Mindenkinek kötelező dologként kéne tekintenie a nyugdíj-előtakarékosságra! – hívta fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő az Aegon Prémium Ügyfélklub legutóbbi rendezvényén. Szerinte az ésszerűség, az erkölcsi törvények és az írott jogszabályok is arra köteleznek mindenkit, hogy előrelátó módon gondoskodjék nyugodt öregkoráról.

Miből fogok élni nyugdíjas koromban? Kapok majd az államtól annyi nyugdíjat, amivel a jelenlegi életszínvonalamat fenn tudom tartani? A válasz egyértelműen: nem! Hiába a ledolgozott évtizedek, a befizetett járulékok, tudomásul kell vennünk, hogy ha saját magunk nem gondoskodunk a jövőnkről, bizony, nyugdíjas éveinkben komoly nehézségekbe ütközünk majd.

A legfeljebb évi 72 000 forintos állami támogatás miatt továbbra is az egyik legjobb megtakarítási lehetőség a lakástakarékpénztári (LTP) szerződés, ennek ellenére a konstrukció penetrációja még mindig jóval alacsonyabb hazánkban, mint a környező országokban. Azonban az elmúlt években tapasztalt megtakarítási hajlandóság emelkedése Magyarországon a lakás-előtakarékossági szerződéseknél is megfigyelhető; a havi megtakarított összeg átlagos mértéke az elmúlt öt évben 13 ezer forintról 17 ezer forintra növekedett.

A magyarok 73 százaléka szerint kizárólag az állam feladata, hogy gondoskodjon az egyén időskori anyagi biztonságáról – derült ki az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb eredményeiből. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik még mindig csak az állami nyugdíjra támaszkodnának. A munkáltatóknak is kulcsszerepe van abban, hogy ez a tendencia megforduljon.

A hazai befektető leginkább általános tartalék miatt, évente több alkalommal és 1–3 éves időtávon növeli megtakarítását. Legígéretesebbnek jelenleg az amerikai részvénypiacokat és a gyógyszerbefektetéseket vélik – derül ki a K&H Alapkezelő országos felméréséből.

A magyar kiskamaszok többsége évi több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik. Egy 15 éven felüli átlagos kamasz már hetente ötezer forintnál is többől gazdálkodik, így akár megtakarításra is futhatná neki - hívta fel a figyelmet a K&H.

Egészségügy, anyagiak, lakhatás és a család – ezek kellenek az időskori biztonsághoz, de a lakosság harmadának nincs megtakarításra és 12 százaléka nem is tervez félretenni ellátására, vagy gyógyszereire.

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell, vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni.

Egyre kevésbé félünk a munkanélküliségtől, de egy váratlan kiadás még mindig komoly gondot jelent a lakosság felének. Ugyanakkor nőnek a lakosság megtakarításai és az európai átlaghoz képest jobban fel vagyunk készülve a rossz időkre.

Átlagosan mintegy félmillió forintra becsüljük a temetésünkkel, illetve az elhalálozásunkkal együtt járó költségeket – derül ki a 4Life Direct magyarországi felméréséből. A cég adatai szerint az elmúlt három évben megháromszorozódott azok száma, akik még életükben gondoskodni kívánnak az elhalálozásukat követő kiadásokról.

A vállalatok ismét több betétet és megtakarítást halmoztak fel a második negyedévben, mint amennyi hitelt felvettek, így a június végén zárult egy évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékának megfelelő 378 milliárd forinttal finanszíroztak más szektorokat, amiből a második negyedévre 143 milliárd forint, az időszakra eső GDP 1,7 százaléka jutott – derül ki  a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből.

A megkérdezettek négyötöde szerint a váratlan helyzetek miatt mindenképpen szükség van néhány hónapnyi tartalékra, de csak valamivel több mint egyharmaduk gondolja úgy, hogy rendelkezik is ehhez szükséges megtakarítással – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító legfrissebb felméréséből. A túlnyomó többség legfeljebb fél évig lenne képes fedezni a megélhetési költségeit hitel felvétele nélkül, és baj esetén leginkább a szórakozáson és a ruházkodási cikkeken spórolna.

