A miniszterelnök szerint inkább a Balatonon, semmint az Adrin nyaraljunk.

Jónak nevezte a Visegrádi Együttműködés országainak elmúlt egy évét Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Varsóban, a kormányfők csúcstalálkozóját követő sajtótájékoztatón. Lengyelország július 1-jén vette át a V4-ek elnökségét Csehországtól, amely egy esztendőn át látta el az elnöki feladatot.

Magyarország megerősödve kerülhet ki a koronavírus-járvány okozta válságból - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió reggeli műsorában.

A Tatai-medence kiemelt járműipari térség összehangolt fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztost nevezett ki a miniszterelnök.

Pénteken MInszkben, közös magyar-fehérorosz projektekről és a két ország kereskedelméről tárgyalnak.

Orvostudományi vezetőkkel egyeztetett ma Orbán Viktor a koronavírus-helyzettel kapcsolatos soron következő intézkedésekről a Karmelita kolostorban. 

Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában árult el fontos dolgokat.

A miniszterelnök a Pénzügyminisztérium épületében indította a hetet.

A magyar miniszterelnök egy lengyel nemzeti ünnep alkalmából írt kollégájának.

A miniszterelnök az Operatív Törzs szokásos napi sajtótájékoztatója előtt beszélt röviden.

Az operatív törzs ülése után több kormánytag is vezető professzorokkal találkozott.

A miniszterelnök a szokásos interjújában fejtette ki véleményét a világjárványról a Kossuth rádió műsorában. Megismételte: az idei és jövő évi költségvetést is teljesen újra kell gondolni.

A miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó fórumán arról beszélt, meg kell gátolni, hogy az ország koronavírus miatti gazdasági visszaesése a 2008-2009-eshez hasonló mértékű legyen.

A miniszterelnök elégedettnek tűnik a brüsszeli klímavédelmi tárgyalások eredményével.

Magyarország készen áll, sőt már hozzá is fogott, hogy a digitalizálódó világgazdaság egyik sikertörténete legyen - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Hungexpón, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Telecom World 2019 konferenciájának megnyitóján.

Nem várható meglepetés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az év első Kormányinfóján, azzal kapcsolatban, hogy jelöli-e újra Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élére, a Munka Törvénykönyvének módosítása pedig jó úgy, ahogy van.

Nem várható meglepetés – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az év első Kormányinfóján, azzal kapcsolatban, hogy jelöli-e újra Matolcsy Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank élére, a Munka Törvénykönyvének módosítása pedig jó úgy, ahogy van.

Megszorítások, konszolidáció, a fiatalok növekvő elvándorlása, közeledés Brüsszelhez – ezekre a tendenciákra számítanak a Piac&Profitnak nyilatkozó közgazdászok az új kormány következő 1-2 évében. Amiben mindegyik nekünk nyilatkozó szakértő egyetértett, az az, hogy az EU és a világgazdaság pénzbősége nem tart már soká, és a következő néhány évben biztosan lassulni fog a magyar gazdaság növekedése.

Az orosz gázmonopólium végéről beszélt, energetikai együttműködésről egyezett meg a szerb és a magyar kormányfő. Orbán Viktor azt mondta, 2022-re a magyar gázimport kevesebb mint fele származhat csak Oroszországból jöhet. Az Eximbank szerbiai befektetésekre 30 milliárdos hitelkeretet biztosít.

Sikerült a munkaalapú gazdaság felépítése, a gazdaság működik, Magyarország olyan ország, amely képes minden polgárának munkát adni, aki dolgozni akar - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamenti őszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában, értékelve az ország gazdasági helyzetét.

Magyarországnak sikerült visszaszereznie a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Budapesten, a kormányülés szünetében.

Áprilisban felgyorsult a mezőgazdasági termelési árak növekedési üteme: 4,1 százalékos volt az éves drágulás a márciusi 1,4 százalékot követően - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal.

Ezt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság (EB) elnöke mondta a magyar kormányfőről, akivel, bár Jól kijönnek egymással, gyakran veszekszenek. Az EB-elnök ezen felül azt is elárulta: kötelezettségszegési eljárásra számíthatunk.

