Arany
Az arany a klasszikus menekülőeszköz. Csaknem minden befektető vett már aranycertifikátot vagy más, aranyárhoz kötött értékpapírt. A fizikai arany vásárlása legutóbb a 2008-as válság után jött újra divatba. 2011-ben, amikor az S&P leminősítette az USA-adósságot AAA-ról AA-ra, az Amerikai Határidős Árutőzsde Felügyelet, a CFTC rövid időre egyszerűen megtiltotta az aranycertifikátok adásvételét, hogy ne szabaduljanak el túlságosan az árak. Ebből sok befektető azt a következtetést vonta le, hogy egy komolyabb válság alatt az aranyalapú értékpapírok értéke se garantált, és a legbiztosabb, ha a vagyonukat fizikai aranyban tárolják.
A fizikai arany esetében befektetési aranyra (rúdra vagy érmére) gondolunk, nem a zálogházakban kapható ékszerekre vagy a törtaranyra, amelyek eladása jóval nehézkesebb. Aranyrudakat és -érméket több cég is forgalmaz, érdemes régi és elismert cégtől aranyat venni. A standard aranyrudak 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100, 250, 500 és 1000 grammosak, az érmék súlyát unciában szokták megadni: egy uncia 31,1 gramm, a piacon általában 1/20, 1/10, negyed- és félunciás érmék az elfogadottak.
Műtárgyak
A műtárgy régóta az egyik legnépszerűbb alternatív befektetés. Hagyományosan a műkincseket értékmegőrzési céllal vásárolják a befektetők, hiszen egy-egy klasszikus művész alkotása – ha megfelelően tárolják – nem veszít az értékéből. Erre jó példa az MNB Értéktár programja, amely során a jegybank több százmillió forintot költött régi magyar festők (Benczúr Gyula, Csontváry, Munkácsi) képeire. A Deloitte 2015 és 2016 közötti, londoni aukciósházaknál végzett felmérése alapján a műkincsvásárlás profitábilis befektetés lehet: a szupergazdagok vagyonát kezelő privát bakárok 36 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a következő években növelni tervezi a műtárgyakban, régiségekben tartott vagyonok arányát. Azaz várhatóan növekedni fog a kereslet a műkincsekre, ami az árak emelkedését hozhatja magával.
Általánosságban tehát úgy tűnik, a műkincspiac felívelőben van, de ez nem jelenti azt, hogy kockázatmentes befektetés. Az első kérdés, hogy kortárs vagy klasszikus művész alkotását vegyük-e meg. A klasszikusokhoz képest a kortárs művek kockázatosabb, de potenciálisan nagyobb hozamú befektetést jelentenek. A kortárs műalkotások vásárlása inkább hasonlít a klasszikus részvénypiaci vagy kockázati befektetésre, míg a klasszikus műtárgyak előnye, hogy az értékük nagyjából állandó. Ez azonban nem teljesen igaz. A legismertebb művészek alkotásai jellemzően évről évre drágábban kelnek el. Claude Monet A londoni parlament című festményét például 2001-ben 14,6 millió dollárért vette meg egy gyűjtő, majd 2015-ben 40,5 millióért adta el.
A műkincsvásárlás hagyományos módja az árverési licitálás. Ennek egyik hátránya a magas tranzakciós illeték: a nagyobb aukciósházak általában a vételár 5–10 százalékát kérik, de előfordul a 25–30 százalékos díj is. Ez könnyen elveheti azoknak a kedvét, akik befektetési céllal vennének műalkotást. Alternatív megoldást jelenthet ezért a műkincsek árfolyamához kötött részvényalapok vásárlása, amelyekből már több is elérhető a piacon, ilyenek például a londoni Fine Art Group és a New York-i Levin Art Group alapjai.
Veterán autók
A régi autók gyűjtése, felújítása sokáig egy szűk szubkultúra hobbija volt csak, ma azonban milliárdos üzlet a veterán autók adásvétele. Ahogy a hobbisták egyre többen lettek, a befektetők körében is slágertermékké váltak a klasszikus járgányok. A nagy aukciósházakban eladott történelmi modellek értéke 2007 és 2017 között több mint kétszeresére emelkedett, míg az ékszerek ára 18, a műkincseké csak 5 százalékkal nőtt ebben az időszakban.
