Lapértesülés szerint képtelenségnek tartja Orbán Viktor az arányos adórendszer módosítását. Véleménye szerint azért sem kerülhet sor az adórendszer módosítására, mert az Európai Unió több tagállamában is hasonló rendszer működik. Az IMF magyarországi misszióvezetője viszont más véleményen van.

Az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről tárgyalt Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedd délután. A magyar kormányfő ezt megelőzően találkozott Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével és Herman Van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével. Orbán szerint nincs szükség az országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.

„Nem látok különösebben nehéz ügyet" - nyilatkozta péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban, így reményei szerint José Manuel Barrosóval való keddi találkozóján politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnöke között. Orbán kijelentette: „Arról még senki semmilyen dokumentumot nem adott át Magyarországnak, hogy az IMF-fel és az EU-val történő tárgyalások megkezdésének lennének előfeltételei, és mik volnának azok."

A vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik, hangsúlyozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ma Strasbourgban az Európai Parlamentben a magyarországi folyamatokról folyó vitában. A felszólaló Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben. A magyar miniszterelnök kijelentette: az Európai Bizottság által jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott alaptörvényt. A vitában a bizottsági eljáráson túlmutató kérdések is felmerültek, a szocialista frakciót vezető osztrák politikus azt hangsúlyozta: nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is.

A magyar pénzügyi rendszer biztonságáért ma az MNB tudja a legtöbbet tenni, a kormány pedig ebben teljes mértékben segíti a jegybankot - mondta Orbán Viktor a Simor András jegybankelnök kezdeményezésére péntek reggel létrejött megbeszélés után. A miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában tartott találkozón részt vett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter és a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály is.

Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét - hangsúlyozta kedden újságíróknak Olivier Bailly, a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. Amíg ez nem biztosított, ne számítsunk pénzügyi támogatásra.

A parlament pénteken elfogadta az új jegybanktörvényt, és átmeneti rendelkezéseket fűzött a jövőre hatályba lépő alaptörvényhez. Így a miniszterelnök által jelölt új alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak, hétről kilencre nőhet a monetáris tanács tagjainak száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben. Az átmeneti törvényben rendelkeztek arról, hogy hozzájárulást kell kiróni, ha a kormánynak a büdzsében nem szereplő mértéken felül fizetési kötelezettsége támad, az Országos Bírósági Hivatal bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Az átmeneti törvény április 25-ét - az új alkotmány kihirdetésének emlékére - az alaptörvény napjává nyilvánította.

Az európai parlamentben Magyarország választási jogának felfüggesztését vizsgálják a Corriere della Sera brüsszeli tudósítója szerint, a The Times szerzője úgy véli, reális kilátás van arra, hogy az ország nem kap újabb pénzügyi segítséget az EU-tól és az IMF-től, a Die Zeit is úgy véli, hogy ha Orbán kitart irányvonala mellett, akkor bizonyára nem lesznek újabb hitelek. A Die Welt a magyar csőd lehetőségét is felveti. Az ok nem csak a gazdaságpolitikai vonalvezetésben keresendő.

Fellegi Tamás, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter január első felében informális egyeztetéseket folytat Washingtonban - közölte a miniszter sajtóirodája az MTI azon megkeresésére, hogy mi a kormány álláspontja az IMF magyar misszióvezetőjének a figyelmeztetést is tartalmazó nyilatkozatáról. Orbán Viktor a közszolgálati rádióban azt mondta: a tervek szerint január elején megkezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal a tárgyalások, amelyek fontosak, de nem húsbavágóak.

Elutasító választ küldött Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barroso levelére, amelyben az Európai Bizottság elnöke két törvényjavaslat visszavonását javasolta neki. A miniszterelnök ezt a Hír TV-nek adott, csütörtök este sugárzott interjúban közölte. Szerinte "nem kellene ennek ilyen nagy feneket keríteni, az egész IMF-tárgyalásnak nincs ekkora jelentősége. Ha megállapodunk az IMF-fel, akkor van egy biztonsági szerződésünk, ha nem állapodunk meg, nincs. Attól még az ország áll a lábán, és működik."

Nem egyezik az új jegybanktörvény parlamenthez benyújtott és az Európai Központi Bankhoz véleményezésre eljuttatott szövege az EKB információ szerint, ezért nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-val szembeni konzultációs kötelezettségét - áll a szervezetnek a honlapján megjelent véleményében. A törvénytervezet eredeti változata is komoly vitákat váltott ki, az alkotmányügyi bizottság szerda esti javaslata a Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásáról pedig továbbiakat gerjesztett. Simor András jegybankelnök szerint mind a törvényjavaslat, mint az indítvány sérti a nemzeti bank függetlenségét, jelentősen megnehezíti ésszerű működését, és súlyosan veszélyezteti szakmai hitelességét.

