A fővárosi közgyűlés tavaly december végén fogadta el az úgynevezett behajtási rendeletet (74/2007), amelyben például ötezer forintra emelték a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművek havi behajtási díját, ha a főváros egyes részeire szállítanak árut. Ez tízszeres emelés, hiszen 1990 óta változatlanul ötszáz forintot kellett fizetni ilyen célra - igaz, néhány területen kisebb mértékben, "mindössze" ötszörösére emelték az árakat. A fővárosi önkormányzat az előzetes tervei szerint már idén mintegy egymilliárd forintot szedne be ezen a címen, a pénzt pedig P+R parkolók, parkolóházak és mélygarázsok építésére fordítanák.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szerint olyan rendeletről van szó, amelynek életbe lépésével jelentősen nehezül a város működése és a vállalkozásokra is igazságtalan, túlzó terheket ró - jelentette be Petykó Zoltán, a BKIK elnöke a témában tartott sajtótájékoztatón. Szerinte a városüzemeltetési koncepció megbukott, ezt bizonyítja ez és a korábbi rossz döntések, mint például a járatritkítás, a nyugdíjas bérletek árának emelése, a metróépítés, az utak állapota, az oktatásügyben tett lépések, vagy akár a fővárosi szmoghelyzet.
A főváros a rendelet meghozásával a környezetvédelmi szempontokat akarta kiemelni, amit a BKIK is messzemenőleg támogat a vezető szerint, ám kifogásainak adott hangot, hogy annak kidolgozásában nem kérték a szakmai szervezetek segítségét. "Igazi egyeztetés a témában nem volt, a budapesti vezetés tényként közölte a rendelet bevezetését" - erősítette meg Petykó Zoltán szavait, Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára. Bár a témában már több levelet is címeztek a fővárosi vezetésnek, eddig csak "tájékoztatást kaptak" a módosításokról, az érdemi egyeztetés még nem kezdődött. A környezetvédelmi szempontokat a főtitkár is támogatja, ám azt már nem, hogy egy ilyen súlyú kérdésben csak egy szempont alapján döntenek, kihagyva a leginkább érintett vállalkozókat a döntéshozatalból. Márpedig ha nem változtatnak a rendeleten, akkor Petykó Zoltán szerint akár több tízezer fővárosi vállalkozás is tönkremehet.
Mindenki rosszul jár
A vállalkozók a rájuk nehezedő többletterheket nem fogják tudni elviselni, hiszen ekkora árnövelést nem lehet bevételnöveléssel kompenzálni - állította Peredi Péter. Kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy a rendelet hatása - kisebb-nagyobb részben - de várhatóan az egész fővárosi gazdaságban érezhető lesz. Példaként említette, hogy csak Budapesten 12 olyan nyomda működik, amelyek legalább napi 20 tonna papírt dolgoznak fel, ha ezektől eltiltják a 3,5 tonnás kamionokat, akkor az jelentős áremelkedéssel is járhat.
A nagyobb súlykorlátozással ugyanis csak azt érik el, hogy több, kisebb méretű teherautóval szállítják a szükséges árumennyiséget (akár bevásárlóközpontokról, gyógyszertárakról, vagy élelmiszerboltokról van szó), ezzel pedig nő a kibocsátott káros anyag, a forgalmi akadály, illetve a rakodási idő is. További problémákat okoz, hogy egy-egy élelmiszer üzlethez a megfelelő választék és minőség érdekében naponta 30-35 járműnek kell eljutnia áruszállítás céljából, mivel a különböző áruk nem egy raktárból érkeznek, ráadásul az előírások értelmében a különböző típusú termékek nem szállíthatóak egy gépjárműben.
Ezt erősítette meg Dienes Zoltán, a CBA részéről, aki szerint az áremelésnek köszönhetően akár 3-4 százalékkal is nőhetnek a költségeik, amit szinte biztosan "a vásárlók fognak megfizetni." Az olcsóbb ár miatt pedig könnyen előfordulhat, hogy a lakosok inkább a távolabbi, peremkerületekben lévő boltokba mennek vásárolni, így a rendelet az elsődleges célkitűzését, tehát a kevesebb kibocsátást sem fogja elérni.
Mit kellene tenni?
Az áldatlan helyzet javítása érekében hét szervezet (FUVOSZ, IPOSZ, KKVSZ, MKFE, Nit Hungary, Volán Egyesülés, VOSZ) javaslatokat tett a budapesti vezetésnek, hogy melyek azok a pontok ahol mindenképpen javítani kellene a rendeleten.
Ennek megfelelően bár a történelmi belváros forgalmának korlátozását tudomásul veszik, azon kívül viszont felül kellene vizsgálni az össztömeg korlátozásokat. Véleményük szerint jelenleg nem adottak a feltételek a tranzitútvonal kijelölésére, ha pedig idén elkészül az M0-ás egy része, akkor félő, hogy a növekvő forgalom rázúdul a déli szektorra, ami Peredi Péter szerint biztosan megnöveli a balesetek számát.
Kiemelten fontosnak tartják azt is, hogy a szükséges engedélyeket az interneten keresztül is be lehessen szerezni. Jelenleg ugyanis nyolc napig tart a kiadás, márpedig, nem lehet mindig tudni, hogy nyolc nap múlva hol kell az adott járműnek közlekednie. Gyorsítaná az adminisztrációt az is a hét szervezet szerint, ha nem rendszámra, hanem vállalkozásokra adnák ki az engedélyeket.
Véleményük szerint felettébb érdekes helyezet alakulhat ki a szabályozás miatt a Nagykörúton is: amíg a páros oldalon lévő boltok fizetnek behajtási díjat, addig a páratlan oldalon üzemelők nem, ami nem kis mértékben csökkenti a páros oldal versenyképességét.
