Miből fogok élni nyugdíjas koromban? Kapok majd az államtól annyi nyugdíjat, amivel a jelenlegi életszínvonalamat fenn tudom tartani? A válasz egyértelműen: nem! Hiába a ledolgozott évtizedek, a befizetett járulékok, tudomásul kell vennünk, hogy ha saját magunk nem gondoskodunk a jövőnkről, bizony, nyugdíjas éveinkben komoly nehézségekbe ütközünk majd.

A legfeljebb évi 72 000 forintos állami támogatás miatt továbbra is az egyik legjobb megtakarítási lehetőség a lakástakarékpénztári (LTP) szerződés, ennek ellenére a konstrukció penetrációja még mindig jóval alacsonyabb hazánkban, mint a környező országokban. Azonban az elmúlt években tapasztalt megtakarítási hajlandóság emelkedése Magyarországon a lakás-előtakarékossági szerződéseknél is megfigyelhető; a havi megtakarított összeg átlagos mértéke az elmúlt öt évben 13 ezer forintról 17 ezer forintra növekedett.

A magyarok 73 százaléka szerint kizárólag az állam feladata, hogy gondoskodjon az egyén időskori anyagi biztonságáról – derült ki az OTP Öngondoskodási Index legfrissebb eredményeiből. Az elmúlt három évben folyamatosan nőtt azoknak az aránya, akik még mindig csak az állami nyugdíjra támaszkodnának. A munkáltatóknak is kulcsszerepe van abban, hogy ez a tendencia megforduljon.

A hazai befektető leginkább általános tartalék miatt, évente több alkalommal és 1–3 éves időtávon növeli megtakarítását. Legígéretesebbnek jelenleg az amerikai részvénypiacokat és a gyógyszerbefektetéseket vélik – derül ki a K&H Alapkezelő országos felméréséből.

A magyar kiskamaszok többsége évi több ezer forint zsebpénzzel gazdálkodik. Egy 15 éven felüli átlagos kamasz már hetente ötezer forintnál is többől gazdálkodik, így akár megtakarításra is futhatná neki - hívta fel a figyelmet a K&H.

Egészségügy, anyagiak, lakhatás és a család – ezek kellenek az időskori biztonsághoz, de a lakosság harmadának nincs megtakarításra és 12 százaléka nem is tervez félretenni ellátására, vagy gyógyszereire.

Hihetőnek tart egy esetleges nyugdíjkatasztrófát a fiatalok többsége, ezért sokan nem is számolnak elfogadható időskori állami ellátással. A mostani idősebbek közül viszont sokan úgy gondolják, nyugdíjasként is dolgozniuk kell, vagy pénzzé kell majd tenniük az évtizedek alatt megszerzett értékeik nagy részét, hogy meg tudjanak élni.

Egyre kevésbé félünk a munkanélküliségtől, de egy váratlan kiadás még mindig komoly gondot jelent a lakosság felének. Ugyanakkor nőnek a lakosság megtakarításai és az európai átlaghoz képest jobban fel vagyunk készülve a rossz időkre.

Átlagosan mintegy félmillió forintra becsüljük a temetésünkkel, illetve az elhalálozásunkkal együtt járó költségeket – derül ki a 4Life Direct magyarországi felméréséből. A cég adatai szerint az elmúlt három évben megháromszorozódott azok száma, akik még életükben gondoskodni kívánnak az elhalálozásukat követő kiadásokról.

A vállalatok ismét több betétet és megtakarítást halmoztak fel a második negyedévben, mint amennyi hitelt felvettek, így a június végén zárult egy évben a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékának megfelelő 378 milliárd forinttal finanszíroztak más szektorokat, amiből a második negyedévre 143 milliárd forint, az időszakra eső GDP 1,7 százaléka jutott – derül ki  a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből.

A megkérdezettek négyötöde szerint a váratlan helyzetek miatt mindenképpen szükség van néhány hónapnyi tartalékra, de csak valamivel több mint egyharmaduk gondolja úgy, hogy rendelkezik is ehhez szükséges megtakarítással – derül ki a BNP Paribas Cardif biztosító legfrissebb felméréséből. A túlnyomó többség legfeljebb fél évig lenne képes fedezni a megélhetési költségeit hitel felvétele nélkül, és baj esetén leginkább a szórakozáson és a ruházkodási cikkeken spórolna.