Zárt rendezvényen tartott beszédet kedden Orbán Viktor. A Széll Kálmán Alapítvány által szervezett eseményen a magyar miniszterelnök azt mondta, reális, ám nehezen elérhető célkitűzésnek tartja, hogy a magyar gazdaság jövőre ne csússzon recesszióba. A kormányfő szólt arról is, hogy az év végére törvényi szinten készen áll az a konstrukció, az az átszervezés, amelytől azt reméli, hogy Magyarország eléri a kitűzött célokat. A miniszterelnök szerint végre áttérhetünk a konszolidációs politikára, „ugyanis végre vannak rendszerek, amelyeket lehet konszolidálni".

Napirend előtt beszélt a Parlamentben Orbán Viktor. Felszólalásában a költségvetés átalakítása és a brüsszeli megállapodás mellett szó esett célokról, és a miniszterelnök kifejtette: a múlt hibáinak kijavítását a kormány az elmúlt időszakban a tehermegosztás, a felelősség és az átszervezés politikája alapján kezdte meg.

Lemond miniszteri posztjáról Fellegi Tamás, feladatainak sokaságára hivatkozva, mivel az IMF-tárgyalásokra akar összpontosítani. Találgatások szerint ez a kormány átalakítás első lépése lehet. 

"Még csak most kezdem" - ezt válaszolta a Fidesz-KDNP hétfő reggeli frakcióülésére érkezőben Orbán Viktor miniszterelnök arra az újságírói kérdésre, milyen átalakítások lesznek a jövő évi büdzsében.

Orbán Viktor szombaton exkluzív interjút adott m1-nek - amelyet vasárnap este ad le a közszolgáltai televízió -, és miként pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján, beszélt az EU-csúcson született megállapodásról és arról, hogy Magyarország gazdaságának gondokkal kell megküzdenie. A miniszterelnök televíziós nyilatkozatában azt mondta, hogy jövő héttől már tárgyalnia kell a parlamentnek a brüsszeli döntésről, Brüsszelben pedig azt vetítette előre, hogy az átdolgozott költségvetés is jövő héten már a Ház előtt lesz.

Az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján.

Huszonhat tagország támogatja az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken Brüsszelben tartott találkozóján elhatározott kormányközi szerződés elkészítését - erősítette meg Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a kétnapos ülést lezáró sajtótájékoztatón.

Magyarországnak konkrét reálgazdasági növekedési tervekre, így iparfejlesztési, mezőgazdasági, és szolgáltatásfejlesztési programokra van szüksége ahhoz, hogy a kedvezőtlen európai gazdasági folyamatok miatt ne essen recesszióba – mondta Orbán Viktor hétfőn Wolfgang Schäuble német szövetségi pénzügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Matolcsy György egy konferencián, amelyen a német pénzügyminiszter is részt vett, arról beszélt, hogy az európai válság legyőzéséhez növekedési fordulatot kell végrehajtani, meg kell határozni egy újraiparosítási koncepciót, oktatási forradalomra, duális szakképzési modellre, demográfiai, valamint foglalkoztatási fordulatra van szükség.

Orbán Viktor úgy készül, hogy december közepe táján újabb spekulációs támadás lesz az ország ellen. Az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta azt is, hogy szükség van egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság.

A kormány számára az egyik legnagyobb fejtörést okozó kihívás az, hogy hogyan lehet megoldani olyan kis- és középvállalkozói finanszírozási rendszerek működtetését, amelyek kiváltják vagy részlegesen pótolják a banki hitelezést - nyilatkozta Orbán Viktor Brüsszelben a Hír Tv Kontraszt című, vasárnap este sugárzott műsorában.

A megszorítások lényege, hogy "pénzt vesznek ki a gazdaságból, anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra" - mondta Orbán Viktor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alakuló ülésén kedden a Parlamentben. Hozzátette: az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikájának tragikomédiája, hogy állandó megszorításokról beszéltek, majd újabb megszorítások következtek. Magyarországnak nem megszorításokra, hanem átépítésre, átszervezésre és megújulásra van szüksége - közölte Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden tájékoztatta a kormányfrakció-szövetséget a 2012. évi költségvetési elképzelésekről. A jövő évi büdzsé tervezetét a kormány szerdán véglegesíti, és péntekig a parlament elé terjeszti, közölte a miniszterelnök szóvivője a Fidesz-KDNP frakcióülése közben tartott sajtótájékoztatón.

