A kormány partnerséget ajánl a Gazdasági Szociális Tanácsnak (GSZT), az EU Lisszaboni stratégiája 3 évre szóló nemzeti reformprogramjának kidolgozásában, monitoringjában - mondta Bajnai Gordon, önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a magyar Lisszaboni startégia fő felelőse. A gazdaság versenyképességét erősítő, a foglalkoztatást bővítő reformokat valamennyi tagállamától elvárja az Európai Unió, mert e nélkül elképzelhetetlen a 2000-ben elfogadott és 2005-ben megújított stratégia megvalósítása, hogy az EU a világ legversenyképesebb régiójává váljon.

A miniszter kiemelte, hogy a kormány várhatóan nyár közepére fogadja el a stratégia 3 évre szóló nemzeti programjának tervezetét, szeptember közepéig tarthat a társadalmi párbeszéd, amelyben a kormány kiemelt szerepet szán a GSZT-nek. Bajként szakemberek korábban azt hozták fel, hogy hazánk nem tud felmutatni konkrét cselekvési terveket, amelyek hatására működnének a lisszaboni célkitűzések eléréséhez rendelt eszközök.

A mostani reformprogram végső változatát október végéig kell benyújtani az uniónak. Bajnai Gordon szerint a következő fél év reformprogramjának egyeztetési folyamata arról is szól, hogyan válhat Magyarország prosperáló, tudásalapú, versenyképes országgá.

Az első reagálások

Varga László, a GSZT Lisszaboni startégia magyar reformprogramját előkészítő bizottságának elnöke közölte, hogy a program társadalmi megismertetése céljából a GSZT ez év őszén konferenciasorozatot szervez, hogy az EU-nak benyújtandó program minél teljesebben tükrözze a civil társadalom, az érdekképviseletek véleményét. Balogh Miklós, a Központi Statisztikai Hivatal elnök-helyettese elmondta, hogy a kormány felkérésére kidolgoztak egy indikátor rendszert, ami alapján mérhető társadalmi haladás. A GDP egy főre jutó mértéke ugyanis önmagában nem alkalmas az emberek életminőségének mérésére. Az indikátor rendszert a GSZT következő ülésén megvitatják.

Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a GSZT társelnöke emlékeztetett arra, hogy a stratégia szerint az EU tagállamok kutatás-fejlesztési költésének néhány éven belül el kellene érnie a GDP 3 százalékát. Ugyanakkor jelenleg az EU átlag 1,92 százalék, míg Magyarország ettől is jelentősen elmaradva a GDP-nek mindössze 1 százalékát fordítja K+F-re, pedig e terület Magyarország számára kitörési pont lehetne.

Bajnai Gordon válaszában kifejtette, hogy a magyarországi K+F költés valóban csekély mértékű, ám véleménye szerint arányában a magánszféra ráfordításai rendkívül alacsonyak, és nem biztos, hogy az állami források növelése a hatékonyság emelkedését is jelentené. Utalt arra, hogy a kormány a közelmúltban elfogadta a Géniusz programot, ami a következő 7 évre 50 milliárd forintot különített el a magyar tehetségek megtalálására, támogatására az általános iskolás kórtól az akadémiai taggá válásig.