A harmadik negyedévben is sok pénzt tettek félre a magyarok, de nem annyit, mint korábban.

A témában nagyszabású konferenciát rendez november 21-én a Klasszis Média Budapesten.

A magyarok valamilyen módon devizában tartott befektetései már tízezer milliárd forintnyit tesznek ki, és a gyenge forint idején különösen keresik ezeket a lehetőségeket.

Miért és hogyan takarítanak meg a magyarok?

Önkéntes alapon a lakhatási célra is felhasználhatók lesznek a hosszú távú megtakarítások.

Magyarország Kelet-Európa növekedési bajnokaként 28. a listán.

Pozitív változások a magyarok pénzügyi helyzetében.

Az aranyat hagyományosan biztonságos menedéknek tekintik gazdasági bizonytalanságok idején.

A kínai államadósság nő, miközben a vállalati finanszírozás stagnál.

MBH Bank: A rendszeres megtakarítók átlagosan 80 ezer forintot tesznek félre.

Az ügyfelek egyre inkább felismerik és ki is használják az egészségpénztárak előnyeit és értékeit.

Átlagosan 13 millió forint megtakarítása van egy magyar háztartásnak.

A magyarok a legpesszimistábbak Európában az inflációt illetően.

Magyarország az utolsó előtti helyre került azon a listán, amely az európai emberek hosszabb távú megtakarításai alapján készült.

Kiválóan sikerült az idei első félév a nyugdíjpénztárak számára.

73 974 milliárd forintra nőtt a háztartások nettó pénzügyi vagyona.

Kevés pályakezdő rendelkezik megtakarítással.

A társadalom 97 százaléka megtakarítási üvegplafonba ütközött az infláció miatt.

A 19-29 éves korosztály 49 százalékának van megtakarítása.

10 tévhit a megtakarításokat terhelő új adóval kapcsolatban.

Nőtt a megtakarítással rendelkezők száma, sőt azoké is, akik egy évnél hosszabb időre elegendő tartalékkal rendelkeznek.

Megtakarításaink növelésével próbálunk védekezni a romló gazdasági helyzet ellen.

Közeleg az év vége, ilyenkor pedig nagyon megugrik az érdeklődés a nyugdíjcélú megtakarítások iránt.

Változóban van a magyarok megtakarításhoz való viszonya egy friss felmérés szerint.

Az Egyesült Államokban hatalmasat nőtt a kiskereskedelmi forgalom, a magas infláció ellenére is.

Az elmúlt 10 évben csak minimálisan csökkent a készpénzben, folyószámlákon vagy lekötött betétben álló vagyonhányad Magyarországon, és ennek most az infláció kárán sokan megihatják a levét. Minden eddiginél fontosabb diverzifikálni, azaz többféle pénzügyi termékben tartani pénzünket a 420 forint közeli euróárfolyam, az elszálló infláció és a folyamatosan emelkedő kamatok miatt. A privátbankoknál pedig az aktív vagyonkezelés időszaka jön.

Megtakarítási szokásaik átalakításával reagáltak a magyar háztartások a háborús bizonytalanságra és a megugró inflációra az első negyedévben. A megtakarítások volumene – igaz, lassuló tempóban – tovább nőtt, a szerkezete viszont átalakult: a bizonytalanságra adott reakcióként látványosan megnőtt a könnyen likviddé tehető formák, például a befektetési alapok népszerűsége. A hosszú távú megtakarításaik mellett ugyanakkor kitartanak az emberek: az életbiztosításokban tartott megtakarítások szintje a pandémia kezdete óta változatlan.

Negatívak lettek a reálhozamok Magyarországon. Az ember nehezen tud szabadulni a gondolattól, hogy a kormány elinflálja a választási túlköltekezés költségeit.