A lakosság fokozódó elégedetlensége már korábban is jeleztkezett, szeptemberre azonban a kiábrándultság a korábbiaknál is súlyosabb jelekben mutatkozott meg - derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből. Már önmagában az is sokat elárul a magyarok jelenlegi hangulatáról, hogy abban az elméleti esetben, ha mostanában választást tartanának, a jogosultak mindössze 40 százaléka járulna az urnákhoz.

A kormány megvédené a devizahitelbe "becsalogatott" embereket, mindenkit munkára bírna és akár 300 ezer közmunkást sem tart lehetetlennek - erről Orbán Viktor a Metropol újság hétfői számában megjelent interjúban beszélt.

"Nagyon sok magyar család feje fölött veszélybe került a fedél, ám a kormány senkit sem hagy az út szélén, megvédi a lakáshiteleseket az eurózóna válságától; Orbán Viktor erről a facebook közösségi oldalon szombaton megjelent videoüzenetében beszélt, amelyben kiemelte azt is, hogy az őszi parlamenti ülésszakban izgalmas és fontos vitákra, döntésekre kerül majd sor.

Mivel a devizaalapú hiteleket kihelyező bankoknak nem lesz kötelező forint-refinanszírozást nyújtaniuk a devizahitelek végtörlesztéséhez, kevés háztartás tud majd élni a lehetőséggel, így a tényleges hatás valószínűleg korlátozott lesz. Ezt a véleményt szinte minden nagy londoni elemzőcsoport osztja, de ugyanígy szinte mindegyikük felhívja a veszélyekre is a figyelmet: visszaeshet a hitelezés, gyengülhet a forint, elveszthetik bizalmukat a befektetők, lassulhat a gazdaság.

Magyarországot most az olyan alattomos támadók ellen kell megvédeni, akik a „devizahitel", az „uzsorakamat", a „létbizonytalanság", a „csökkenő életszínvonal" feliratú fegyvereket vonszolják magukkal. Egy mégoly lenyűgöző kétharmados többség sem jogosít fel a többség zsarnokságára, az európai alapjogokat senki sem igazíthatja az igényeihez. Magyarország a frankhitelek kockázatait a bankokra kívánja hárítani. Ezek a mondatok a külföldi sajtóban jelentek meg azt követően, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismertette a kormány országmentő tervét.

Százötven- és háromszázezer között lehet azoknak a devizahiteleseknek a száma, akik élhetnek majd adósságuk rögzített árfolyamon történő egy összegű végtörlesztésének lehetőségével, jelentette ki kedden Orbán Viktor, de ez a szám akár nagyobb is lehet, mert bajban „a cihából is előkerül ez, az". Úgy vélekedett, ezt a megoldást - amely szerinte nem ütközik a magyar jogba - meghatározott ideig lehet majd igénybe venni.

Az ország megújítása is nehéz feladat, de az euroválság tovább szaporítja a teendőket, kezdte az őszi ülésszak első napján napirend előtti felszólalását Orbán Viktor miniszterelnök, aki - az előzetes információknak megfelelően - országvédelmi akciótervet jelentett be. A kormány lényegében változtatás nélkül támogatja a Fidesz-KDNP frakciónak a devizahitelek végtörlesztéséről szóló elképzelését. A kormányfő ezenkívül még számos javaslatot ismertetett a képviselőkkel.

Orbán Viktor kormányfő a parlament hétfői ülésén az euroválság magyarországi hatásainak kivédését és a legnehezebb helyzetben lévő családoknak szóló megoldásokat tartalmazó akciótervet jelent be. A kormány olyan megoldást fog kidolgozni, amely erkölcsileg helyes, pénzügyileg mindenki számára tartható, és jogilag is megállja a helyét, közölte a miniszterelnök szóvivője vasárnap délután, a kormányülés szünetében.

Nő a gázolaj jövedéki adója novembertől - több más termékek mellett -, hatékonyabbá teszik az áfabehajtást, beszerzési stopot rendelnek el az államigazgatásban, és némi osztalékbevételre is számít az állam még az idén. Így a kormány szerint az ez évi 100 milliárdos költségvetési lyuk eltüntethető. Változatlan cél a gazdasági függetlenség, és hogy megnyerjük „az államadósság ellen viselt háborút".

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese elmondja, adóhátralékok behajtásával és az ellenőrzések szigorításával teremtenék elő a kormány által kért plusz áfabevételt.  

