A Városi Tömegközlekedési Szakszervezetek Szövetsége az MTI-hez hétfőn eljutatott nyilatkozatában megállapítja, hogy nálunk is indokolt lenne az EU-ban bevált módszerre, a városi tömegközlekedési szolgáltatást nyújtók veszteségfinanszírozására. Emlékeztetnek rá, hogy a BKV-nak annak tulajdonosa, a fővárosi önkormányzat, évek óta a szükségesnél jóval kisebb támogatást ad. Ezt az Állami Számvevőszék is megállapította - teszik hozzá.
Hitelkényszer
A szakszervezet szerint azzal, hogy a tulajdonos alulfinanszírozza a BKV-t, arra kényszeríti a céget, hogy hitelekkel biztosítsák a működés feltételeit. Emiatt a cég adósságállománya már az éves költségvetésük sarokszámához közelít, ami "a csődhelyzet előszobája". A BKV költségvetése egyébként valamivel több mint 100 milliárd forint volt tavaly. Az érdekképviselet úgy véli, a cég tulajdonosa jelenleg arra készül, hogy forráshiányát a budapestiekkel fizettesse meg, úgy, hogy a járatokat 20 százalékkal csökkenti. Ezzel a jelenlegi négy buszgarázsból egy feleslegessé válna. (A buszvezetők már korábban közölték, hogy nekik A buszvezetők már korábban közölték, hogy elegük van Demszkyből...)
A szakszervezet nyilatkozata leszögezi, hogy "a főváros hazudik", amikor 6-8 százalékos járatritkításról beszél. Ha ugyanis az eddigi napi 1.280 helyett 220-250-nel kevesebb busz járna Budapesten, az mintegy 20 százalékos járatritkítást jelentene. Rámutatnak arra is, hogy ha ezt a tervezetet elfogadnák, növekedne az egyéni közlekedést választók száma, állandósulnának a közlekedési dugók, folyamatossá válna a szmogveszély és drasztikusan megemelkednének a várakozási idők. A BKV Zrt. felügyelőbizottságába delegált három munkavállaló még a múlt héten csütörtökön nyilatkozatban utasította el a járatritkításos paraméterkönyv-tervezetet és szorgalmazták a cég alulfinanszírozottságának megszüntetését.
A tárgyaláson a VDSZSZ fenntartotta követelését, hogy vasutasok részesedjenek a MÁV Cargo privatizációs bevételéből személyenként a 250 ezer forint erejéig, és nem engedtek a 6,9 százalék feletti, 10 százalékos többlet bérfejlesztésre vonatkozó igényből sem. A MÁV szintén nem tett kompromisszumos javaslatot.
A tárgyaláson foglalkoztak a sztrájk alatt még elégséges szolgáltatás ügyével is, ennek során a VDSZSZ vállalta volna, hogy a sztrájk ideje alatt a teljes teherforgalom közlekedhessen, de ez az ajánlat nem volt elegendő a megegyezéshez. A VDSZSZ ezen kívül azt is javasolta, hogy a sztrájk ideje alatt vonalanként két pár vonat közlekedjen, illetve Budapest elővárosában plusz 40 vonat.
A tárgyaláson a MÁV delegációja szünetet kért az ajánlat megfontolására, a szünetet követően azonban nem tartotta elfogadhatónak ezt a javaslatot. Álláspontja szerint csak olyan megoldás fogadható el, amellyel a munkába és iskolába járás minimális feltételei biztosíthatóak.
