Áprilisban felgyorsult a mezőgazdasági termelési árak növekedési üteme: 4,1 százalékos volt az éves drágulás a márciusi 1,4 százalékot követően - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal.

Ezt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke mondta a magyar kormányfőről, akivel, bár Jól kijönnek egymással, gyakran veszekszenek. Az EB-elnök ezen felül azt is elárulta: kötelezettségszegési eljárásra számíthatunk.

Majdnem 3 milliárd forintos pluszforrást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Országvédelmi Alap terhére – derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.

Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a magyar kormányfő ennek ellenére megdicsérte a párizsi klímaegyezménynek hátat fordító amerikai elnököt.

Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is felszólalt az MKIK gazdasági évnyitóján. Az eredmények értékelése mellett felszólalt a teljes foglalkoztatás, Paks2, az idősek foglalkoztatásának növelése mellett, valamint például az alapjövedelem koncepciója ellen.

Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig.

Sikeresnek tekinti az eddigi munkát Orbán Viktor, most hatéves tervről tárgyal Varga Mihállyal. Mint mondta, a "vállalkozókkal vannak gondjaik". A múlt hét végén a munkáltatói szervezetek úgy nyilatkoztak, a tervezett társasági adó csökkentés helyett járulékcsökkentésre lenne szükség. Orbán szerint pár napon belül megállapodnak velük. Az adótörvények módosításáról kedden szavaz a Parlament.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) azt kéri Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány őrizze meg a cafeteria szolgáltatás lényegét, és a SZÉP-kártyát bővítse további funkciókkal.

Tetszetősnek hangzik ugyan a bérnövekedés a cafeteria helyett, de valójában populizmus, és teljesítménycsökkentő hatása lehet – mondja dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója.

Sorra vesszük az üzleti élet nagyságait, akik 2015-ben hunytak el. Egy fenntartható világért dolgoztak és értéket teremtettek, vagy a régi profithajhászó paradigmát képviselték? Döntse el Ön.

A bankoknak kell viselnie a devizaadósok mentésének költségeit, ahogy a szolgáltatóknak a rezsicsökkentés terhét. Ez erkölcsi kötelességük a miniszterelnök szerint, de ha ez nem lenne elég, azt is hozzátette: ha nem így lesz, megszüntetik a devizakölcsönöket. A határozott szavak ellenére van olyan vélemény, mely szerint hónapokig tarthat még a megegyezés.

Biztos, ami biztos alapon, ha a zárolások nem lennének elegendőek Brüsszelnek. Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, "ha a matematikának vannak még érvényes szabályai" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó után.

Nem ugyanarról tárgyalt egymással a Varga Mihály vezette magyar tárgyalódelegáció és az IMF/EU-küldöttség? Orbán Viktor miniszterelnök és Gerry Rice IMF-igazgató szavait egybevetve csakis erre gondolhat a gyanútlan nagyközönség, mert mind a hitel fajtájáról, mind a tárgyalások jelenlegi állapotáról mást mondott a két nyilatkozó fél. Mindenesetre a magyar kormányfő közlésére már a szerdán rendezett brüsszeli vitán is rákérdeztek, csütörtökön pedig már a nagy pénzügyi elemzőházak is rácsodálkoztak.

Megmaradtak a véleménykülönbségek a magyar gazdaságról és növekedési kilátásairól Orbán és Barroso között, és a közeljövőben nemigen lesz újabb hitelmegállapodás Magyarország és az IMF/EU között. Röviden így összegezhetők a magyar kormányfő mozgalmas brüsszeli napjának hírei. Orbán szerda délelőtt előadást tartott, majd részt vett egy vitán, ezután találkozott az Európai Tanács elnökével, majd tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével is. A forint árfolyama is reagált a miniszterelnök kijelentéseire: délelőtt a hiteltárgyalásokkal kapcsolatos információkra kissé gyengült, majd a Barroso-találkozó után visszaerősödött.

