Az elmúlt évben rekordot döntött a magyar kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések összértéke, mely a 2016-os mintegy 826 milliárdról, 2017-ben közel 1460 milliárd forintra emelkedett. Darabszámot tekintve pedig az összes eljárás 82%-át nyerte el hazai kis- és középvállalkozás. A tendencia a várakozások szerint 2018-ban is folytatódni fog.

A hazai kkv-k csupán fele aktív digitálisan. Mindössze minden második vállalkozásnak van saját honlapja, és közel minden harmadik cég marketing tevékenység nélkül próbál életben maradni – hangzott el a K&H és a Google Magyarország által közös rendezvényén. Az online jelenlét óriási lehetőségeket rejt a kkv-szektornak, ezért az idei teendők közé érdemes felvésni a digitális fejlődést és a mobilra optimalizált weboldal létrehozását is.

Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a tagállamoknak a hozzáadottérték-adó (áfa) mértékeinek meghatározása, és a kkv-k gyarapodását elősegítő, kedvezőbb adózási környezet kialakítása terén.

A kiemelkedő ügyfélélmény nyújtása korántsem csak a nagyvállalati szektor privilégiuma, sőt éppen ez az a terület, ahol akár egy mikrovállalkozás is sikeresen fel tudja venni a versenyt a legnagyobbakkal. A Develor International Zrt. tapasztalatai alapján hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a kkv-szektor részéről téma iránt.

A kkv-k jelentős része folytat valamilyen kutatás-fejlesztési tevékenységet, de sok esetben nincsenek tisztában ezzel. Pedig, ha megfelelően azonosítjuk cégünkben a K+F-folyamatokat, rengeteg lehetőség nyílik meg előttünk, az adókedvezményektől kezdve a pályázati támogatások lehívásáig. Glósz Andrea, a Glósz és Társa Kft. ügyvezetője segített eligazodni az innovációmenedzsment legfontosabb elemei között.

Akár kezdő vállalkozások számára is elérhető a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által most meghirdetett MFB Nemzeti Gépfinanszírozási Program. A kedvezményes kamatozással, egyes esetekben önerő nélkül is igénybe vehető hitel- és lízingprogramok segítségével összesen 80 milliárd forint fordítható mezőgazdasági gépek gyártására, forgalmazására valamint vásárlására.

Középvállalati Fejlesztési Program néven a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességét növelő kiemelt támogatási program megvalósítása indult a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai háttérintézménye, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. vezetésével. Az európai uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló (GINOP-1.1.4-16) kiemelt projekt a nagy növekedési képességű vállalkozások (High Growth Companies, HGC) fejlesztését célozza. A támogatást elnyerő cégek többek között a hatékonyságot, a termelékenységet, a munkaszervezést és a rugalmasságot, összességében a versenyképességüket nemzetközi szinten is lényegesen befolyásoló tényezők fejlesztésében kapnak szakértői segítséget az IFKA-tól és a részt vevő partnerektől kutatás, felmérés, tanácsadás és mentorálás formájában.

Mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt forráshoz juthatnak innovatív termék- és szolgáltatásfejlesztésük során, ha sikeresen pályáznak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál. A három pályázatot 2018. január 9-én írták ki, és a Via Credit pályázati tanácsadó szerint ebben az évben várhatóan nem lesz más, jelentős forráshoz jutási lehetőség a vállalati szektorban az innováció területén.

2017-ben is nőtt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a hazai vállalkozásoknak és kutatóhelyeknek kifizetett támogatás. Tavaly 83,3 milliárd forint jutott az Alapból hazai vállalkozásoknak, vállalatoknak, kutatóhelyeknek. Az idei programstratégia szerint a 2018-ban meghirdetendő pályázati konstrukciók teljes keretösszege 81,85 milliárd forint.

Az előző évhez képest 2017-ben szigorodtak a fizetési határidők Magyarországon. Miközben a vállalkozások átlagos fizetési határideje szűkül, a csúszással fizető társaságok mégis rövidebb késéssel képesek teljesíteni fizetési kötelezettségeiket, mint a megelőző év első három negyedévében – írja a Bisnode.

