Az esztendő második havának első napjaiban már javában folytak a tárgyalások az egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszer hátrányainak csökkentéséről a kormány a munkaadók és munkavállalók szervezeteinek képviselőivel. A kormány és az érdekképviseletek egy többlépcsős kompenzációs mechanizmusról állapodtak meg, amely – akkor úgy tűnt mintegy - 130 milliárd forintjába kerül majd a költségvetésnek.
A kormány külön programot indított kis- és középvállalkozások számára. Ennek keretében összesen 10 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kívántak adni az új gépek, berendezések, műszaki eszközök, technológiák beszerzésének, továbbá az új létesítmények építési költségere. A tervek szerint a pályázattal (NFA-2012-KKV) 6-800 cég, mintegy 5500 munkahelyet képes létrehozni és 10 ezret megőrizni. Pályázni azok a Magyarországon bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozásoknak lehetett, amelyek a benyújtás időpontjában még nem kezdték el a beruházást, de 2012. november 30-ig befejezik azt. Feltétel volt továbbá az elvárt béremelés teljesítése.
A felmérések azonban sem a foglalkoztatás bővüléséről, sem a 2012-re várt béremelésekről nem mutattak bizakodásra okot adó eredményt. Ráadásul egyéb elemzések is borús évet vetítettek előre, egyebek mellett egy minden korábbinál nagyobb cégbedőlési hullámról szólt a fáma, amelynek realitását jól példázta az a tény, hogy januárban éves összevetésben 71 százalékkal nőtt a végelszámolások száma. Különösen erőteljes csődhullámra számítottak az esztendő elején a kereskedelemben és a járműkereskedelemben, a mezőgazdaságban és a közösségi szolgáltatásokban.
Orbán Viktor miniszterelnök azonban töretlen lendülettel mutatta az utat. Miként azt február eleji évértékelő beszédében kiemelte félretoltuk a hazánkat romlásba sodró erőket, de nyolc év hibáit és húsz év mulasztásait nem lehet másfél év alatt helyrehozni. Mindezzel együtt a miniszterelnök szerint a 2010 májusában elkezdett munkában mérföldkőhöz érkezett az ország a vállalkozás első szakasza lezárult.
Gazdasági elemzők szerint a beszéd kevés konkrétumot tartalmazott, a hangoztatott kompromisszumkészség pedig álláspontjuk szerint nem nyert megerősítést. Pedig nagy szükség volt (lett volna) ebben az időben (is) a nemzetközi mércével is érthető iránymutatásra. Miként arról Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) magyarországi képviseletvezetője február közepén beszélt Magyarország rendre a térségbeli növekedési átlag alatt teljesít, a növekedés egyetlen forrását a kivitel jelenti, ráadásul a belső fogyasztás és a beruházás is gyenge, így a legnagyobb kihívást a növekedés jelenti a magyar gazdaság számára. Ezen kívül a stabilitásra kell összpontosítania, amihez kellően összehangolt költségvetési kiigazításokra van szükség, hogy a gazdaság ne lassuljon tovább.
Riasztás Brüsszelből
Negatívan értékelte a hazai helyzetet az unió is: Magyarország külső eladósodottsága a legmagasabb szinten állt ugyanis az EU-n belül az Európai Bizottság szerint. A testület Strasbourgban nyilvánosságra hozott Riasztási Mechanizmus Jelentése felvetette, hogy Magyarország és másik tizenegy uniós tagállam esetében alaposabban meg kell vizsgálni, fennáll-e a makrogazdasági egyensúlyhiány veszélye. Mindemellett pedig három, a közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekről szóló határozati javaslatot is beterjesztettek voksolásra az Európai Parlament plenáris ülésére. Sőt, a cafeteria juttatások egyik új elemét, az Erzsébet utalványt is górcső alá vette az Európai Bizottság (EB). A kifogás az volt, hogy az új elem kiszorítja a piacról a korábban az étkezési utalványokat forgalmazó cégeket.
Hiába volt azonban minden - miután az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit- az EB javaslatot tett Magyarországnak szánt felzárkóztatási támogatási összeg folyósításának felfüggesztésére. A témáról kiadott közlemény szerint a mindeddig „példátlan" lépés „az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére". A tét 495 millió euró volt.