Februárra már szinte mindenki számára világossá vált: nem megy csődbe az ország, bizalom azonban nem állt helyre, ami azóta sem változott. Egyre világosabban körvonalazódtak ugyanakkor a konkrét problémák. Olyan időszak jövőképe rajzolódott ki, ahol cégek százai mennek majd csődbe, a foglalkoztatás bővítése, a növekedés beindítása pedig messze nem lesz olyan egyszerű, mint kimondani az egymillió új munkahelyről, s erős ütemben menetelő gazdaságról szóló ígéreteket. Ráadásul az unió a magyar kormány igen kemény partnerének bizonyult.

Amiben a magyar kormány, valamint a hazai és külföldi elemzők biztos, hogy egyetértenek: több mint egy év elteltével sem tudni azt, lesz-e hitelmegállapodása Magyarországnak az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály főtárgyaló szerint akár eredménynek is tekinthető, ha nem lesz megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen arról beszélt szokásos pénteki rádióinterjújában – kiemelve a lakosság állampapír-vásárlási hajlandóságát –, hogy az országnak nincs szüksége pénzre, mert finanszírozható. Varga szerint a befektetőknek elég garancia kell legyen „a magyar állam, amely több mint ezer éve működik”.

Munkaalapú társadalomról, a közép-kelet európai országok közeli jövőben várható jó kilátásairól és a keleti nyitásról is beszélt Orbán Viktor a HITA által szervezett Arab-Magyar Gazdasági Fórumon Budapesten.

Sűrű hétvégéje volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki pénteken a Nestlé új üzemét avatta fel Vas megyében, szombaton pedig a Tranzit fesztiválon szólalt fel Kőszegen. A miniszterelnök szerint másfélmillió új munkavállalóra van szükség, visszavenné a kormány az E.ON gázüzletágát és tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadót is. Orbán Viktor – aki a saját szavaival élve falusi gyerek – nem fejtette ki, hogy a költségvetésben ezekre a célokra hol van fedezet, ám megemlítette, hogy a fogyasztási adókat tovább emelnék.

Az elmúlt években, ha nőtt is a magyar gazdaság, az csak a látszat volt, a felvett hitelek segélyre mentek, nem pedig a termelő ágazatok támogatására - fogalmazott Demján Sándor, nagyvállalkozó, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke a szervezet kibővített elnökségi ülésén, amelyen - kéthetes konzultációsorozata keretében - részt vett Orbán Viktor, miniszterelnök is.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A munkaadók szerint kedvező hatása lehet a tegnap bejelentett, a kisvállalkozások támogatását célzó intézkedéscsomagnak, és hozzájárulhat a feketemunka visszaszorításához. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a munkahelyteremtéshez ez még nem elég, kevés, ha a gazdaság stagnál. Az elemzők a finanszírozási oldal bizonytalanságát hangsúlyozzák, sőt, a szuperbruttó kivezetésének elhalasztását is szükségesnek vélik a tervek finanszírozási oldalának biztosításához.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Nem csak a futballpályán, hanem a tárgyalóasztalnál is történelmi vereséget szenvedett Németország péntek hajnalban. Minden kérdésben engedni kényszerült Angela Merkel német kancellár, aki a helyszínen tartózkodó kommentátorok információi szerint Mario Monti olasz miniszterelnök megkérdőjelezhető, ám sikeres taktikával szorított sarokba.

„A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen." Ezt most nem az ország jövőjéért aggódó közgazdászok mondták, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján pénteken közzétett Magyar Növekedési Terv című lonzultációs anyag létrejöttét indokló szöveg tartalmazza. A tárca internetes hozzászólásra buzdítja az érdeklődőket.

A kormány év elején meghirdette konszolidációs politikáját, amely elsődlegesen az aktuális gazdasági problémákra való reagálást jelentette. Az eltelt pár hónap alapján a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában milyen változásokat is hozott a meghirdetett politikai stílusváltás.