Egy év alatt 20 százalékkal nőtt a lakosság bankbetétekben, folyószámlán tartott pénze. Ennek túlnyomó része alig kamatozik valamit, de még a lekötött betétek is csak vesztenek az értékükből a szárnyaló az infláció miatt. Ezermilliárdok maradnak így parlagon ahelyett, hogy az inflációtól védő befektetésekben, például ilyen állampapírokban tartanák az emberek a pénzüket - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Az öngondoskodás és a hosszú távú, például nyugdíjcélú és egészségmegőrzést segítő megtakarítások terén bőven van tér a fejlődésre, különösen a fiatalok ösztönzése a fontos – derült ki a Pénztárszövetség csütörtöki konferenciáján. Ezekhez a megtakarításokhoz a pénztárak jelentik az egyik legjobb lehetőséget. A pénztári tagsághoz járó évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezmény eleve vonzóvá teszi ezt a megtakarítást, a kasszák pedig hosszú - 10 és 15 éves – időtávon is jó eredményeket nyújtanak. A pénztárakra mind az állam, mind a befektetési piac partnerként tekint, ahogy persze a tagokra is. 

A feltörekvő piachoz képest eddig alulteljesítő hazai tőzsdén pozitív fordulatot hozhat, hogy a nemzetközi hangulat javulása és a kedvező magyar gazdasági környezet mellett a vállalatok kilátásai is a várakozások szerint alakultak. A jelenleg olcsónak tekinthető hazai részvényeket így érdemes felülsúlyozni a portfólióban – tanácsolja a K&H Alapkezelő.

Bankbetétekbe, részvényekbe vagy más értékpapírokba, ingatlanokba áramlik a magán- és céges vagyonok nagy része. A klasszikus befektetési eszközök mellett azonban jövedelmezők lehetnek az alternatív megtakarítások, azaz a különböző, kézzel fogható értéktárgyak, nyersanyagok. Az ilyen javak megvásárlása különösen azoknak ajánlható, akik hosszú távon értékálló eszközökben tárolnák a vagyonukat. A népszerűbb alternatív befektetési formák közül mutatunk be néhányat, a lehetséges kockázatokkal együtt.

A magyar szülők 71 százaléka jobbnak tartja, ha gyermekük hisz a Mikulásban és a hasonló mitikus, mesés figurákban – derül ki az NN Biztosító reprezentatív felméréséből. Leginkább a magasabb végzettségű és rendszeresen megtakarító szülők vélekednek így, ők az átlagosnál is jobban igyekeznek támogatni gyermekük képzeletvilágát, hogy minél tovább higgyenek a különféle mesés lényekben.

A hazai lakosság 80 százaléka szerint a saját tulajdonú lakás továbbra is az önálló élet alapjának számít, felnőtt korban ez adja meg az otthon biztonságát – derül ki az OTP Bank Hello Otthon kutatásának eredményeiből. A megkérdezettek 79 százaléka úgy gondolja, hogy a fiataloknak egyre nehezebb saját lakáshoz jutni, például a magas ingatlanárak miatt.

A Provident Pénzügyi Zrt. 1000 fős, reprezentatív kutatást végzett az ünnepek alatt, melynek eredményei szerint tovább bővült az előző évhez képest a háztartások ünnepi költségvetése. Bár a többség számára anyagilag megterhelő volt a karácsonyi időszak, 77%-uk szerint mindez nem jár majd lemondásokkal az újévben. Tárgyi ajándékok helyett inkább az élményeknek, pihenésnek és a családdal együtt töltött időnek örültek leginkább a magyarok karácsonykor.

Újévkor sokan megfogadják: ezentúl jobban odafigyelnek pénzügyeikre. Az Intrum Justitia kutatási adatai szerint sok magyar elhatározását tett is követte: az előző évekhez képest jelentősen nőtt azok aránya, akik minden hónapban félreraknak egy előre meghatározott összeget.

A magyar fiatalok fontosnak tartják a takarékoskodást, és 51 százalékuk havi rendszerességgel tesz félre. Az Intrum Justitia Európai Fogyasztói Fizetési Jelentésének eredményei alapján elmondható, a magyar fiatalok tudatosak a pénzügyi döntéseiket illetően. Elsősorban saját lakásra gyűjtenek, ezzel pedig teljesen más preferenciáik szerint kezelik a megtakarításaikat, mint kortársaik Európa más országaiban.