Majdnem 3 milliárd forintos pluszforrást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az Országvédelmi Alap terhére – derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából.

Szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a magyar kormányfő ennek ellenére megdicsérte a párizsi klímaegyezménynek hátat fordító amerikai elnököt.

Orbán Viktor miniszterelnök és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is felszólalt az MKIK gazdasági évnyitóján. Az eredmények értékelése mellett felszólalt a teljes foglalkoztatás, Paks2, az idősek foglalkoztatásának növelése mellett, valamint például az alapjövedelem koncepciója ellen.

Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint. A miniszterelnök viszont meglepetésre számít, szerinte sok cég csak nem akart fizetni eddig.

Sikeresnek tekinti az eddigi munkát Orbán Viktor, most hatéves tervről tárgyal Varga Mihállyal. Mint mondta, a "vállalkozókkal vannak gondjaik". A múlt hét végén a munkáltatói szervezetek úgy nyilatkoztak, a tervezett társasági adó csökkentés helyett járulékcsökkentésre lenne szükség. Orbán szerint pár napon belül megállapodnak velük. Az adótörvények módosításáról kedden szavaz a Parlament.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) azt kéri Orbán Viktor miniszterelnöktől, hogy a kormány őrizze meg a cafeteria szolgáltatás lényegét, és a SZÉP-kártyát bővítse további funkciókkal.

Tetszetősnek hangzik ugyan a bérnövekedés a cafeteria helyett, de valójában populizmus, és teljesítménycsökkentő hatása lehet – mondja dr. Trautmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem mikroökonómiai tanszékének tanszékvezető tanára, az Objektív Kutatóintézet kutatási igazgatója.

Sorra vesszük az üzleti élet nagyságait, akik 2015-ben hunytak el. Egy fenntartható világért dolgoztak és értéket teremtettek, vagy a régi profithajhászó paradigmát képviselték? Döntse el Ön.

A bankoknak kell viselnie a devizaadósok mentésének költségeit, ahogy a szolgáltatóknak a rezsicsökkentés terhét. Ez erkölcsi kötelességük a miniszterelnök szerint, de ha ez nem lenne elég, azt is hozzátette: ha nem így lesz, megszüntetik a devizakölcsönöket. A határozott szavak ellenére van olyan vélemény, mely szerint hónapokig tarthat még a megegyezés.

Biztos, ami biztos alapon, ha a zárolások nem lennének elegendőek Brüsszelnek. Magyarországnak ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól, "ha a matematikának vannak még érvényes szabályai" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben, az EU-csúcstalálkozó után.

Nem ugyanarról tárgyalt egymással a Varga Mihály vezette magyar tárgyalódelegáció és az IMF/EU-küldöttség? Orbán Viktor miniszterelnök és Gerry Rice IMF-igazgató szavait egybevetve csakis erre gondolhat a gyanútlan nagyközönség, mert mind a hitel fajtájáról, mind a tárgyalások jelenlegi állapotáról mást mondott a két nyilatkozó fél. Mindenesetre a magyar kormányfő közlésére már a szerdán rendezett brüsszeli vitán is rákérdeztek, csütörtökön pedig már a nagy pénzügyi elemzőházak is rácsodálkoztak.

Megmaradtak a véleménykülönbségek a magyar gazdaságról és növekedési kilátásairól Orbán és Barroso között, és a közeljövőben nemigen lesz újabb hitelmegállapodás Magyarország és az IMF/EU között. Röviden így összegezhetők a magyar kormányfő mozgalmas brüsszeli napjának hírei. Orbán szerda délelőtt előadást tartott, majd részt vett egy vitán, ezután találkozott az Európai Tanács elnökével, majd tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével is. A forint árfolyama is reagált a miniszterelnök kijelentéseire: délelőtt a hiteltárgyalásokkal kapcsolatos információkra kissé gyengült, majd a Barroso-találkozó után visszaerősödött.