40 ezer cégtörlés mellett 27 ezer cégalapítással zárult 2017, ezzel már ötödik éve folyamatosan csökken a hazai cégek száma.

A GDPR az EU adatvédelmi rendelete, amely 2018. május 25-től jelentősen megváltoztatja az adatkezelési szabályokat Magyarországon is. Az új rendelet egységes adatkezelési szabályozást határoz meg az unió területére.

A cégalapítások száma 1,8 százalékkal növekedett, míg a cégmegszűnések száma 15,3 százalékkal mérséklődött az utolsó 12 hónapban, melyek hatására tovább közeledett egymáshoz a cégalapítások és cégtörlések száma – derül ki a Bisnode cégcsoport év végi elemzéséből. A pozitív trendek ellenére azonban – néhány iparág kivételével – újabb 1,22 százalékkal csökkent a működő cégek száma Magyarországon.

Az Európai Bizottság két jogalkotási javaslatot terjesztett elő kedden, hogy megkönnyítse a vállalkozások - és különösen a kkv-k - számára termékeik Európai Unión belüli értékesítését, valamint megerősítse a nemzeti hatóságok és vámtisztviselők által végzett ellenőrzéseket annak érdekében, hogy ne lehessen veszélyes termékeket értékesíteni az európai fogyasztóknak.

A karácsony közeledtével változik a cégben az élet is. Attól függően, hogy mit csinál a vállalkozás, vagy irdatlan pörgés lesz vagy csend és nyugalom. Nyilvánvalóan az utóbbi a könnyebb és kényelmesebb útja az évvégének, azonban vannak olyan vállalkozások, amelyek bevételük jelentős részét a karácsonyi időszakban termelik meg. Nem könnyű az évvégéből kihozni a maximumot, különösen, ha kis cég vagyunk.

A hazai árukereskedelem volumene 2017-ben éves szinten 3,8%-kal lehet magasabb a tavalyi eredménynél. Az import 4,4%-kos növekedése mellett az exportbővülés 3,2%-os lehet, és továbbra is a közúti szállítás dominanciája látható mind a nemzetközi, mind pedig a belföldi árukereskedelemben. A hazai szállítmányozási szektor kifejezetten koncentrált, néhány domináns szereplőnél jelenik meg a forgalom döntő hányada, és ebben nem várható változás 2018-ban sem. A szektor számára a legnagyobb kihívást a régiós szinten egyik legmagasabb üzemanyagköltség, illetve az egyre jelentősebb munkaerőhiány jelenti a következő időszakban az Euler Hermes legújabb, szállítmányozási piacot vizsgáló elemzése alapján.

Mit fejlesztenek, és mire költenek majd inkább a vállalkozások? Mire érdemes nagyobb hangsúlyt fektetniük a szolgáltatóknak a siker érdekében? A Xerox várakozásai szerint a digitalizáció jelentősen átformálja ezt a szektort, és számtalan lehetőséget teremt a kis-és középvállalatok számára is arra, hogy hatékonyabban működjenek.

Várhatóan 2020-tól megváltozik a KKV besorolás feltételrendszere, ami a hazai KKV szereplők számának növekedését fogja eredményezni. A jogszabályváltozással több vállalkozás lehet uniós pályázati források és adókedvezmények jogosultja – nyilatkozza Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Kifejezetten a kis és középvállalkozásoknak szóló kiberbiztosításokat tervez piacra dobni egy brit biztosító. A tömegtermékek mellett az egyes piaci szereplők egyedi igényeire szabott, speciális biztosítások területeire terjeszkedne tovább.

A felhő alapú szolgáltatások gyors terjedésének, valamint a pontosan meghatározott biztonsági stratégiák hiányának egyik következménye, hogy a szervezetek nehezen tudják ellenőrzésük alatt tartani adataikat. A Kaspersky Lab legfrissebb kutatása szerint a vállalkozások 35%-a elismerte, hogy bizonytalan adataik helyét illetően, miszerint vállalati szerveren találhatóak vagy egy felhő-szolgáltató tárolja azokat. Ez rendkívül nehezíti az adatok védelmét, az elszámoltathatóságot, növeli a kockázatokat és egyúttal potenciálisan növeli a biztonsági kiadásokat.

Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.

Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését.

2020-ig meghosszabbítják és további forrásokkal egészítik ki az európai gazdasági talpraállásban kitüntetett szerepet játszó beruházási alapot (EFSI). A héten szavazásra bocsátott uniós jogszabály szerint az alapból a lehető legnagyobb pénzügyi és társadalmi megtérüléssel kecsegtető befektetéseket támogatják, abból Magyarországnak eddig 73 millió euró jut.

A Rentasystem immár negyedik alkalommal tette közzé éves felmérését, melyben a hazai KKV-k és nagyvállalatok IT beruházásait és azok finanszírozási hátterét vizsgálta. A felmérés idén a termelőeszközökre és az autóflottákra is kiterjedt. Noha a cégvezetők 82%-a optimista vállalatuk kilátásait illetően, 60%-uk szerint nem nőnek majd az IT fejlesztéseik, csökken a szoftverek iránti kereslet, a finanszírozás pedig egyre inkább a bérlet felé mozdul el a vásárlás „kárára”.

Az Európai Bizottság azt ajánlja az európai cégeknek – különösen a kkv-knak és az induló vállalkozásoknak –, hogy ruházzanak be az innovációba és a kreativitásba. A kezdeményezések célja, hogy megkönnyítsék a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni hatékony fellépést, előmozdítsák a több országra kiterjedő jogviták rendezését, és segítsék a küzdelmet a hamisított és a kalóz áruk ellen, melyek aránya 5%-ot tesz ki az uniós importon belül.

Az a cégtulajdonos, aki felelősen tekint vállalkozására, időben elkezdi lehetséges utódának kijelölését és kinevelését. A vagyonátadás és a tudástranszfer stratégiai megközelítést igénylő tulajdonosi feladat, amelyet csak kellő körültekintéssel szabad elvégezni, ellenkező esetben az évtizedek munkájával felépített vállalkozás léte is veszélybe kerülhet – többek között ezek a gondolatok hangzottak el a Budapest Bank által szervezett, kkv-knak szóló rendezvénysorozat Rétimajorban megrendezett állomásán.

Három és fél éves csúcson van a vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 62 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. A középvállalkozásoknál még ennél is jobb az arány, ugyanis 91 százalék tervez beruházni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, de ingatlanberuházásokban is egyre többen gondolkodnak.

Szinte minden építőipari statisztikai mutató jól alakult 2017. harmadik negyedévében, de még így is az építő szektor az egyik legproblémásabb hazai ágazat.

2014-es indulásával a Webuni Európában elsők között reagált az oktatásban zajló online forradalomra, melynek valójában még mindig csak az elején tartunk. A mára több mint háromszáz kurzust kínáló platformnak egyelőre versenytársa sem nagyon van a régióban.

Sok vállalkozó nem mer növekedni és egymilliárd forintos évi árbevétel elérésekor inkább létrehoz egy másik céget, hogy elossza az üzletét és bevételét, mert különben megzavarna egy nagyobb versenytársat, derült ki a Piac & Profit A növekedés csapdái 2017 című konferenciáján.

A korábbiakhoz képest magasabb, 8,6%-os árbevétel-, de szerényebb, 4,5%-os profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. Pénzügyeik következő egy évi alakulását tekintve a kisvállalkozások a legoptimistábbak.

Sokan azt gondolják, hogy egy nagyvállalati digitális marketing a legkönnyebb dolog a világon. Óriási marketing büdzsék, kiszervezett folyamatok, kiépített brand. Milyen nehézség is lenne egy ilyen környezetben? A 7blog megkérdezett 20 nagyvállalati marketing vezetőt arról, hogy mi volt 2017-ben a legnagyobb kihívás számukra a digitális marketing területén.