Csak minden második magyar számít arra, hogy kizárólag a nyugdíjából meg tudna élni. A hosszú távú anyagi kockázatokat mérlegelve a legtöbben még mindig attól tartanak, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításokat, ez a válaszadók 42 százalékát aggasztja komolyan – derült ki a K&H biztos jövő indexéből. Azonban a hosszú távú megtakarításokkal kapcsolatban most a legpozitívabbak a megkérdezettek: mindössze 37 százalék gondolja, hogy ezek keveset érnek majd. A K&H szerint a háztartások jövedelmi helyzetének javulása miatt az öngondoskodási piac bővülhet. Egy havi 20 ezer forintos megtakarítás konzervatív 2-3 százalékos hozammal számolva 30 év múlva közel 10 millió forintot eredményezhet.

Mindenkinek kötelező dologként kéne tekintenie a nyugdíj-előtakarékosságra! – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén. Szerinte az ésszerűség, az erkölcsi törvények és az írott jogszabályok is arra köteleznek mindenkit, hogy előrelátó módon gondoskodjék nyugodt öregkoráról.

Miből fogok élni nyugdíjas koromban? Kapok majd az államtól annyi nyugdíjat, amivel a jelenlegi életszínvonalamat fenn tudom tartani? A válasz egyértelműen: nem! Hiába a ledolgozott évtizedek, a befizetett járulékok, tudomásul kell vennünk, hogy ha saját magunk nem gondoskodunk a jövőnkről, bizony, nyugdíjas éveinkben komoly nehézségekbe ütközünk majd.

A legfeljebb évi 72 000 forintos állami támogatás miatt továbbra is az egyik legjobb megtakarítási lehetőség a lakástakarékpénztári (LTP) szerződés, ennek ellenére a konstrukció penetrációja még mindig jóval alacsonyabb hazánkban, mint a környező országokban. Azonban az elmúlt években tapasztalt megtakarítási hajlandóság emelkedése Magyarországon a lakás-előtakarékossági szerződéseknél is megfigyelhető; a havi megtakarított összeg átlagos mértéke az elmúlt öt évben 13 ezer forintról 17 ezer forintra növekedett.

A magyarok 73 százaléka szerint kizárólag az állam feladata, hogy gondoskodjon az egyén időskori anyagi biztonságáról – derült ki az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb eredményeiből. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik még mindig csak az állami nyugdíjra támaszkodnának. A munkáltatóknak is kulcsszerepe van abban, hogy ez a tendencia megforduljon.

A hazai befektető leginkább általános tartalék miatt, évente több alkalommal és 1–3 éves időtávon növeli megtakarítását. Legígéretesebbnek jelenleg az amerikai részvénypiacokat és a gyógyszerbefektetéseket vélik – derül ki a K&H Alapkezelő országos felméréséből.

A magyar kiskamaszok többsége évi több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik. Egy 15 éven felüli átlagos kamasz már hetente ötezer forintnál is többől gazdálkodik, így akár megtakarításra is futhatná neki - hívta fel a figyelmet a K&H.

Egészségügy, anyagiak, lakhatás és a család – ezek kellenek az időskori biztonsághoz, de a lakosság harmadának nincs megtakarításra és 12 százaléka nem is tervez félretenni ellátására, vagy gyógyszereire.

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell, vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni.

Egyre kevésbé félünk a munkanélküliségtől, de egy váratlan kiadás még mindig komoly gondot jelent a lakosság felének. Ugyanakkor nőnek a lakosság megtakarításai és az európai átlaghoz képest jobban fel vagyunk készülve a rossz időkre.

Átlagosan mintegy félmillió forintra becsüljük a temetésünkkel, illetve az elhalálozásunkkal együtt járó költségeket – derül ki a 4Life Direct magyarországi felméréséből. A cég adatai szerint az elmúlt három évben megháromszorozódott azok száma, akik még életükben gondoskodni kívánnak az elhalálozásukat követő kiadásokról.