Tavaly 13.295 lakóingatlan épült Magyarországon, ez 2016 óta a legalacsonyabb szám volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közölt 2024-es adataiból. Mindez 6170 lakóépületben valósult meg, hiszen voltak olyan épületek, melyekben több lakás is helyet kapott. A lakóépületek száma a fentiekhez hasonlóan 2016 óta nem látott mélypontra esett vissza. A legtöbb elkészült épület földszintes vagy egy emeletes, öt emeletnél magasabb mindössze 31 darab épült. Az épületek 82 százaléka, több mint 5 ezer tégla falszerkezetű, illetve több mint 4400 beton cserép fedést kapott.

A lakások fajlagos építési költsége tovább emelkedett, a 2023-as 596 ezer forint után átlagosan 617 ezer forintot tett ki négyzetméterenként, országosan. Ez a 3,5 százalékos növekedés ugyanakkor jelentős fékezést jelent a költségeket tekintve, a KSH adatai szerint szintén 2016-ban volt ennél kisebb ütemű a költségnövekedés (2,8 százalék). 2019-től kezdődően pedig egészen 2023-ig rendre kétszámjegyű volt a drágulás, a csúcs 2022 volt, amikor a lakáspiaci pörgés 23,5 százalékkal drágította az építést egyetlen év alatt.

Új családi házak esetében országosan 608 ezer forint volt az átlagos, egy négyzetméterre jutó kivitelezési költség tavaly, ezen belül nagy volt a szórás a Nógrád vármegyei 538 ezer forinttól a budapesti 759 ezer forintig. Vagyis a fővárosban több mint 40 százalékkal került többe egy családi otthon kivitelezése fajlagosan, mint a legolcsóbb környéken. Ezt persze részben magyarázza az alacsonyabb vásárlóerő, illetve az esetlegesen eltérő műszaki színvonal, azonban mivel ezekben a költségekben nem szerepel a telek ára, így logikusan nagyjából ugyanannyi pénzből lehetne kihozni az építőanyagot, elméletileg egyforma házak esetében az egyetlen számottevő különbség a munkaerő költsége lehet.