Míg három évvel ezelőtt arról beszéltek a biztosítási szektor szereplői, hogy csökkennek a díjak, és a piac stagnál, tavaly a trend megfordult, ami elsősorban az öngondoskodási és nem életbiztosítási jellegű termékeknek köszönhető. Ebből viszont bőven van a hazai piacon, kérdés, az emberek többsége melyik mellett voksol.

Leginkább utazásra költenének idén a magyarok, és ugyanez igaz a teljes európai lakosságra is – derül ki a Cetelem Körkép 2016 kutatás eredményeiből. Az utazási kedv független az életkortól: az ezüstkorúaknál is erős a kikapcsolódási vágy.

Az állampapírok lakossági állománya dinamikusan nő, az alapok piacán erőteljesen dominálnak a visszaváltások. A folyamat valószínűleg addig tart, amíg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem változtat stratégiáján. Jelenleg a piacinál magasabb kamatfelárat ígér a lakossági forintokért, amelyek így soha nem látott arányban finanszírozzák a költségvetési hiányt. Lassan a piaci feltételű megtakarítások kárára.

Egyetlen önkéntes pénztáron belül elérhetővé válhatnak ez évtől az – eddig külön-külön nyújtott – egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatások. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak minimum öt éven át saját járadékot kell nyújtaniuk, a tagok pedig akár egy pénztáron belül két portfólióban is fialtathatják nyugdíjcélú megtakarításaikat.

A most negyvenes éveiben járó szendvics-generáció 15-20 év múlva szorult helyzetbe kerülhet, hiszen amellett, hogy gyermekeit támogatja majd, részben a szüleiről is valószínűleg gondoskodnia kell. A nyugdíjcélú megtakarításoknál viszont szerencsére viszonylag aktív csoportnak számítanak a negyvenesek, de ez még nem lesz elég.

Úgy tűnik, az átlagosnál idősebb korosztályt képviselő befektetők biztonságban érzik magukat a nyugdíjas éveiket illetően. Legalábbis ezt mutatja az, hogy az elmúlt három évben drasztikusan lecsökkent a nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodók aránya. Holott azoknak is érdemes nyugdíjcélra takarékoskodniuk, akik közelebb állnak a nyugdíjhoz.

Eljött az újévi fogadalmak ideje is, jöjjenek hát azok, amelyeket ha betartunk, sikeresebbek lehetünk megtakarításaink kezelésében. A K&H trendmonitor segítségével összeszedtük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket befektetőként elkövetünk.

Idén is jó évet zár a megtakarítási piac, a lakossági befektetések tovább növekedtek. Az alacsony kamatkörnyezetben a befektetési eszközök átrendeződése is folytatódott, és a megtakarításokat leginkább kötvényekben és befektetési alapokban helyezték el.

A váratlan kiadásokra tesznek félre elsősorban a magyarok, de sokan spórolnak a nyugdíjas évekre is - derül ki a CIB Bank és a GfK közös, megtakarítási szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából . A felmérés szerint, ha megtakarításról van szó, a többségnek a befektetett tőke biztonsága a legfontosabb szempont, melynek érdekében a magasabb hozam lehetőségéről is hajlandóak lemondani. Továbbra is sokan tartják megtakarított pénzüket folyószámlán és bankbetétben, pedig a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben érdemes lehet más eszközöket, például befektetési alapokat is kipróbálni.

2015. II. negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelt vagyona nőtt, ugyanakkor a taglétszám tovább csökkent. Ezzel szemben az egészségpénztárak esetében taglétszám növekedés figyelhető meg. A magán-nyugdíjpénztáraknál jelentős változás nem történt.

A tőzsdéken nagy felfordulás van, az euró-forint árfolyama 315 fölött is megfordult. Aggódik, mi lesz megtakarításaival? Három biztos tanácsot adunk, amely a megtakarítások esetében jól működnek.

A magyarok elsöprő többsége csak csekély megtakarítással rendelkezik, a bankban vagy otthon tartja a pénzét. Kockázatot nem szívesen vállalnak, a legnépszerűbbek a kis összegű, rövid távú, tőkevédett befektetések.