Klasszikus autó alatt nem luxusautókat értünk, hanem általában 1990 előtt gyártott modelleket. Fontos azonban, hogy nem minden régi autóból lesz később klasszikus, és azt sem lehet előre tudni, hogy a közelmúltban gyártott autók közül melyek lesznek később keresettek a gyűjtők körében.
Ami biztos: a ritka modellek a legnépszerűbbek: a Lancia Aurelia B24 modellből például csak 761 készült, egy példánya tavaly 1,1 millió euróért (325 millió forint) kelt el egy árverésen. A Romans International, az egyik legnagyobb brit autókereskedő a Telegraphnak elmondta, az elmúlt öt évben számos befektető kereste a „jövő új klasszikusait”. Amikor egy nagy autógyár limitált szériás modellt dobott a piacra, a befektetők gyakran már az előrendelések idején elkapkodták az összes autót, abban bízva, hogy tíz-húsz év múlva a mostani ár többszörösét érik majd.
A veteránautók árának gyors növekedése óvatosságra ad okot, ha hosszú távú és értékálló befektetést keresünk: nem biztos, hogy a trend évtizedekig kitart majd, és a klasszikus autók árát befolyásolhatja az is, hogy időközben milyen szabályozásokat vezetnek be. Mondjuk, ha húsz év múlva, környezetvédelmi megfontolásból minden benzines autót kitiltanak az utakról, valószínűleg a gyűjteményekben pihenő autók árát is érintené az intézkedés.
Bor, érme, kütyü
Csaknem minden, amit gyűjtenek emberek, lehet alternatív befektetés. A legnépszerűbb gyűjteményi tárgyak között találjuk a pénzérméket. Ezek gyűjtése Magyarországon rendkívül szervezetten folyik, a Magyar Érmegyűjtők Egyesületének 42 városban van kihelyezett csoportja, amelyek kapcsolatban állnak külföldi gyűjtőkkel is. A régi érme mint befektetés előnye, hogy tartja az árát, hiszen már nem nyomnak belőle újakat, sőt, idővel az áruk emelkedik is. Kifejezetten gyűjtőknek készült érméket a jegybankok is kiadnak, ilyen például az MNB által 2010-ben kiadott, 50 ezer és 500 ezer forint névértékű Szent István-érmék. Egy-egy ritka érme gyűjtői értéke akár százmilliós nagyságrendű is lehet, de komolyabb befektetés előtt érdemes tanulmányozni kicsit a piacot, szakirodalmat.
Szintén nem árt ismernie a szakmát annak, aki bort venne befektetésnek. Egyes minőségi borok jobb hozamokat produkálhatnak, mint az arany vagy sok értékpapír. Befektetésként az adott év rangosabb borversenyének nyerteseiből érdemes vásárolni, amíg azt árulja a pincészet, és érdemes tudni, hogyan és meddig lehet tárolni az adott borfajtát. A legkülönlegesebb borok értéke akár évi 10-20 százalékkal is nőhet.
A víz mint befektetés
A túlnépesedés és a klímaváltozás miatt fellépő ivóvízhiány egyre több országban probléma. Ahogy nő a tiszta víz iránti kereslet, úgy egyre többen látnak üzletet a készletek fogyásában. A tőzsdéken már kereskednek olyan részvényalapokkal, amelyekbe a nagy vízügyi cégek papírjai vannak. Ilyen például az 50 részvény árfolyamát követő iShares Global Water, amelynek árfolyama az elmúlt évben több mint öt százalékot nőtt. Hasonló pénzügyi eszköz a svájci Pictet Water és a PowerShares Global Water. Tekintve, hogy a vízhiányt okozó környezeti folyamatokat legjobb esetben is csak lassítani tudjuk, az ilyen alapok hozama garantáltnak tűnik. Más kérdés, hogy mennyire etikus környezeti katasztrófákból hasznot hajtani.