Nem akárki Stumpf István. Élete szorosan összefonódott Orbán Viktorral. Először kollégiumi nevelőtanára volt, majd politikai bizalmasa, aztán az első Orbán kormány idején szinte teljhatalmú vezető, Magyarország első kancelláriaminisztereként.
A kabinet bukását követően mosolyszünet következett, mert Orbán részben Stumpfot okolta a vereségért. A második Orbán kormányban miniszterelnöki tanácsadóként tűnt fel újra, ahonnan szinte egyenes út vezetett az Alkotmánybíróság elnöki posztjáig. Ambivalens viszonyt jelzett ez, hiszen a végrehajtói hatalom közelébe nem kerülhetett ismét Stumpf, de úgymond megkapta a kellő tiszteletet, nem alázták meg valami semmitmondó pozícióval. Igaz az Alkotmánybíróság jogköreit addigra alaposan megnyirbálta a parlamenti kétharmaddal rendelkező Fidesz, ezért értelmezhetjük úgy is Stumpf szerepét, mint akit politikai holtvágányra toltak fényes külsőségek közepette. Alkotmánybíró azonban csak meghatározott ideig lehet az ember, amikor tehát ez a mandátum lejárt, akkor újabb helyet kellett keresni a valószínűleg még mindig aktivitásra vágyó politikusnak. Felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos lett belőle, amit Orbán Viktor úgy kommentált: üdv újra a fedélzeten! Sokat sejtető mondat ez, ami azt üzeni, ismét a végrehajtó hatalom közelébe engedte Stumpfot a miniszterelnök. Méghozzá nem is akármilyen szellemi és anyagi tortáról van szó. Itt most az immateriális javak felsorolására nincs mód, nézzük hát a pőre anyagiakat.
Több száz milliárd értékű ingatlanvagyon, hiszen az új egyetemi alapítványok megkapják az általuk használt épületeket. Aztán több milliárd induló tőke, és évi 400 millió forint támogatás az alapítványoknak, meg még további kiegészítő támogatások. És még mindig nincs vége 2022-26 között évente milliárdos támogatások úgymond feladat finanszírozásra.
Mindez bebetonozva tálalva, hiszen a felsőoktatási modellváltást kétharmados törvénnyel támasztotta meg a Fidesz. Ellentmondást jelent, hogy nem mindegyik egyetem csatlakozott az elképzeléshez. Az új modellben a hallgatók 70 százaléka tanul majd, míg 30 százalék marad a mostani, államilag finanszírozott rendszerben. Az új modell pénzcunamijának hatása már most is látszik, hiszen a váltásban résztvevő intézmények tanárai drasztikus fizetésemelést kaptak, ami komoly feszültséget jelent a különböző oktatási intézmények között. Erre kérdezett rá az InfoRádió riportere, hogy mi lesz akkor, ha azok az egyetemek, amelyek eddig nem csatlakoztak (ELTE, BME, stb.) meggondolják magukat és mégis részt szeretnének venni a változásban. Stumpf István úgy reagált, a kormány nyitott arra, hogy akár a választások után újra átnézzék ezt a problémát, azonban a döntéshez kétharmados többség szükséges, tehát „az ellenzék támogatása nélkül valószínűleg ez nem fog menni.”
A politikus „elszólása” számtalan kérdést vet fel. A kétharmad megszűnése azt jelenti, hogy Magyarországon hosszútávon kettészakad a felsőoktatás, lesznek egyesek, és lesznek kettesek. Mi lesz akkor, ha az új modell nem váltja be a hozzáfűzött reményeket? Akkor bebetonozva nézhetjük a pusztulást? Mi lesz, ha az államilag finanszírozott egyetemekről elvándorolnak az oktatók a jobban fizető modellváltókhoz? Akkor azon intézmények leépülését szemlélhetjük évekig? És hosszan sorolható a kétharmad megszűnésével járó „béna kacsa” helyzet a magyar felsőoktatásban. Egyébként is a kétharmados törvények megsokszorozása a Fidesz kormány ideje alatt tágabb értelemben is sok gondot okozhat nemcsak egy új kormánynak, hanem az egész országnak is. Erről beszélt Hack Péter jogtudós a privatbankar.hu-nak "Polgárháborús helyzethez vezethet, ha tavasszal kétharmad nélkül dobják ki az Alaptörvényt" című interjúban.
