Nem ugyanarról tárgyalt egymással a Varga Mihály vezette magyar tárgyalódelegáció és az IMF/EU-küldöttség? Orbán Viktor miniszterelnök és Gerry Rice IMF-igazgató szavait egybevetve csakis erre gondolhat a gyanútlan nagyközönség, mert mind a hitel fajtájáról, mind a tárgyalások jelenlegi állapotáról mást mondott a két nyilatkozó fél. Mindenesetre a magyar kormányfő közlésére már a szerdán rendezett brüsszeli vitán is rákérdeztek, csütörtökön pedig már a nagy pénzügyi elemzőházak is rácsodálkoztak.

Megmaradtak a véleménykülönbségek a magyar gazdaságról és növekedési kilátásairól Orbán és Barroso között, és a közeljövőben nemigen lesz újabb hitelmegállapodás Magyarország és az IMF/EU között. Röviden így összegezhetők a magyar kormányfő mozgalmas brüsszeli napjának hírei. Orbán szerda délelőtt előadást tartott, majd részt vett egy vitán, ezután találkozott az Európai Tanács elnökével, majd tárgyalt José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével is. A forint árfolyama is reagált a miniszterelnök kijelentéseire: délelőtt a hiteltárgyalásokkal kapcsolatos információkra kissé gyengült, majd a Barroso-találkozó után visszaerősödött.

Februárra már szinte mindenki számára világossá vált: nem megy csődbe az ország, bizalom azonban nem állt helyre, ami azóta sem változott. Egyre világosabban körvonalazódtak ugyanakkor a konkrét problémák. Olyan időszak jövőképe rajzolódott ki, ahol cégek százai mennek majd csődbe, a foglalkoztatás bővítése, a növekedés beindítása pedig messze nem lesz olyan egyszerű, mint kimondani az egymillió új munkahelyről, s erős ütemben menetelő gazdaságról szóló ígéreteket. Ráadásul az unió a magyar kormány igen kemény partnerének bizonyult.

Amiben a magyar kormány, valamint a hazai és külföldi elemzők biztos, hogy egyetértenek: több mint egy év elteltével sem tudni azt, lesz-e hitelmegállapodása Magyarországnak az IMF-fel és az EU-val. Varga Mihály főtárgyaló szerint akár eredménynek is tekinthető, ha nem lesz megállapodás, Orbán Viktor miniszterelnök pedig egyenesen arról beszélt szokásos pénteki rádióinterjújában – kiemelve a lakosság állampapír-vásárlási hajlandóságát –, hogy az országnak nincs szüksége pénzre, mert finanszírozható. Varga szerint a befektetőknek elég garancia kell legyen „a magyar állam, amely több mint ezer éve működik”.

Munkaalapú társadalomról, a közép-kelet európai országok közeli jövőben várható jó kilátásairól és a keleti nyitásról is beszélt Orbán Viktor a HITA által szervezett Arab-Magyar Gazdasági Fórumon Budapesten.

Sűrű hétvégéje volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki pénteken a Nestlé új üzemét avatta fel Vas megyében, szombaton pedig a Tranzit fesztiválon szólalt fel Kőszegen. A miniszterelnök szerint másfélmillió új munkavállalóra van szükség, visszavenné a kormány az E.ON gázüzletágát és tovább kell csökkenteni a személyi jövedelemadót is. Orbán Viktor – aki a saját szavaival élve falusi gyerek – nem fejtette ki, hogy a költségvetésben ezekre a célokra hol van fedezet, ám megemlítette, hogy a fogyasztási adókat tovább emelnék.

Az elmúlt években, ha nőtt is a magyar gazdaság, az csak a látszat volt, a felvett hitelek segélyre mentek, nem pedig a termelő ágazatok támogatására - fogalmazott Demján Sándor, nagyvállalkozó, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke a szervezet kibővített elnökségi ülésén, amelyen - kéthetes konzultációsorozata keretében - részt vett Orbán Viktor, miniszterelnök is.

Megérkezett hazánkba a Nemzetközi Valutalap küldöttsége és ma, nyolc hónapos huzavona után, tárgyalóasztalhoz ülnek az Orbán-kormányt képviselő politikusokkal. Az Orbán-kormány két éves regnálásának egyik legsúlyosabb presztízsveszteségeként értelmezik, hogy a két évvel ezelőtt kiebrudalt IMF most készenléti hitelcsomagról tárgyal Magyarországgal. A Piac&Profit összefoglalójában feltárja, hogyan jutottunk el az „élethalálharctól" a „mi bankunkig".

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A munkaadók szerint kedvező hatása lehet a tegnap bejelentett, a kisvállalkozások támogatását célzó intézkedéscsomagnak, és hozzájárulhat a feketemunka visszaszorításához. Ugyanakkor a szakszervezetek szerint a munkahelyteremtéshez ez még nem elég, kevés, ha a gazdaság stagnál. Az elemzők a finanszírozási oldal bizonytalanságát hangsúlyozzák, sőt, a szuperbruttó kivezetésének elhalasztását is szükségesnek vélik a tervek finanszírozási oldalának biztosításához.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Nem csak a futballpályán, hanem a tárgyalóasztalnál is történelmi vereséget szenvedett Németország péntek hajnalban. Minden kérdésben engedni kényszerült Angela Merkel német kancellár, aki a helyszínen tartózkodó kommentátorok információi szerint Mario Monti olasz miniszterelnök megkérdőjelezhető, ám sikeres taktikával szorított sarokba.

„A hazánkkal szembeni befektetői bizalom megerősítése és a gazdasági környezet kiszámíthatóságának érdekében kiemelt fontosságot kap, hogy jövőképünk és a céljaink eléréséhez szükséges eszköztár megismerhető legyen." Ezt most nem az ország jövőjéért aggódó közgazdászok mondták, hanem a Gazdaságfejlesztési Minisztérium honlapján pénteken közzétett Magyar Növekedési Terv című lonzultációs anyag létrejöttét indokló szöveg tartalmazza. A tárca internetes hozzászólásra buzdítja az érdeklődőket.

A kormány év elején meghirdette konszolidációs politikáját, amely elsődlegesen az aktuális gazdasági problémákra való reagálást jelentette. Az eltelt pár hónap alapján a Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy valójában milyen változásokat is hozott a meghirdetett politikai stílusváltás.

Két évvel a második Orbán-kormány megalakulása után a helyzet a kkv-k szempontjából egyáltalán nem szívderítő: növekvő terhek, finanszírozási gondok, szűkülő piac, bizonytalan környezet. S ha az elhúzódó gazdasági válságot számításba is vesszük, a félidős mérleg akkor is az: az ország a lehetőségei alatt teljesített, ennek főoka pedig a kiérleletlen és az összefüggéseket figyelmen kívül hagyó gazdaságpolitika, amelynek árát mindannyian fizetjük. A kkv-szektor az átlagnál többet. 2011-ben a gazdaság remélt feléledése elmaradt, az ország adósságállománya érdemben nem csökkent, a deficitcél ismét csak a vállalkozásokat sújtó erőfeszítések árán volt tartható. A romló gazdasági helyzet miatti leminősítések és a visszahívott IMF-fel megkezdődött huzavona sem javította a vállalkozói környezetet.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a második felvonás: ez történt 2011-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme az első felvonás: ez történt 2010-ben.

Mivel az Európai Unió nem fogadta el a válságadók hosszú távú fenntartását, e terheket a kormány olyan új adókkal váltja ki, amelyek állandó elemei lesznek a magyar gazdaságpolitikának - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az InfoRádiónak adott keddi interjúban, amelyben szólt arról is, hogy a Takarékbankban való állami szerepvállalás csak az első lépése egy "átfogó hadműveletnek".

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a harmadik felvonás: ez történt 2012-ben.

A nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is - vélekedett Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója után. A magyar miniszterelnök szerint Budapestnek van B-terve arra az esetre, ha Athén mégis távozik az eurózónából, de „mindenki az A-tervért imádkozik." A görög válság beárnyékolta a csúcstalálkozót, a piacok viszont csütörtökön már túlléptek az előző napi sokkon, amely a forint piacán is feszült órákat okozott.

Ha nehezen és fenntartásokkal is, de szerdán zöld utat adott az Európai Bizottság a Magyarország és az IMF közötti hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődnek és meddig tartanak az előkészítő egyeztetések, majd a tárgyalások, mindenesetre utóbbi valószínűleg csak akkor kezdődhet meg, ha a magyar parlament elfogadja az unió által elvárt törtvénymódosításokat. A jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lezárásának is ez a feltétele.

Orbán Viktor közlése szerint a José Manuel Barrosóval folytatott informális egyeztetés után lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy az Európai Bizottság a maga részéről milyen álláspontot alakít ki szerdán.

Informális megbeszélést folytatott kedden Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő tájékoztatása szerint lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. A bizottság szerdán tárgyalja a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket.

Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozata fölborzolta a kedélyeket és persze a piacokat is. A világsajtó tekintélyes terjedelemben foglalkozott az Európai Uniót „zsarolással" hírbe hozó miniszterelnöki fordulattal és az Európai Bíróság elő viendő kérdésekkel kapcsolatos állásponttal. A piaci reakció sem maradt el: a forint tovább gyengült, a magyar törlesztéskockázati árazások ismét elszakadtak a térségi átlagtól, és egyre reálisabbnak tartják azt a forgatókönyvet, hogy a magyar kormány nem jut megállapodásra az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal. Pedig elemzők szerint erre nagy szüksége lenne az adóssággal küszködő magyar gazdaságnak.

A miniszterelnök szerint a tranzakciós illeték majdani mértéke nem lehetne több egy ezreléknél. Ugyanakkor a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadó cég éves szinten 400 milliárd forint bevétele is származhat az államnak egy bankforgalmi adóból.

Magyarország szempontjából negatív hatásúnak nevezte az IMF/EU-tárgyalások késedelmét hétfői értékelésében a Moody's Investors Service. A londoni elemzői közösségben most már általános az a vélekedés, hogy nyár előtt nem várható egyezség Magyarország és az IMF, illetve az EU között az új hitelprogramról. Az IMF szerint a magyar kormánynál a labda, Orbán szerint ő az IMF-re vár.

Nem elsősorban a közvetlen válságkezelés, hanem a növekedés ösztönzése állt az unió kormányfőinek péntek délben véget ért kétnapos brüsszeli tanácskozásának középpontjában. Az Európai Tanács találkozója után kiadott közös nyilatkozat megerősítette: a pénzügyi konszolidáció, a növekedés és foglalkoztatás javítása párhuzamos feladat az Európai Unió számára. A találkozó második napjának nyitóeseménye a fiskális paktum aláírása volt. A szerződéshez Nagy-Britannia és Csehország nem csatlakozott.

Orbán Viktor nem törvényes és nem fair eljárásnak nevezte a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztőségében tett pénteki látogatásakor azt a javaslatot, amelyet a Magyarországnak utalandó jövő évi kohéziós támogatások csökkentésére tett az Európai Bizottság. A német konzervatív újság szombaton a címoldalon kezdődő írásban számolt be erről.

Három, a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló határozati javaslatot is beterjesztettek voksolásra az Európai Parlament plenáris ülésére csütörtökön Strasbourgban. A szükséges többséget a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) indítványa kapta meg. A néppártiak, illetve a konzervatívok által jegyzett másik két, alternatív javaslatot a plenáris ülés elutasította. Az indítványban, amelyet a parament elfogadott, a képviselők súlyos aggodalmuknak adtak hangot, és „felhívták az Európai Bizottságot mint a szerződések őrét", hogy „végezzen alapos vizsgálatot" több területen is.

A kormánypártok és az MSZP támogatták az európai uniós fiskális paktum elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot, az LMP és a Jobbik szerint a megállapodás túlzott gazdasági korlátozást jelenthet Magyarország számára. Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta: az egyezmény minden pontja elfogadható, miután abból az érdekeinket sértő korábbi pontok már nincsenek benne.

Hétfőn kezdődik az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Mintegy hatvan folyamatban lévő előterjesztés van a képviselők előtt a parlamenti honlap adatai szerint, a kormány ez időszakra vonatkozó jogalkotási programjában több mint negyven javaslat szerepel, és sarkalatos jogszabályok megalkotása is vár a képviselőkre. Az országgyűlés frakciói üléseznek ezen a héten. A két kormánypárti képviselőcsoport frakcióülése szerda este kezdődött Egerben, a háromnapos évadnyitóra minden miniszter és államtitkár is hivatalos. A szocialisták hétpontos gazdaságélénkító csomagjukat véglegesítik, az LMP az Új Ellenállás gyakorlati részletein és népszavazási kezdeményezésein dolgozik, a Jobbik a szerinte elhibázott, a gazdagokat támogató gazdaság- és szociálpolitika kiegyensúlyozására készít indítványokat.

Kevés konkrétum újdonságok nélkül, ellentmondások feloldás nélkül, hangoztatott kompromisszumkészség megerősítés nélkül - így összegezhető gazdasági elemzők véleménye Orbán Viktor keddi országértékelő beszédéről. Politikai elemzők szerint a beszéd elsősorban a Fidesz szavazótáborához szólt. Ellenzéki vélemények szerint a miniszterelnök nem az ország valós helyzetéről beszélt, megoldást pedig egyáltalán nem kínált a gondokra.

A néppel együtt, a néptől nyert felhatalmazással a népért cselekszik, mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, a Millenárison tartott országértékelő beszéde bevezetőjében. Kijelentette: félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, de nyolc év hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet másfél év alatt helyrehozni. Orbán szerint horribilis kifizetetlen számla maradt az előző kormányok után ezermilliárdos tételekkel, s a baloldali politikusok és „üzlettársaik" azt akarják, hogy ezt az emberek fizessék ki, ne segítsen nekik a kormány, és ne kérjünk hozzájárulást a bankoktól. „Mi nemet mondtunk, új elosztási rendszert vezettünk be" - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a 2010 májusában elkezdett munkában most mérföldkőhöz érkeztünk, „vállalkozásunk első szakasza lezárult".

„Himihumi" képzések helyett a szakképzést erősítené a miniszterelnök Magyarországon. Mint mondja, aki akar, az tanulhat, csak a kötelezettségei nőnek a korábbiakhoz képest. A munkaerőpiaci helyzetet érdemes már a felvételikor figyelemmel kísérni. Úgy tűnik, a mérnöki karok biztosíthatnak megélhetést.

A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönöző konkrét intézkedésekről döntöttek és két új európai uniós szerződést véglegesítettek hétfőn Brüsszelben az EU-tagországok állam- és kormányfői. A késő este befejeződött csúcstalálkozón számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében.

Lapértesülés szerint képtelenségnek tartja Orbán Viktor az arányos adórendszer módosítását. Véleménye szerint azért sem kerülhet sor az adórendszer módosítására, mert az Európai Unió több tagállamában is hasonló rendszer működik. Az IMF magyarországi misszióvezetője viszont más véleményen van.

Az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről tárgyalt Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedd délután. A magyar kormányfő ezt megelőzően találkozott Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével és Herman Van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével. Orbán szerint nincs szükség az országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.

„Nem látok különösebben nehéz ügyet" - nyilatkozta péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban, így reményei szerint José Manuel Barrosóval való keddi találkozóján politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnöke között. Orbán kijelentette: „Arról még senki semmilyen dokumentumot nem adott át Magyarországnak, hogy az IMF-fel és az EU-val történő tárgyalások megkezdésének lennének előfeltételei, és mik volnának azok."

A vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik, hangsúlyozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ma Strasbourgban az Európai Parlamentben a magyarországi folyamatokról folyó vitában. A felszólaló Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben. A magyar miniszterelnök kijelentette: az Európai Bizottság által jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott alaptörvényt. A vitában a bizottsági eljáráson túlmutató kérdések is felmerültek, a szocialista frakciót vezető osztrák politikus azt hangsúlyozta: nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is.

A magyar pénzügyi rendszer biztonságáért ma az MNB tudja a legtöbbet tenni, a kormány pedig ebben teljes mértékben segíti a jegybankot - mondta Orbán Viktor a Simor András jegybankelnök kezdeményezésére péntek reggel létrejött megbeszélés után. A miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában tartott találkozón részt vett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter és a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály is.

Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét - hangsúlyozta kedden újságíróknak Olivier Bailly, a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. Amíg ez nem biztosított, ne számítsunk pénzügyi támogatásra.

A parlament pénteken elfogadta az új jegybanktörvényt, és átmeneti rendelkezéseket fűzött a jövőre hatályba lépő alaptörvényhez. Így a miniszterelnök által jelölt új alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak, hétről kilencre nőhet a monetáris tanács tagjainak száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben. Az átmeneti törvényben rendelkeztek arról, hogy hozzájárulást kell kiróni, ha a kormánynak a büdzsében nem szereplő mértéken felül fizetési kötelezettsége támad, az Országos Bírósági Hivatal bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Az átmeneti törvény április 25-ét - az új alkotmány kihirdetésének emlékére - az alaptörvény napjává nyilvánította.

Az európai parlamentben Magyarország választási jogának felfüggesztését vizsgálják a Corriere della Sera brüsszeli tudósítója szerint, a The Times szerzője úgy véli, reális kilátás van arra, hogy az ország nem kap újabb pénzügyi segítséget az EU-tól és az IMF-től, a Die Zeit is úgy véli, hogy ha Orbán kitart irányvonala mellett, akkor bizonyára nem lesznek újabb hitelek. A Die Welt a magyar csőd lehetőségét is felveti. Az ok nem csak a gazdaságpolitikai vonalvezetésben keresendő.

Fellegi Tamás, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter január első felében informális egyeztetéseket folytat Washingtonban - közölte a miniszter sajtóirodája az MTI azon megkeresésére, hogy mi a kormány álláspontja az IMF magyar misszióvezetőjének a figyelmeztetést is tartalmazó nyilatkozatáról. Orbán Viktor a közszolgálati rádióban azt mondta: a tervek szerint január elején megkezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal a tárgyalások, amelyek fontosak, de nem húsbavágóak.

Elutasító választ küldött Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barroso levelére, amelyben az Európai Bizottság elnöke két törvényjavaslat visszavonását javasolta neki. A miniszterelnök ezt a Hír TV-nek adott, csütörtök este sugárzott interjúban közölte. Szerinte "nem kellene ennek ilyen nagy feneket keríteni, az egész IMF-tárgyalásnak nincs ekkora jelentősége. Ha megállapodunk az IMF-fel, akkor van egy biztonsági szerződésünk, ha nem állapodunk meg, nincs. Attól még az ország áll a lábán, és működik."

Nem egyezik az új jegybanktörvény parlamenthez benyújtott és az Európai Központi Bankhoz véleményezésre eljuttatott szövege az EKB információ szerint, ezért nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-val szembeni konzultációs kötelezettségét - áll a szervezetnek a honlapján megjelent véleményében. A törvénytervezet eredeti változata is komoly vitákat váltott ki, az alkotmányügyi bizottság szerda esti javaslata a Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásáról pedig továbbiakat gerjesztett. Simor András jegybankelnök szerint mind a törvényjavaslat, mint az indítvány sérti a nemzeti bank függetlenségét, jelentősen megnehezíti ésszerű működését, és súlyosan veszélyezteti szakmai hitelességét.

Zárt rendezvényen tartott beszédet kedden Orbán Viktor. A Széll Kálmán Alapítvány által szervezett eseményen a magyar miniszterelnök azt mondta, reális, ám nehezen elérhető célkitűzésnek tartja, hogy a magyar gazdaság jövőre ne csússzon recesszióba. A kormányfő szólt arról is, hogy az év végére törvényi szinten készen áll az a konstrukció, az az átszervezés, amelytől azt reméli, hogy Magyarország eléri a kitűzött célokat. A miniszterelnök szerint végre áttérhetünk a konszolidációs politikára, „ugyanis végre vannak rendszerek, amelyeket lehet konszolidálni".