Az elmúlt években Orbán Viktor miniszterelnök nem győzte agyondicsérni a visegrádi országok (V4) együttműködését. Közel egy éve külön cikket írt erről a Magyar Nemzetnek. A kormányfő a V4-es csoportot két szempontból is favorizálta. Egyrészt szívesen használta EU ellenes kommunikációjához, másrészt a migrációs politikát tekintve egységfrontba tudott a 4 állam tömörülni. A migránsok elutasítása pedig egy éve még a legfontosabb üzenete volt a magyar választók felé Orbán Viktornak, olyannyira, hogy még egy teljesen értelmetlen népszavazást is tartottunk a témában. A referendum érvénytelen lett, mivel a szavazásra jogosultak kevesebb mint a fele adott le érvényes szavazatot.

Amikor még minden szép volt. Fotó: Magyar Nemzet

Az ukrajnai háború azonban drámaian szétszakította a V4-es idillt. Az Orbán Viktor által választott „az orosz agressziót relativizáló” pozíció egyáltalán nem tetszik a többi visegrádi országnak. Ráadásul a V4-ek esetében az energiafüggőség sem jó indok, hiszen e tekintetben csak Lengyelország élvez némi előnyt. Harciasságban a legmesszebb Szlovákia ment, amely előzetes megállapodást kötött arról, hogy egy az ukrán hadseregben is rendszeresített, még a szovjet-érából származó légvédelmi rendszert adjanak át Ukrajnának. Ez egy olyan súlyos döntés, hogy az orosz külügyminiszter külön reagált rá.

Legitim katonai célpontnak tekinti Oroszország azokat a fegyverszállítmányokat, melyeket nyugati országok küldenek Ukrajnába. Moszkva nem fogja engedni, hogy az Egyesült Államok közreműködésével leszállítandó Sz-300-as légvédelmi rakétarendszerek Kijevbe jussanak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a RIA Novosztyi orosz hírportálnak adott nyilatkozatában nem tisztázta, hogy az orosz haderő azelőtt támadná-e meg a fegyverszállítmányokat, hogy azok Ukrajna területére érnek, vagy csak utána. Ez a kétértelműség valószínűleg tudatos és elrettentési célt szolgál, ugyanakkor az is benne van, hogy északi szomszédunkat katonai csapás érheti. Csehország folyamatosan fegyvereket és lőszert adományoz Ukrajnának, szabad mozgást biztosítanak a NATO-egységeknek, és bevethető lesz 580 katonájuk az észak-atlanti szövetség készenléti egységeiben. Ezenkívül rendkívül nagylelkűek és befogadóak az ukrán menekülteket illetően. Lengyelországban a hivatalos adatok szerint már közel 2 millió ukrán menekült van. A szenátus egyhangúlag fogadta el a védelmi kiadások és a hadsereg létszámának növeléséről szóló törvényt, ami mögött az húzódik meg, hogy nincs olyan lengyel politikus, aki ne ítélné el az orosz agressziót. Ennek a következménye az is, hogy szégyenszemre Áder Jánosnak le kellett mondania lengyelországi útját. A köztársasági elnök a lengyel-magyar barátság napja alkalmából utazott volna, de az oroszbarát magyar álláspont miatt Andrzej Duda államfő nem akart magyar kollégájával mutatkozni nyilvánosan egy ilyen protokoll eseményen. Áder tehát ciki lett Lengyelországban. Persze, ez így némileg igazságtalan megfogalmazás, hiszen valószínűleg bármelyik Fidesz vezetővel így jártak volna el a lengyelek.