Februárra már szinte mindenki számára világossá vált: nem megy csődbe az ország, bizalom azonban nem állt helyre, ami azóta sem változott. Egyre világosabban körvonalazódtak ugyanakkor a konkrét problémák. Olyan időszak jövőképe rajzolódott ki, ahol cégek százai mennek majd csődbe, a foglalkoztatás bővítése, a növekedés beindítása pedig messze nem lesz olyan egyszerű, mint kimondani az egymillió új munkahelyről, s erős ütemben menetelő gazdaságról szóló ígéreteket. Ráadásul az unió a magyar kormány igen kemény partnerének bizonyult.

Amiben a magyar kormány, valamint a hazai és külföldi elemzők biztos, hogy egyetértenek: több mint egy év elteltével sem tudni azt, lesz-e hitelmegállapodása Magyarországnak az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály főtárgyaló szerint akár eredménynek is tekinthető, ha nem lesz megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen arról beszélt szokásos pénteki rádióinterjújában – kiemelve a lakosság állampapír-vásárlási hajlandóságát –, hogy az országnak nincs szüksége pénzre, mert finanszírozható. Varga szerint a befektetőknek elég garancia kell legyen „a magyar állam, amely több mint ezer éve működik”.

Munkaalapú társadalomról, a közép-kelet európai országok közeli jövőben várható jó kilátásairól és a keleti nyitásról is beszélt Orbán Viktor a HITA által szervezett Arab-Magyar Gazdasági Fórumon Budapesten.

Sűrű hétvégéje volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki pénteken a Nestlé új üzemét avatta fel Vas megyében, szombaton pedig a Tranzit fesztiválon szólalt fel Kőszegen. A miniszterelnök szerint másfélmillió új munkavállalóra van szükség, visszavenné a kormány az E.ON gázüzletágát és tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadót is. Orbán Viktor – aki a saját szavaival élve falusi gyerek – nem fejtette ki, hogy a költségvetésben ezekre a célokra hol van fedezet, ám megemlítette, hogy a fogyasztási adókat tovább emelnék.

Az elmúlt években, ha nőtt is a magyar gazdaság, az csak a látszat volt, a felvett hitelek segélyre mentek, nem pedig a termelő ágazatok támogatására - fogalmazott Demján Sándor, nagyvállalkozó, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke a szervezet kibővített elnökségi ülésén, amelyen - kéthetes konzultációsorozata keretében - részt vett Orbán Viktor, miniszterelnök is.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A munkaadók szerint kedvező hatása lehet a tegnap bejelentett, a kisvállalkozások támogatását célzó intézkedéscsomagnak, és hozzájárulhat a feketemunka visszaszorításához. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a munkahelyteremtéshez ez még nem elég, kevés, ha a gazdaság stagnál. Az elemzők a finanszírozási oldal bizonytalanságát hangsúlyozzák, sőt, a szuperbruttó kivezetésének elhalasztását is szükségesnek vélik a tervek finanszírozási oldalának biztosításához.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Nem csak a futballpályán, hanem a tárgyalóasztalnál is történelmi vereséget szenvedett Németország péntek hajnalban. Minden kérdésben engedni kényszerült Angela Merkel német kancellár, aki a helyszínen tartózkodó kommentátorok információi szerint Mario Monti olasz miniszterelnök megkérdőjelezhető, ám sikeres taktikával szorított sarokba.

„A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen." Ezt most nem az ország jövőjéért aggódó közgazdászok mondták, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján pénteken közzétett Magyar Növekedési Terv című lonzultációs anyag létrejöttét indokló szöveg tartalmazza. A tárca internetes hozzászólásra buzdítja az érdeklődőket.

A kormány év elején meghirdette konszolidációs politikáját, amely elsődlegesen az aktuális gazdasági problémákra való reagálást jelentette. Az eltelt pár hónap alapján a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában milyen változásokat is hozott a meghirdetett politikai stílusváltás.

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. 2011-ben a gazdaság remélt feléledése elmaradt, az ország adósságállománya érdemben nem csökkent, a deficitcél ismét csak a vállalkozásokat sújtó erőfeszítések árán volt tartható. A romló gazdasági helyzet miatti leminősítések és a visszahívott IMF-fel megkezdődött huzavona sem javította a vállalkozói környezetet.