Három lehetséges, 2009-ben megvalósítható adóváltoztatási koncepciót vázolt fel előadásában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kedden a Magyar Tudományos Akadémián, ezek közül az egyik alkalmazná a bérbruttósítást. A GKI 2009-től bevezethető adóváltoztatási javaslata 400 milliárd forintból oldható meg, amelyből 300 milliárd forintot a járulékcsökkentés, 100 milliárdot a bérkompenzáció jelent. Ha 400 milliárd forintnál kevesebb forrás áll az államháztartás rendelkezésére, akkor két év alatt lehet megvalósítani a változtatásokat - jelezte Vértes, hozzátéve, hogy a GDP arányos adóterhelés 1-1,5 százalékponttal csökkenhet a szuperbruttósítás után.
A szuperbruttósítás lenne a megoldás
A GKI szuperbruttósítási javaslat a romló versenyképességből, illetve a vállalkozások által fizetett teljes bérköltségből (bruttó bér és a munkáltató által fizetet járulék összege) indul ki. Eszerint Magyarországon a közteher, azaz a teljes átlagos elvonás nagyon magas, az átlagbér környékén átlagosan 2006-ban 51 százalék volt, az idén megközelíti az 54 százalékot. Ez a mutató, a bér-adóék, amely a bérköltség százalékában fejezi ki a teljes elvonást (szja plusz járulékok), amely 2006-ban Magyarországon 51 százalék volt, az EU országok között a harmadik legmagasabb, miközben Lengyelországban 44 százalék, Csehországban 43, Szlovákiában 39 százalék - közölte Vértes András.
Az szja sávhatárok miatt 2007-ben már az átlagkereset 75 százalékánál, azaz havi 140 ezer forintnál felugrik az adóék 72 százalékra, vagyis például 140 ezer feletti keresetnél 10 ezer forintos emelés 72 százaléka közteherre megy el - magyarázta a GKI elnöke. A részletes elemzések azt is megmutatják, hogy 2008-ban a bér-adóék 756 ezer forint éves jövedelemig 39 százalékos, 1,7-2,8 millió forint éves jövedelem között viszont már 72 százalék, efölött kissé csökken, évi 7,1 millió forint felett 61 százalékos. A GKI szupebruttósítási javaslata eltörölné a havi 1.950 forintos egészségügyi hozzájárulást (ekho) és mindenki számára havi 10 ezer forintos kötelező egészségügyi befizetést, úgynevezett kártyapénzt ír elő. (A nyugdíjasok, a gyerekek és a szociálisan rászorultak után az állam fizet.)
Hátrányban a kisbérűek
A bérreform a gazdasági növekedésben kulcspozíciót elfoglaló foglalkoztatottak bérköltségeit kívánja csökkenteni azok rovására, akik alacsony jövedelmet vallanak be és a közterhekhez is alig járulnak hozzá - jelezte Vértes a változtatások irányát, érzékeltetve, hogy a havi 62 ezer 500 forintos bér adómentessége, azaz az adójóváírás fenntarthatatlan, hiszen ma közel 1,2 millió foglalkoztatott "élvezi" a minimálbérhez közelítő adó- és járulék könnyítést. A nyugdíjbiztosítás alapjául szolgáló járulék az átlagjövedelem három-négyszerese felett degresszív, ami a jövedelmek és a kapható szolgáltatások arányosítását mozdítja elő - magyarázta Vértes András.
A GKI bérreformja jelentősen átrendezi a nettó jövedelmeket: az adókulcs-csökkentés a dupla minimálbér feletti jövedelmeknél számottevő, ebben a körben a nettó kereset 5-23 százalékkal nőhet, ugyanakkor szuperbruttó béremelésre nem kerül sor. A dupla minimálbér alatti jövedelmeknél teher növekedésre kell számítani, ugyanakkor az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak 15-23 százalékos szuperbruttó emelést javasol a GKI, megjegyezve, hogy azoknál a cégeknél, amelyeknél nagyon alacsony az átlagbér - rendezett adó- és munkaügyi kapcsolatok esetén - költségvetési támogatást igényelhetnek.
A szuperbruttó minimálbér 2009-től 113 ezer forintra emelkedne. A jelenlegi bérek technikai szuperbruttósítása úgy valósulhat meg, hogy a bruttó bért 1,32-vel felszorozzák és hozzáadnak 1.950 forintot (ekho). A GKI 2009-től bevezetendő személyi jövedelemadó javaslata szerint évi 750 ezer forintig fennmarad az adómentesség (adókedvezmény), az adójóváírás megszűnik, az átlagjövedelem másfélszereséig az szja kulcs 20 százalék, e fölött az átlagjövedelem három-négyszereséig 30 százalék, majd 35 százalék lenne. Az szja-hoz kötődő négy százalékos különadó megszűnik.
