Habár a vagyon mértékében növekedést tudott mutatni a legfelsőbb vagyondecilis, egyre nehezebb bekerülni a top 10 százalék (vagy inkább 3 százalék) közé. A prémium, az affluens és a privátbanki réteg mindössze 630-650 ezer számlát, vagyis megközelítőleg 300-350 ezer főt tesz ki. Ezek a vagyoni rétegek rendelkeznek stabil megtakarításokkal és fix befektetési lehetőségekkel. A többi magyar háztartás sokkal nehezebb helyzetben van, hiszen jövedelmi alapon nem tud ahhoz eleget félrerakni, hogy tartósan stabil befektetési és megtakarítási helyzetbe kerüljön.
“Kijózanító a pillanatkép a lakossági megtakarításokról: 2022-höz képest romlott a megtakarítási képesség Magyarországon, csak az emberek egészen csekély rétege tud félretenni idén, a 18-64 év közötti rétegnek pedig 3 százalékát kivéve egyáltalán nincs lehetősége erre. Statisztikák szerint a falusi háztartások 55 százaléka hónap végére teljesen feléli a jövedelmét, akiknek mégis sikerül valamit megspórolni, azoknak 45 százaléka készpénzben tartja ezt az összeget. A budapestiek 44 százaléka nem tud félretenni, és a tényleges megtakarítók 26 százaléka még az inflációs mutatók tudatában is a párnacihában tartja pénzét. Az aktív korú magyarok mindössze 42 százaléka rendelkezik bármilyen pénzügyi tartalékkal, de az is jellemzően legfeljebb néhány havi megtakarítás” – sorolja Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója.
