Az ellenzéki politikusok szívesen emlegetnek diktatúrát Magyarországgal kapcsolatban és valóban ritkán fordul elő, hogy bárki ellent merne mondani Orbán Viktornak, akár saját pártját, akár a közigazgatást nézzük. Most viszont felkent, magas rangú bírák mondtak nemet két alkalommal olyan ügyekben, amelyeknek komoly aktuálpolitikai jelentősége letagadhatatlan. További fájdalom, hogy az egyik ellentmondás attól az Alkotmánybíróságtól érkezett, amelynek tagjai kinevezésüket a miniszterelnöknek köszönhetik. Mindez arra utal, hogy az Orbán féle hatalmi koncentrációnak azért vannak előre nem kalkulált határai.
Szerdán Varga Zs. András, a Kúria elnöke arra próbálta rávenni az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjait, hogy adjanak ki egy nyilatkozatot az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendje iránti elkötelezettségükről. Az ügy előzménye, hogy az ellenzék vezető politikusai szerint illegitim Magyarország jelenlegi alkotmánya, amelyet a kormánypártok jogászai írtak és amelyet kizárólag a Fidesz-KDNP képviselők fogadtak el. Az ellenzék emellett elfogadhatatlannak tart több olyan személyt, akiket csak kétharmaddal lehet kinevezni és leváltani. Ilyen például Polt Péter, legfőbb ügyész. Erre reagált az Alkotmánybíróság elnöke, Sulyok Tamás, amikor azt kérte a közjogi méltóságoktól, álljanak ki a jogállamiság védelmében. Ehhez a kezdeményezéshez kellett volna csatlakoznia több magas rangú tisztviselő után a bíróknak egy nyilatkozat formájában, amit elutasítottak.
A 15 tagú OBT 14 tagját (és a póttagokat) a bírók választják maguk közül, míg a 15. tagot, a Kúria mindenkori elnökét a törvény delegálja a bírói tanácsba. Az OBT, amelynek véleményezési joga van a Kúria elnökének személyéről, 2020 őszén nem támogatta Varga Zs. András Kúria elnökké választását. Más viszont a helyzet az Alkotmánybíróság tagjaival. Őket kizárólag az országgyűlési képviselők választhatják meg és mivel 2010 óta a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel rendelkezik a mostani garnitúra minden tagja gyakorlatilag Orbán Viktornak köszönheti tisztségét. Ennek ellenére egy, a miniszterelnöknek rendkívül fontos kérdésben, a migráció ügyében határozott nemet mondtak neki. A kormányfőnek olyan lényeges volt az alkotmánybírósági döntés, hogy az ítélet nyilvánosságra hozatala napján, szokásos reggeli rádiós interjújában is hangsúlyozta, milyen kivételes jelentősége van a kérdésnek, amelyről szerinte az emberek népszavazáson már döntöttek. A privatbankar.hu Dodonai ítéletet hozott az Alkotmánybíróság migráns ügyben című cikkében olvasható az ügy előzménye.
Az alkotmánybírókhoz Varga Judit igazságügyi miniszter fordult, miután a luxemburgi bíróság megtiltotta a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolását. A kormány álláspontja szerint a bírák döntése sértette Magyarország Alaptörvényben rögzített szuverenitását. Az Alkotmánybíróság most úgy foglalt állást, hogy a kormány alkotmányértelmezése nem elegendő ok az Európai Unió Bírósága ítéletének felülvizsgálatára.Az alkotmánybírósági ítélet nemcsak abban különleges, hogy nemet mondott Orbán Viktornak, hanem abban is, hogy ezt némileg megalázó módon tette. Gyakorlatilag kioktatta az igazságügyi minisztert, hogy egy ítélet súlyával nem vetekedhet holmi jogszabály értelmezgetés. Ennek értelmében az alkotmánybírók közölték, nem vizsgálhatják azt sem, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez-e a nemzeti joggal szemben. A kormányfő reggeli rádiós beszédében elmondta, ennek kimondását várja a taláros testülettől, ez volt számára az egész ügy legfontosabb tétje. Nem véletlen, hogy az ítélet óta néma csend honol a téma körül.
Orbán Viktor egyébként ezzel a tematizációval lengyel barátai nyomdokába készült indulni, akiknél az Alkotmánybíróság a hazai törvényeket, az EU szabályai elé helyezték. Márpedig ez a típusú gondolkodás merőben ellentétes a nemzetközi joggal, amely tiszteletben tartja a nemzetközi szerződéseket. Ilyen szerződést kötöttek a csatlakozó országok az EU-val és ez a dokumentum tartalmazza a közösségi jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben. Az EU vezető tisztségviselői a lengyel alkotmánybírósági döntés óta többször figyelmeztették Lengyelországot, hogy rossz útra tévedtek, amelynek következményei beláthatatlanok. Egy, Orbán számára pozitív, alkotmánybírósági döntés komoly muníciót jelentett volna a kormányfőnek EU ellenes retorikájához, vagy politikájához.
