Kerekítési kötelezettséget a készpénz - bankjegy vagy érme - átadása esetén írják elő. Fontos tudnivaló azonban, hogy a törvény nem írja elő kötelezően a kerekített - ténylegesen fizetendő - összeg, illetve a kerekítési különbözet bizonylaton (nyugtán, egyszerűsített adattartalmú számlán) való feltüntetését - ez ugyanis az APEH szerint nem minősül vagyoni előnynek vagy hátránynak. A jogszabály bankkártyával fizetés esetén sem zárja ki a kerekítés lehetőségét, erről azonban a vásárlókat előre kell tájékoztatni. (Hosszú idő után október volt az első olyan hónap, amikor több egy- és kétforintos áramlott be a jegybankba, mint onnan ki.)

A március 1-jétől érvényes új szabályok szerint a forintban, készpénzzel történő fizetéskor, ha a fizetendő végösszeg nem 5 forintra vagy annak többszörösére végződik, akkor az alábbiakban meghatározott kerekítési szabály alapján kell a fizetendő összeget megállapítani és kiegyenlíteni:

• a 0,01 forinttól 2,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 0;
• a 2,50 forinttól 4,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 5;
• az 5,01 forinttól 7,49 forintig végződő összegeket lefelé, a legközelebbi 5;
• a 7,50 forinttól 9,99 forintig végződő összegeket felfelé, a legközelebbi 0;

forintra végződő összegre kell kerekíteni.

A kerekítési különbözetek összege egyéb bevétel vagy ráfordítás jogcímén számolható el, melyről a vállalkozásoknak a készpénzkezelési szabályzatukban kell rendelkezniük. A kerekítési különbözet az általános forgalmi adónak nem képezi alapját.

A fentiekkel kapcsolatban részletesebb szakmai tájékoztatást is találhatunk az APEH honlapján.