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. 2011-ben a gazdaság remélt feléledése elmaradt, az ország adósságállománya érdemben nem csökkent, a deficitcél ismét csak a vállalkozásokat sújtó erőfeszítések árán volt tartható. A romló gazdasági helyzet miatti leminősítések és a visszahívott IMF-fel megkezdődött huzavona sem javította a vállalkozói környezetet.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a második felvonás: ez történt 2011-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme az első felvonás: ez történt 2010-ben.

Mivel az Európai Unió nem fogadta el a válságadók hosszú távú fenntartását, e terheket a kormány olyan új adókkal váltja ki, amelyek állandó elemei lesznek a magyar gazdaságpolitikának - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az InfoRádiónak adott keddi interjúban, amelyben szólt arról is, hogy a Takarékbankban való állami szerepvállalás csak az első lépése egy "átfogó hadműveletnek".

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a harmadik felvonás: ez történt 2012-ben.

A nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is - vélekedett Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója után. A magyar miniszterelnök szerint Budapestnek van B-terve arra az esetre, ha Athén mégis távozik az eurózónából, de „mindenki az A-tervért imádkozik." A görög válság beárnyékolta a csúcstalálkozót, a piacok viszont csütörtökön már túlléptek az előző napi sokkon, amely a forint piacán is feszült órákat okozott.

Ha nehezen és fenntartásokkal is, de szerdán zöld utat adott az Európai Bizottság a Magyarország és az IMF közötti hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődnek és meddig tartanak az előkészítő egyeztetések, majd a tárgyalások, mindenesetre utóbbi valószínűleg csak akkor kezdődhet meg, ha a magyar parlament elfogadja az unió által elvárt törtvénymódosításokat. A jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lezárásának is ez a feltétele.

Orbán Viktor közlése szerint a José Manuel Barrosóval folytatott informális egyeztetés után lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy az Európai Bizottság a maga részéről milyen álláspontot alakít ki szerdán.

Informális megbeszélést folytatott kedden Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő tájékoztatása szerint lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. A bizottság szerdán tárgyalja a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket.

Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozata fölborzolta a kedélyeket és persze a piacokat is. A világsajtó tekintélyes terjedelemben foglalkozott az Európai Uniót „zsarolással" hírbe hozó miniszterelnöki fordulattal és az Európai Bíróság elő viendő kérdésekkel kapcsolatos állásponttal. A piaci reakció sem maradt el: a forint tovább gyengült, a magyar törlesztéskockázati árazások ismét elszakadtak a térségi átlagtól, és egyre reálisabbnak tartják azt a forgatókönyvet, hogy a magyar kormány nem jut megállapodásra az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal. Pedig elemzők szerint erre nagy szüksége lenne az adóssággal küszködő magyar gazdaságnak.

A miniszterelnök szerint a tranzakciós illeték majdani mértéke nem lehetne több egy ezreléknél. Ugyanakkor a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadó cég éves szinten 400 milliárd forint bevétele is származhat az államnak egy bankforgalmi adóból.

Magyarország szempontjából negatív hatásúnak nevezte az IMF/EU-tárgyalások késedelmét hétfői értékelésében a Moody's Investors Service. A londoni elemzői közösségben most már általános az a vélekedés, hogy nyár előtt nem várható egyezség Magyarország és az IMF, illetve az EU között az új hitelprogramról. Az IMF szerint a magyar kormánynál a labda, Orbán szerint ő az IMF-re vár.

Nem elsősorban a közvetlen válságkezelés, hanem a növekedés ösztönzése állt az unió kormányfőinek péntek délben véget ért kétnapos brüsszeli tanácskozásának középpontjában. Az Európai Tanács találkozója után kiadott közös nyilatkozat megerősítette: a pénzügyi konszolidáció, a növekedés és foglalkoztatás javítása párhuzamos feladat az Európai Unió számára. A találkozó második napjának nyitóeseménye a fiskális paktum aláírása volt. A szerződéshez Nagy-Britannia és Csehország nem csatlakozott.

