Főképp külső kínálati tényezők állnak az infláció megugrása mögött - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője a jegybank Youtube-csatornáján közvetített sajtótájékoztatón.

A legfrissebb Inflációs jelentést ismertetve kiemelte: a magyar inflációs adat régiós szinten az alacsonyabbak között van, Csehországban és Lengyelországban is gyorsabb drágulást várnak, a román előrejelzés pedig megegyezik a magyar adat felső értékével.

Az orosz-ukrán háború kitörése újabb impulzus az inflációra a gazdasági újranyitás, az energiaárak emelkedése és az élelmiszerárak növekedése után, így az inflációs toleranciasáv elérése későbbre, 2023-ra tolódik - jegyezte meg.

Az MNB inflációs jelentésében az olvasható, hogy számításaikat nehezíti, hogy rendkívüli mértékben megnőttek a bizonytalansági tényezők, ezért sávos előrejelzéseket készítettek.

Az orosz-ukrán háború és a következményeként bevezetett szankciós politikák, valamint a koronavírusjárvány újabb hulláma a szokásosnál is jelentősen nagyobb bizonytalanságot okoznak a makrogazdasági kilátásokban. A kialakult helyzetben sávos előrejelzést készítettünk. A sávok kialakítása során figyelembe vettük a döntéshozói kockázatérzékelést és az egyes makrogazdasági idősorokra jellemző változékonyságot.

Az MNB előrejelzéséből az következik, hogy még a legjobb forgatókönyv szerint is, tehát 4,5 százalékos gazdasági növekedés és 7,5 százalékos infláció mellett, elkerülhetetlen az életszínvonal csökkenése külső plusz források igénybevétele nélkül. Nem véletlen tehát, hogy Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét péntekén arra kérte Brüsszelt, hogy az összes helyreállítási EU-pénzt adják oda. Több mint 5000 milliárd forintról van szó, aminek 57 százalékát tavaly visszautasította, a maradékát pedig a Bizottság azért nem adta oda eddig, mert a kormány keveset vállalt a korrupció visszaszorításáért – írta meg a 444.hu.