Míg három évvel ezelőtt arról beszéltek a biztosítási szektor szereplői, hogy csökkennek a díjak, és a piac stagnál, tavaly a trend megfordult, ami elsősorban az öngondoskodási és nem életbiztosítási jellegű termékeknek köszönhető. Ebből viszont bőven van a hazai piacon, kérdés, az emberek többsége melyik mellett voksol.

Leginkább utazásra költenének idén a magyarok, és ugyanez igaz a teljes európai lakosságra is – derül ki a Cetelem Körkép 2016 kutatás eredményeiből. Az utazási kedv független az életkortól: az ezüstkorúaknál is erős a kikapcsolódási vágy.

Az állampapírok lakossági állománya dinamikusan nő, az alapok piacán erőteljesen dominálnak a visszaváltások. A folyamat valószínűleg addig tart, amíg az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nem változtat stratégiáján. Jelenleg a piacinál magasabb kamatfelárat ígér a lakossági forintokért, amelyek így soha nem látott arányban finanszírozzák a költségvetési hiányt. Lassan a piaci feltételű megtakarítások kárára.

Egyetlen önkéntes pénztáron belül elérhetővé válhatnak ez évtől az – eddig külön-külön nyújtott – egészség- és önsegélyező pénztári szolgáltatások. Az önkéntes nyugdíjpénztáraknak minimum öt éven át saját járadékot kell nyújtaniuk, a tagok pedig akár egy pénztáron belül két portfólióban is fialtathatják nyugdíjcélú megtakarításaikat.

A most negyvenes éveiben járó szendvics-generáció 15-20 év múlva szorult helyzetbe kerülhet, hiszen amellett, hogy gyermekeit támogatja majd, részben a szüleiről is valószínűleg gondoskodnia kell. A nyugdíjcélú megtakarításoknál viszont szerencsére viszonylag aktív csoportnak számítanak a negyvenesek, de ez még nem lesz elég.

Úgy tűnik, az átlagosnál idősebb korosztályt képviselő befektetők biztonságban érzik magukat a nyugdíjas éveiket illetően. Legalábbis ezt mutatja az, hogy az elmúlt három évben drasztikusan lecsökkent a nyugdíjcélú megtakarításban gondolkodók aránya. Holott azoknak is érdemes nyugdíjcélra takarékoskodniuk, akik közelebb állnak a nyugdíjhoz.

Eljött az újévi fogadalmak ideje is, jöjjenek hát azok, amelyeket ha betartunk, sikeresebbek lehetünk megtakarításaink kezelésében. A K&H trendmonitor segítségével összeszedtük azokat a leggyakoribb hibákat, amelyeket befektetőként elkövetünk.

Idén is jó évet zár a megtakarítási piac, a lakossági befektetések tovább növekedtek. Az alacsony kamatkörnyezetben a befektetési eszközök átrendeződése is folytatódott, és a megtakarításokat leginkább kötvényekben és befektetési alapokban helyezték el.

A váratlan kiadásokra tesznek félre elsősorban a magyarok, de sokan spórolnak a nyugdíjas évekre is - derül ki a CIB Bank és a GfK közös, megtakarítási szokásokat vizsgáló reprezentatív kutatásából . A felmérés szerint, ha megtakarításról van szó, a többségnek a befektetett tőke biztonsága a legfontosabb szempont, melynek érdekében a magasabb hozam lehetőségéről is hajlandóak lemondani. Továbbra is sokan tartják megtakarított pénzüket folyószámlán és bankbetétben, pedig a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben érdemes lehet más eszközöket, például befektetési alapokat is kipróbálni.

2015. II. negyedévben az önkéntes nyugdíjpénztárak kezelt vagyona nőtt, ugyanakkor a taglétszám tovább csökkent. Ezzel szemben az egészségpénztárak esetében taglétszám növekedés figyelhető meg. A magán-nyugdíjpénztáraknál jelentős változás nem történt.

A tőzsdéken nagy felfordulás van, az euró-forint árfolyama 315 fölött is megfordult. Aggódik, mi lesz megtakarításaival? Három biztos tanácsot adunk, amely a megtakarítások esetében jól működnek.

A magyarok elsöprő többsége csak csekély megtakarítással rendelkezik, a bankban vagy otthon tartja a pénzét. Kockázatot nem szívesen vállalnak, a legnépszerűbbek a kis összegű, rövid távú, tőkevédett befektetések.