Orbán Viktor nem törvényes és nem fair eljárásnak nevezte a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztőségében tett pénteki látogatásakor azt a javaslatot, amelyet a Magyarországnak utalandó jövő évi kohéziós támogatások csökkentésére tett az Európai Bizottság. A német konzervatív újság szombaton a címoldalon kezdődő írásban számolt be erről.

Három, a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló határozati javaslatot is beterjesztettek voksolásra az Európai Parlament plenáris ülésére csütörtökön Strasbourgban. A szükséges többséget a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) indítványa kapta meg. A néppártiak, illetve a konzervatívok által jegyzett másik két, alternatív javaslatot a plenáris ülés elutasította. Az indítványban, amelyet a parament elfogadott, a képviselők súlyos aggodalmuknak adtak hangot, és „felhívták az Európai Bizottságot mint a szerződések őrét", hogy „végezzen alapos vizsgálatot" több területen is.

A kormánypártok és az MSZP támogatták az európai uniós fiskális paktum elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot, az LMP és a Jobbik szerint a megállapodás túlzott gazdasági korlátozást jelenthet Magyarország számára. Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta: az egyezmény minden pontja elfogadható, miután abból az érdekeinket sértő korábbi pontok már nincsenek benne.

Hétfőn kezdődik az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Mintegy hatvan folyamatban lévő előterjesztés van a képviselők előtt a parlamenti honlap adatai szerint, a kormány ez időszakra vonatkozó jogalkotási programjában több mint negyven javaslat szerepel, és sarkalatos jogszabályok megalkotása is vár a képviselőkre. Az országgyűlés frakciói üléseznek ezen a héten. A két kormánypárti képviselőcsoport frakcióülése szerda este kezdődött Egerben, a háromnapos évadnyitóra minden miniszter és államtitkár is hivatalos. A szocialisták hétpontos gazdaságélénkító csomagjukat véglegesítik, az LMP az Új Ellenállás gyakorlati részletein és népszavazási kezdeményezésein dolgozik, a Jobbik a szerinte elhibázott, a gazdagokat támogató gazdaság- és szociálpolitika kiegyensúlyozására készít indítványokat.

Kevés konkrétum újdonságok nélkül, ellentmondások feloldás nélkül, hangoztatott kompromisszumkészség megerősítés nélkül - így összegezhető gazdasági elemzők véleménye Orbán Viktor keddi országértékelő beszédéről. Politikai elemzők szerint a beszéd elsősorban a Fidesz szavazótáborához szólt. Ellenzéki vélemények szerint a miniszterelnök nem az ország valós helyzetéről beszélt, megoldást pedig egyáltalán nem kínált a gondokra.

A néppel együtt, a néptől nyert felhatalmazással a népért cselekszik, mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, a Millenárison tartott országértékelő beszéde bevezetőjében. Kijelentette: félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, de nyolc év hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet másfél év alatt helyrehozni. Orbán szerint horribilis kifizetetlen számla maradt az előző kormányok után ezermilliárdos tételekkel, s a baloldali politikusok és „üzlettársaik" azt akarják, hogy ezt az emberek fizessék ki, ne segítsen nekik a kormány, és ne kérjünk hozzájárulást a bankoktól. „Mi nemet mondtunk, új elosztási rendszert vezettünk be" - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a 2010 májusában elkezdett munkában most mérföldkőhöz érkeztünk, „vállalkozásunk első szakasza lezárult".

„Himihumi" képzések helyett a szakképzést erősítené a miniszterelnök Magyarországon. Mint mondja, aki akar, az tanulhat, csak a kötelezettségei nőnek a korábbiakhoz képest. A munkaerőpiaci helyzetet érdemes már a felvételikor figyelemmel kísérni. Úgy tűnik, a mérnöki karok biztosíthatnak megélhetést.

A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönöző konkrét intézkedésekről döntöttek és két új európai uniós szerződést véglegesítettek hétfőn Brüsszelben az EU-tagországok állam- és kormányfői. A késő este befejeződött csúcstalálkozón számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében.