A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a második felvonás: ez történt 2011-ben.

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A Piac&Profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme az első felvonás: ez történt 2010-ben.

Mivel az Európai Unió nem fogadta el a válságadók hosszú távú fenntartását, e terheket a kormány olyan új adókkal váltja ki, amelyek állandó elemei lesznek a magyar gazdaságpolitikának - közölte Orbán Viktor miniszterelnök az InfoRádiónak adott keddi interjúban, amelyben szólt arról is, hogy a Takarékbankban való állami szerepvállalás csak az első lépése egy "átfogó hadműveletnek".

Június 1-től Varga Mihály, tárca nélküli miniszter vezeti az IMF tárgyalásokat. A piac&profit összegyűjtötte, hogy mi történt az elmúlt két évben az Orbán-kormány és a Nemzetközi Valutaalap között. A kronológia tükrében kérdés, hogy ezúttal sikerül-e tető alá hozni a megállapodást, amelyet 2012 őszére ígérnek. A kormány a piaci várakozásoknak megfelelő, 3 éves elővigyázatossági, körülbelül 15 milliárd euró összegű megállapodás megkötésére törekszik. Íme a harmadik felvonás: ez történt 2012-ben.

A nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is - vélekedett Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója után. A magyar miniszterelnök szerint Budapestnek van B-terve arra az esetre, ha Athén mégis távozik az eurózónából, de „mindenki az A-tervért imádkozik." A görög válság beárnyékolta a csúcstalálkozót, a piacok viszont csütörtökön már túlléptek az előző napi sokkon, amely a forint piacán is feszült órákat okozott.

Ha nehezen és fenntartásokkal is, de szerdán zöld utat adott az Európai Bizottság a Magyarország és az IMF közötti hitelmegállapodásról szóló tárgyalások megkezdésének. Egyelőre nem tudni, mikor kezdődnek és meddig tartanak az előkészítő egyeztetések, majd a tárgyalások, mindenesetre utóbbi valószínűleg csak akkor kezdődhet meg, ha a magyar parlament elfogadja az unió által elvárt törtvénymódosításokat. A jegybanktörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás lezárásának is ez a feltétele.

Orbán Viktor közlése szerint a José Manuel Barrosóval folytatott informális egyeztetés után lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó tárgyalások megkezdése elől. Azt viszont nem tudta megmondani, hogy az Európai Bizottság a maga részéről milyen álláspontot alakít ki szerdán.

Informális megbeszélést folytatott kedden Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök. A magyar kormányfő tájékoztatása szerint lényegében elhárultak az akadályok a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó hivatalos tárgyalások megkezdése elől. A bizottság szerdán tárgyalja a Magyarországgal kapcsolatos ügyeket.

Orbán Viktor pénteki rádiónyilatkozata fölborzolta a kedélyeket és persze a piacokat is. A világsajtó tekintélyes terjedelemben foglalkozott az Európai Uniót „zsarolással" hírbe hozó miniszterelnöki fordulattal és az Európai Bíróság elő viendő kérdésekkel kapcsolatos állásponttal. A piaci reakció sem maradt el: a forint tovább gyengült, a magyar törlesztéskockázati árazások ismét elszakadtak a térségi átlagtól, és egyre reálisabbnak tartják azt a forgatókönyvet, hogy a magyar kormány nem jut megállapodásra az EU-val és a Nemzetközi Valutaalappal. Pedig elemzők szerint erre nagy szüksége lenne az adóssággal küszködő magyar gazdaságnak.

A miniszterelnök szerint a tranzakciós illeték majdani mértéke nem lehetne több egy ezreléknél. Ugyanakkor a BDO Magyarország pénzügyi tanácsadó cég éves szinten 400 milliárd forint bevétele is származhat az államnak egy bankforgalmi adóból.

Magyarország szempontjából negatív hatásúnak nevezte az IMF/EU-tárgyalások késedelmét hétfői értékelésében a Moody's Investors Service. A londoni elemzői közösségben most már általános az a vélekedés, hogy nyár előtt nem várható egyezség Magyarország és az IMF, illetve az EU között az új hitelprogramról. Az IMF szerint a magyar kormánynál a labda, Orbán szerint ő az IMF-re vár.

Nem elsősorban a közvetlen válságkezelés, hanem a növekedés ösztönzése állt az unió kormányfőinek péntek délben véget ért kétnapos brüsszeli tanácskozásának középpontjában. Az Európai Tanács találkozója után kiadott közös nyilatkozat megerősítette: a pénzügyi konszolidáció, a növekedés és foglalkoztatás javítása párhuzamos feladat az Európai Unió számára. A találkozó második napjának nyitóeseménye a fiskális paktum aláírása volt. A szerződéshez Nagy-Britannia és Csehország nem csatlakozott.

Orbán Viktor nem törvényes és nem fair eljárásnak nevezte a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerkesztőségében tett pénteki látogatásakor azt a javaslatot, amelyet a Magyarországnak utalandó jövő évi kohéziós támogatások csökkentésére tett az Európai Bizottság. A német konzervatív újság szombaton a címoldalon kezdődő írásban számolt be erről.

Három, a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló határozati javaslatot is beterjesztettek voksolásra az Európai Parlament plenáris ülésére csütörtökön Strasbourgban. A szükséges többséget a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) indítványa kapta meg. A néppártiak, illetve a konzervatívok által jegyzett másik két, alternatív javaslatot a plenáris ülés elutasította. Az indítványban, amelyet a parament elfogadott, a képviselők súlyos aggodalmuknak adtak hangot, és „felhívták az Európai Bizottságot mint a szerződések őrét", hogy „végezzen alapos vizsgálatot" több területen is.

A kormánypártok és az MSZP támogatták az európai uniós fiskális paktum elfogadásáról szóló országgyűlési határozatot, az LMP és a Jobbik szerint a megállapodás túlzott gazdasági korlátozást jelenthet Magyarország számára. Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta: az egyezmény minden pontja elfogadható, miután abból az érdekeinket sértő korábbi pontok már nincsenek benne.

Hétfőn kezdődik az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Mintegy hatvan folyamatban lévő előterjesztés van a képviselők előtt a parlamenti honlap adatai szerint, a kormány ez időszakra vonatkozó jogalkotási programjában több mint negyven javaslat szerepel, és sarkalatos jogszabályok megalkotása is vár a képviselőkre. Az országgyűlés frakciói üléseznek ezen a héten. A két kormánypárti képviselőcsoport frakcióülése szerda este kezdődött Egerben, a háromnapos évadnyitóra minden miniszter és államtitkár is hivatalos. A szocialisták hétpontos gazdaságélénkító csomagjukat véglegesítik, az LMP az Új Ellenállás gyakorlati részletein és népszavazási kezdeményezésein dolgozik, a Jobbik a szerinte elhibázott, a gazdagokat támogató gazdaság- és szociálpolitika kiegyensúlyozására készít indítványokat.

Kevés konkrétum újdonságok nélkül, ellentmondások feloldás nélkül, hangoztatott kompromisszumkészség megerősítés nélkül - így összegezhető gazdasági elemzők véleménye Orbán Viktor keddi országértékelő beszédéről. Politikai elemzők szerint a beszéd elsősorban a Fidesz szavazótáborához szólt. Ellenzéki vélemények szerint a miniszterelnök nem az ország valós helyzetéről beszélt, megoldást pedig egyáltalán nem kínált a gondokra.

A néppel együtt, a néptől nyert felhatalmazással a népért cselekszik, mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden, a Millenárison tartott országértékelő beszéde bevezetőjében. Kijelentette: félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, de nyolc év hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet másfél év alatt helyrehozni. Orbán szerint horribilis kifizetetlen számla maradt az előző kormányok után ezermilliárdos tételekkel, s a baloldali politikusok és „üzlettársaik" azt akarják, hogy ezt az emberek fizessék ki, ne segítsen nekik a kormány, és ne kérjünk hozzájárulást a bankoktól. „Mi nemet mondtunk, új elosztási rendszert vezettünk be" - jelentette ki Orbán Viktor, aki szerint a 2010 májusában elkezdett munkában most mérföldkőhöz érkeztünk, „vállalkozásunk első szakasza lezárult".

„Himihumi" képzések helyett a szakképzést erősítené a miniszterelnök Magyarországon. Mint mondja, aki akar, az tanulhat, csak a kötelezettségei nőnek a korábbiakhoz képest. A munkaerőpiaci helyzetet érdemes már a felvételikor figyelemmel kísérni. Úgy tűnik, a mérnöki karok biztosíthatnak megélhetést.

A gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönöző konkrét intézkedésekről döntöttek és két új európai uniós szerződést véglegesítettek hétfőn Brüsszelben az EU-tagországok állam- és kormányfői. A késő este befejeződött csúcstalálkozón számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében.

Lapértesülés szerint képtelenségnek tartja Orbán Viktor az arányos adórendszer módosítását. Véleménye szerint azért sem kerülhet sor az adórendszer módosítására, mert az Európai Unió több tagállamában is hasonló rendszer működik. Az IMF magyarországi misszióvezetője viszont más véleményen van.

Az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekről tárgyalt Brüsszelben Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kedd délután. A magyar kormányfő ezt megelőzően találkozott Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével és Herman Van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével. Orbán szerint nincs szükség az országgyűlés összehívására az eredetileg tervezett időpont előtt a Brüsszel által elvárt törvényi változtatások végrehajtása érdekében.

„Nem látok különösebben nehéz ügyet" - nyilatkozta péntek reggel Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Bizottság által kifogásolt magyar törvényekkel kapcsolatban, így reményei szerint José Manuel Barrosóval való keddi találkozóján politikai megállapodás jöhet létre közte és a bizottság elnöke között. Orbán kijelentette: „Arról még senki semmilyen dokumentumot nem adott át Magyarországnak, hogy az IMF-fel és az EU-val történő tárgyalások megkezdésének lennének előfeltételei, és mik volnának azok."

A vita nem Magyarország ellen, hanem Magyarországgal, Magyarországért folyik, hangsúlyozta José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke ma Strasbourgban az Európai Parlamentben a magyarországi folyamatokról folyó vitában. A felszólaló Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél évben. A magyar miniszterelnök kijelentette: az Európai Bizottság által jogilag kifogásolt szakaszok közül egy sem érinti az áprilisban elfogadott alaptörvényt. A vitában a bizottsági eljáráson túlmutató kérdések is felmerültek, a szocialista frakciót vezető osztrák politikus azt hangsúlyozta: nemcsak egyes törvényeket kifogásolnak, hanem a mögöttük álló szellemiséget is.

A magyar pénzügyi rendszer biztonságáért ma az MNB tudja a legtöbbet tenni, a kormány pedig ebben teljes mértékben segíti a jegybankot - mondta Orbán Viktor a Simor András jegybankelnök kezdeményezésére péntek reggel létrejött megbeszélés után. A miniszterelnök parlamenti dolgozószobájában tartott találkozón részt vett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, Fellegi Tamás IMF-tárgyalásokat vezető tárca nélküli miniszter és a Miniszterelnökséget vezető Varga Mihály is.

Az Európai Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy őrizzék meg Magyarországon a nemzeti bank függetlenségét - hangsúlyozta kedden újságíróknak Olivier Bailly, a központi uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény szóvivője. Amíg ez nem biztosított, ne számítsunk pénzügyi támogatásra.

A parlament pénteken elfogadta az új jegybanktörvényt, és átmeneti rendelkezéseket fűzött a jövőre hatályba lépő alaptörvényhez. Így a miniszterelnök által jelölt új alelnöke lehet a Magyar Nemzeti Banknak, hétről kilencre nőhet a monetáris tanács tagjainak száma, és ismét igazgatóság jön létre az MNB-ben. Az átmeneti törvényben rendelkeztek arról, hogy hozzájárulást kell kiróni, ha a kormánynak a büdzsében nem szereplő mértéken felül fizetési kötelezettsége támad, az Országos Bírósági Hivatal bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség. Az átmeneti törvény április 25-ét - az új alkotmány kihirdetésének emlékére - az alaptörvény napjává nyilvánította.

Az európai parlamentben Magyarország választási jogának felfüggesztését vizsgálják a Corriere della Sera brüsszeli tudósítója szerint, a The Times szerzője úgy véli, reális kilátás van arra, hogy az ország nem kap újabb pénzügyi segítséget az EU-tól és az IMF-től, a Die Zeit is úgy véli, hogy ha Orbán kitart irányvonala mellett, akkor bizonyára nem lesznek újabb hitelek. A Die Welt a magyar csőd lehetőségét is felveti. Az ok nem csak a gazdaságpolitikai vonalvezetésben keresendő.

Fellegi Tamás, az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter január első felében informális egyeztetéseket folytat Washingtonban - közölte a miniszter sajtóirodája az MTI azon megkeresésére, hogy mi a kormány álláspontja az IMF magyar misszióvezetőjének a figyelmeztetést is tartalmazó nyilatkozatáról. Orbán Viktor a közszolgálati rádióban azt mondta: a tervek szerint január elején megkezdődnek a Nemzetközi Valutaalappal a tárgyalások, amelyek fontosak, de nem húsbavágóak.

Elutasító választ küldött Orbán Viktor kormányfő José Manuel Barroso levelére, amelyben az Európai Bizottság elnöke két törvényjavaslat visszavonását javasolta neki. A miniszterelnök ezt a Hír TV-nek adott, csütörtök este sugárzott interjúban közölte. Szerinte "nem kellene ennek ilyen nagy feneket keríteni, az egész IMF-tárgyalásnak nincs ekkora jelentősége. Ha megállapodunk az IMF-fel, akkor van egy biztonsági szerződésünk, ha nem állapodunk meg, nincs. Attól még az ország áll a lábán, és működik."

Nem egyezik az új jegybanktörvény parlamenthez benyújtott és az Európai Központi Bankhoz véleményezésre eljuttatott szövege az EKB információ szerint, ezért nagyra értékelné, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium a jövőben megfelelően tiszteletben tartaná az EKB-val szembeni konzultációs kötelezettségét - áll a szervezetnek a honlapján megjelent véleményében. A törvénytervezet eredeti változata is komoly vitákat váltott ki, az alkotmányügyi bizottság szerda esti javaslata a Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonásáról pedig továbbiakat gerjesztett. Simor András jegybankelnök szerint mind a törvényjavaslat, mint az indítvány sérti a nemzeti bank függetlenségét, jelentősen megnehezíti ésszerű működését, és súlyosan veszélyezteti szakmai hitelességét.

Zárt rendezvényen tartott beszédet kedden Orbán Viktor. A Széll Kálmán Alapítvány által szervezett eseményen a magyar miniszterelnök azt mondta, reális, ám nehezen elérhető célkitűzésnek tartja, hogy a magyar gazdaság jövőre ne csússzon recesszióba. A kormányfő szólt arról is, hogy az év végére törvényi szinten készen áll az a konstrukció, az az átszervezés, amelytől azt reméli, hogy Magyarország eléri a kitűzött célokat. A miniszterelnök szerint végre áttérhetünk a konszolidációs politikára, „ugyanis végre vannak rendszerek, amelyeket lehet konszolidálni".

Napirend előtt beszélt a Parlamentben Orbán Viktor. Felszólalásában a költségvetés átalakítása és a brüsszeli megállapodás mellett szó esett célokról, és a miniszterelnök kifejtette: a múlt hibáinak kijavítását a kormány az elmúlt időszakban a tehermegosztás, a felelősség és az átszervezés politikája alapján kezdte meg.

Lemond miniszteri posztjáról Fellegi Tamás, feladatainak sokaságára hivatkozva, mivel az IMF-tárgyalásokra akar összpontosítani. Találgatások szerint ez a kormány átalakítás első lépése lehet. 

"Még csak most kezdem" - ezt válaszolta a Fidesz-KDNP hétfő reggeli frakcióülésére érkezőben Orbán Viktor miniszterelnök arra az újságírói kérdésre, milyen átalakítások lesznek a jövő évi büdzsében.

Orbán Viktor szombaton exkluzív interjút adott m1-nek - amelyet vasárnap este ad le a közszolgáltai televízió -, és miként pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján, beszélt az EU-csúcson született megállapodásról és arról, hogy Magyarország gazdaságának gondokkal kell megküzdenie. A miniszterelnök televíziós nyilatkozatában azt mondta, hogy jövő héttől már tárgyalnia kell a parlamentnek a brüsszeli döntésről, Brüsszelben pedig azt vetítette előre, hogy az átdolgozott költségvetés is jövő héten már a Ház előtt lesz.

Az eurózóna lassuló gazdasági növekedése miatt Magyarországon is újra kell tervezni a jövő évi pénzügyeket - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Brüsszelben, az EU-országok csúcsvezetőinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatóján.

Huszonhat tagország támogatja az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek pénteken Brüsszelben tartott találkozóján elhatározott kormányközi szerződés elkészítését - erősítette meg Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke a kétnapos ülést lezáró sajtótájékoztatón.

Magyarországnak konkrét reálgazdasági növekedési tervekre, így iparfejlesztési, mezőgazdasági, és szolgáltatásfejlesztési programokra van szüksége ahhoz, hogy a kedvezőtlen európai gazdasági folyamatok miatt ne essen recesszióba – mondta Orbán Viktor hétfőn Wolfgang Schäuble német szövetségi pénzügyminiszterrel tartott közös sajtótájékoztatóján. Matolcsy György egy konferencián, amelyen a német pénzügyminiszter is részt vett, arról beszélt, hogy az európai válság legyőzéséhez növekedési fordulatot kell végrehajtani, meg kell határozni egy újraiparosítási koncepciót, oktatási forradalomra, duális szakképzési modellre, demográfiai, valamint foglalkoztatási fordulatra van szükség.

Orbán Viktor úgy készül, hogy december közepe táján újabb spekulációs támadás lesz az ország ellen. Az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta azt is, hogy szükség van egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság.

A kormány számára az egyik legnagyobb fejtörést okozó kihívás az, hogy hogyan lehet megoldani olyan kis- és középvállalkozói finanszírozási rendszerek működtetését, amelyek kiváltják vagy részlegesen pótolják a banki hitelezést - nyilatkozta Orbán Viktor Brüsszelben a Hír Tv Kontraszt című, vasárnap este sugárzott műsorában.

A megszorítások lényege, hogy "pénzt vesznek ki a gazdaságból, anélkül, hogy közben a gazdaság szerkezetét úgy alakítanák át, hogy a jövőben ne legyen szükség újabb és újabb megszorításokra" - mondta Orbán Viktor a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) alakuló ülésén kedden a Parlamentben. Hozzátette: az elmúlt évek magyar gazdaságpolitikájának tragikomédiája, hogy állandó megszorításokról beszéltek, majd újabb megszorítások következtek. Magyarországnak nem megszorításokra, hanem átépítésre, átszervezésre és megújulásra van szüksége - közölte Orbán Viktor.

Orbán Viktor miniszterelnök és Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden tájékoztatta a kormányfrakció-szövetséget a 2012. évi költségvetési elképzelésekről. A jövő évi büdzsé tervezetét a kormány szerdán véglegesíti, és péntekig a parlament elé terjeszti, közölte a miniszterelnök szóvivője a Fidesz-KDNP frakcióülése közben tartott sajtótájékoztatón.

A lakosság fokozódó elégedetlensége már korábban is jeleztkezett, szeptemberre azonban a kiábrándultság a korábbiaknál is súlyosabb jelekben mutatkozott meg - derül ki a HVG megbízásából készített Medián-felmérésből. Már önmagában az is sokat elárul a magyarok jelenlegi hangulatáról, hogy abban az elméleti esetben, ha mostanában választást tartanának, a jogosultak mindössze 40 százaléka járulna az urnákhoz.

A kormány megvédené a devizahitelbe "becsalogatott" embereket, mindenkit munkára bírna és akár 300 ezer közmunkást sem tart lehetetlennek - erről Orbán Viktor a Metropol újság hétfői számában megjelent interjúban beszélt.

"Nagyon sok magyar család feje fölött veszélybe került a fedél, ám a kormány senkit sem hagy az út szélén, megvédi a lakáshiteleseket az eurózóna válságától; Orbán Viktor erről a facebook közösségi oldalon szombaton megjelent videoüzenetében beszélt, amelyben kiemelte azt is, hogy az őszi parlamenti ülésszakban izgalmas és fontos vitákra, döntésekre kerül majd sor.

Mivel a devizaalapú hiteleket kihelyező bankoknak nem lesz kötelező forint-refinanszírozást nyújtaniuk a devizahitelek végtörlesztéséhez, kevés háztartás tud majd élni a lehetőséggel, így a tényleges hatás valószínűleg korlátozott lesz. Ezt a véleményt szinte minden nagy londoni elemzőcsoport osztja, de ugyanígy szinte mindegyikük felhívja a veszélyekre is a figyelmet: visszaeshet a hitelezés, gyengülhet a forint, elveszthetik bizalmukat a befektetők, lassulhat a gazdaság.