüket.

Lehetőséget adni a kollektív fellépésre

John Monks szerint ezek az ügyek nagy hatással lesznek a szakszervezeti mozgalomra. Úgy vélte, hogy miközben az ítéletek a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elvére utaltak, a szociális politika vívmányaira ugyanakkor negatív hatással lehetnek, azzal, hogy törvényesen is bevezetik "a szociális dömpingre szóló engedélyt".

Szerinte az EU-nak a szerződéseiben egy olyan záradékot kellene bevezetnie, mely - a szabadpiaci elvekkel szemben - lehetőséget adna a munkavállalók kollektív fellépésére. Többen közben attól tartanak, hogy néhány tagállamban (így Írországban és Dániában is) könnyen kampánytémává válhat az ügy a Lisszaboni Szerződés tervezett ratifikációja előtt. (Elsősorban a Gaskó István vezette VDSZSZ által szervezett vitatható hátterű és célú akcióknak köszönhető, hogy a munkaügyi tárca a sztrájktörvény módosítását fontolgatja.)

Jogi Fórum - az első magyar jogi portál