A Fogyasztóvédelmi Tanács a megszűnő Fogyasztóvédelmi Tanácsadó Testületnél szélesebb feladatkörű testület lesz. A Tanács a kormány fogyasztóvédelmi döntéseit előkészítő konzultatív, véleményező, javaslattevő és érdekegyeztető fórum, melynek elnöke a szociális és munkaügyi miniszter.

A kormányzati oldalról a tagok között található több minisztérium, valamint a GVH képviselője, továbbá a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elnöke is. A civil oldalról a fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek 6 személyt delegálhatnak, további 5-öt pedig a tanács elnöke kér fel a részvételre. Szintén civil tag az OÉT munkavállalói oldalának a képviselője. Szakmai oldalról - többek közt - az MKIK, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara és az OÉT munkavállalói oldala is képviselteti magát. A Fogyasztóvédelmi Tanács az elképzelések szerint június 30-ig alakul meg. (Az Európai Parlament képviselőinek többsége aláírta azt az írásbeli nyilatkozatott, amely a termékek eredetjelzésének egyértelműsítését sürgeti az európai fogyasztók és az ipar védelme érdekében.)

Fő látómezőben a zsírtartalom

Az EU januárban tette közé az élelmiszereken feltüntetetésre kerülő információkat tartalmazó rendelet tervezetét. Ennek kapcsán a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban is elkezdődött a munka. A javaslat szerint minden élelmiszeren kötelező tápértékjelölést feltüntetni.

A csomagolás fő látómezejében kell állnia olyan adatoknak, mint az energiatartalom, a zsírtartalom, a telített zsírsavak, szénhidrátok, cukrok, és só mennyisége a termék 100 grammjában vagy 100 milliliterében, bizonyos esetekben pedig adagra meghatározva. A tápanyagok mennyisége mellett fel kell tüntetni azoknak az irányadó napi beviteli értékhez való viszonyát is, százalékban. Az adatokat legalább 3 milliméter nagyságú betűvel kell feltüntetni. (Az élelmiszerek eladási árát egyértelműen kell feltüntetni. Ha ugyanazon a terméken több ár is van, a legalacsonyabb árat kell fizetni a kasszánál.)