Az első, hogy a Jobbik elnökének mfor.hu-nak adott nyilatkozatakor makacsul tartotta magát egy olyan gazdasági információ, hogy az igazságügyi miniszterhelyettes megbuktatása mögött a végrehajtói piac újrafelosztásának szándéka állt. Ennek a területnek Völner Pál volt a teljhatalmú vezetője, ahogy azóta a nyomozati anyagokból kiderült nem is akármilyen mélységben. Gyakorlatilag tőle függött, kiből lehet végrehajtó és kiből nem, sőt a gyanú szerint a jelölteknek kenőpénzt is kellett fizetniük egy-egy pozícióért.
Völner 2019 augusztusától volt a Magyar Bírósági Végrehajtói Karral kapcsolatos feladatokat ellátó miniszteri biztos. A Jakab Péter által felvetetteket az is erősítette, hogy még a kormánypárti Magyar Nemzet is végrehajtói belháborút emlegetett Völner lemondásának igazi okaként.
A nem megfelelően képzett és nem megfelelő színvonalú munkát végző végrehajtók miatt a kormány 2015-ben átszervezte a területet, és előírta, hogy a végrehajtóknak jogi diplomát kell szerezniük, ötéves türelmi idővel. (Akkor a mintegy kétszáz végrehajtó felének legfeljebb érettségije volt, és csupán negyvenen rendelkeztek jogi diplomával.) A szervezeten belüli, egymás feljelentgetésébe torkolló belharc a diplomát megszerezni nem tudó, jellemzően korábban rendőrként dolgozó „régiek” és az „újak” között folyik a piac újraosztása miatt.A második egy szervezeti információ, hogy néhány hónappal a korrupciós botrány kirobbanása előtt Völnertől egyszerűen elvették a területet. A végrehajtókkal kapcsolatos korábbi igazságügyi minisztériumi feladatok 2021. október 1-jétől a Biró Marcell vezette Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához kerültek.
A harmadik pedig egy stratégiai információ volt, mely szerint a következő években sok vállalat csődje várható. Ennek az információnak a háttere az volt, hogy a járvány idején a cégek egy része utolsó tartalékait is felélte. A szakértők ezzel kapcsolatban úgy vélték, hogy e nélkül sokan nem tudnak majd alkalmazkodni a pandémia után felgyorsuló változásokhoz. A kormányzati támogatások pedig akkor már nem lesznek. Egy ilyen helyzet üzleti Kánaánt jelent a végrehajtói piacnak, vagyis most jó lenni végrehajtónak szituáció alakul ki. Ezt az információt most egy független kutatás is megerősítette.
Cégbedőlési hullám közeleg
Az Atradius hitelbiztosító elemzése szerint a régió cégeinek 39 százaléka tart attól, hogy a kormányzati mentőcsomagok várható kivezetésével több lesz idén a csőd. A tanulmányból kiderül, hogy a térségben nem változott a leírt adósságok aránya (5 százalék) az előző évhez képest. A régióban a vállalatközi vásárlások (B2B) fele hitelre történt, ugyanúgy, mint 2020-ban, ez Magyarországon 48 százalék volt. A késve kiegyenlített számlák aránya a térségben 45-ről 43 százalékra javult. A felmérés 1400 magyar, lengyel, cseh, szlovák és török vállalat megkérdezésével készült.Az elemzés szerint Kelet-Európa jobban teljesített tavaly, a pandémia második évében a nyugat-európai vállalatok szerint a számláik 53 százalékát a határidő után egyenlítette ki a vevő. A kontinens nyugati felén jóval több adósságot kellett leírniuk a vállalatoknak (10 százalék).
A magyar cégek arról számoltak be, hogy tavaly a régiós átlaghoz képest nagyobb mértékben csökkent a késve fizetett, hazai számlák aránya, 46 százalékról 34 százalékra. Így a vállalatok a térségben és Magyarországon is szívesen hiteleznek a vevőiknek. – Ezt azzal magyarázták a felmérésben résztvevő cégek, hogy a B2B-hitelezéssel az eladásaikat akarják növelni, illetve új ügyfelek szerezni. Ugyanakkor tény, hogy megdrágultak a finanszírozási eszközök, így sok vállalat óvatosabban bánik a halasztott fizetéssel – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.
Az elemzés szerint tavaly a régióban a vállalatok 56 százaléka hitelbiztosítással védte a likviditását. Ez a megoldás Szlovákiában volt a legnépszerűbb, ahol a vállalatok 72 százaléka kötött hitelbiztosítást, a második helyen pedig Törökország állt 68 százalékkal. A legtöbb cég (66 százalék) a belső erőforrásaira támaszkodva menedzselte a halasztott fizetéses ügyleteit hazánkban is, és ideális esetben előre tartalékot képezett a hitelezési veszteségekre. 44 százalék számolt be arról, hogy a korábbinál többet kellett foglalkoznia a kintlévőségei behajtásával. A vállalatok 45 százaléka azt mondta, hogy romlott a számlái forgási sebessége (DSO), vagyis lassabban jutott hozzá a pénzéhez, mint az előző évben.