Elhúzódik az euróválság, így bár Európa legstabilabb politikai rendszere működik Magyarországon, a kormánynak a a korábbi időszakhoz hasonló intenzív törvényalkotási munkára kell berendezkednie - mondta Orbán Viktor a kormánypárti frakciószövetség évadnyitó tanácskozásának elején Hajdúszoboszlón.

A devizahitelesek érdekében személyes tanácskozást kért Simor András jegybankelnök Orbán Viktortól, aki azonban inkább Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert küldené.

A vállalkozói világ még nem viszonozta adócsökkentést, az áfa-fizetés területén továbbra is sok a visszaélés, ezért az adóhatóságnak jobb teljesítményt kell nyújtania - vélte Orbán Viktor azután, hogy Schmitt Pál köztársasági elnökkel konzultált a Sándor-palotában.

Bár a költségvetésben, a tervezettnél lassabb gazdasági növekedés miatt keletkező 100 milliárdos lyuk betöméséről jövő héten tárgyal a kormány, Orbán Viktor a TV2-nek adott interjújában már említett egy-két lehetséges módot a bevételek növelésére.

Az euróválság súlyos kihívást jelent Magyarország számára, melynek legközvetlenebb hatása Magyarország számára, hogy a devizahiteles családok biztonsága és otthona veszélybe került - mondta kormányfő szerdai sajtótájékoztatóján.

Orbán Viktor kormányfő egész nyáron dolgozik, tárgyalásokat, egyeztetéseket folytat - közölte a miniszterelnök sajtóstábjának vezetője pénteken az MTI érdeklődésére.

A miniszterelnök szerint az elmúlt egy évben kiderült és bebizonyosodott, hogy a Fidesz és a KDNP szövetsége az egyetlen pártszövetség, amely képes az ország problémáinak megoldására.

Emelkedő fizetést és biztonságos idős kort ígért a miniszterelnök a Rendőrtiszti Főiskola tisztavatási ünnepségén a végzősöknek, akiktől világszínvonalú teljesítményt kért.

Magyarország egy új és nagy jelentőségű szövetséget kötött Kínával; a két ország tizenkét megállapodást kötött egymással, konkrét programokról, befektetési alapokról és pénzügyi keretekről született megállapodás - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatóján szombaton a Parlamentben.

A kormány keddi döntésével kilenc év után először jelentősen csökkentette Magyarország államadósságát, és ezzel megnyitotta a stabil és tartós államadósság-csökkentés korszakát - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök. Az MSZP szerint a kormány félrevezeti az embereket; a Jobbik szerint egyre nagyobb lesz a szakadék a kormányzat sikerpropagandája és a valóság között; az LMP a kormány álszentsége megnyilvánulásának tartja a miniszterelnök bejelentését.

Magyarország nagy sikert könyvelhetett el szerdán, amikor bejelentették, hogy Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a jövő héten Budapestre is ellátogat ötnapos európai körútja során - írta internetes kiadásának beyondbrics felzárkózó piaci blogrovatában a Financial Times.

A miniszterelnök a legnagyobb példányszámú osztrák újságnak, a Kronen Zeitung című bulvárlapnak nyilatkozva kijelentette, örömmel tölti el, hogy míg egy éve Magyarországot még Görögország előtt emlegették a válsággal összefüggésben, de ma már nem "válságtéma" az ország. Az államadósságot ellenségnek kell tekinteni - jelentette ki. "Ha egy ellenséget nem győzünk le, akkor ő győz le minket" - fogalmazott.

"Hogy a rendvédelmi dolgozók minden körülmények között a rend oldalán álljanak, biztosítsák a rend fenntartását, és semmilyen módon ne álljanak át a rendbontók, a rendetlenséget szítók oldalára" - közölte a miniszterelnök szóvivője kedden újságírók előtt.

Voltak olyan kormánytagok, akik világossá tették, nem vállalják a négy évet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Blikknek adott interjúban, amely a napilap pénteki számában jelent meg. A kormányfő beszélt arról is, hogy 40-80 négyzetméteres új, könnyűszerkezetes, családi házakba költözhetnek majd bérlőként a bajba került lakáshitelesek.

Csak azokat hívják vissza a munka világába, akiknek munkát tudnak adni. "És hamarosan mindenkinek tudunk majd adni" - közölte Orbán Viktor a Blikk olvasói által feltett kérdésekre válaszolva csütörtökön a napilap honlapján. A miniszterelnök szólt arról is, hogy a kormány nem akarja csökkenteni az éves szabadságot.