A szolgáltatásmegtagadással járó támadások (Denial of Service – DoS), más néven túlterheléses támadások, valamint az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadások (Distributed Denial of Service – DDoS) egyre gyakrabban fordulnak elő. Idén a szervezetek egyharmadát (33%) érte ilyen támadás, szemben a tavalyi év 17%-val – derül ki a Kaspersky Lab kutatásából. A bűnözők nemcsak azért használják ezt a módot a támadásra, hogy egy szolgáltatást meggátoljanak, hanem azért is, hogy értékes és jövedelmező vállalati adatokhoz hozzáférhessenek. Ez a gyors fejlődés a DDoS támadások piacán azt jelenti, hogy potenciálisan minden vállalat célpont lehet – függetlenül azok méretétől.

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások 38 százaléka szerint a munkaerőhiány az egyik legfontosabb tényező, ami akadályozza a cégek üzleti tevékenységét – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb vállalati konjunktúra-vizsgálatából. A felmérés szerint fél éve 36 százalékuk nyilatkozott így.

2020-ig meg kívánja duplázni a közép- és kelet-európai KKV-któl, köztük a magyar vállalkozásoktól vásárolt termékek és szolgáltatások volumenét a General Electric (GE). A cég ezt a többi között kis- és középvállalati beszállítói bázisának növelésével kívánja elérni.

Csökkent azon cégek száma, amelyek javulást várnak a gazdaság általános helyzetében. A munkaerőhiány problémáját egyre jelentősebbnek érzik a cégvezetők, miközben negatívnak látják a kormány ezen területen nyújtott teljesítményét.

Nyugdíjba vonulnának a rendszerváltás után vállalkozásba kezdő cégvezetők. Szakértők azt mondják, hogy az alapító inkább ne vegye be a gyerekét a cégbe, bízza profi mendedzserre a vezetést. A többség mégis hajlik a nepotista megoldásra. Erről is szó esett a Piac & Profit A növekedés csapdái 2017 című konferenciáján.

Hatalmas pályázati támogatásért szállhatnak versenybe a hazai „gazella” vállalkozások. Több mint 30 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás kerül kiosztásra a nyertesek között.

Évről évre többet költenek a vállalkozások a kiberbiztonságra (tavaly 56%, míg idén már 63%), ennek ellenére nőttek a gyakori kiberincidensek költségei – derül ki a Kaspersky Lab és a B2B International kutatóintézet közös tanulmányából. Az „Informatikai Biztonság: költségközpont vagy stratégiai befektetés? című tanulmány szerint a legnagyobb kiadásokat a harmadik fél által okozott kiberesemények jelentik bármely méretű cég életében. Ez azt jelenti, hogy egy cégnek nemcsak a saját kiberbiztonságára érdemes odafigyelnie, hanem partnereik, alvállalkozóik informatikai biztonságának is megfelelőnek kell lennie.

Már csak pár napjuk maradt a pályázásra a kkv-knak, hiszen szeptember 27-én zárul a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a logisztikai szolgáltatás igénybevételét érintő felhívás. A hazai kkv-k életében az exportpiaci sikerek szempontjából a logisztikai szolgáltatások igénybevétele kulcsfontosságú lenne - írja a Vállalkozók Fóruma. 

Cégvezető vagyok. Mi lesz, ha kilép egy szakemberem? Ha babát vár a titkárnőm? Ha változik egy jogszabály? Ki hagyta jóvá az utalást? Létezik olyan megoldás, ami mindezekre azonnali, pontos választ ad, ami már nem csupán a nagyvállalatok kiváltsága: a folyamatkezelés, vagyis a workflow. A terület szakértői kiemeltek 5+1 tippet, amelyek rámutatnak, hogy a kkv-k elérhetnek jelentős (akár 30%) költségcsökkenést és magasabb profitot. Felhő alapon, havidíjas konstrukcióban is elérhető egy ilyen rendszer, „életmentő” funkciói révén pedig nincs több felesleges munkafázis vagy elvesztett ügy.

Versenyképességének javítására és kutatás-fejlesztésre 4,5 milliárd forint kutatás-fejlesztési támogatást nyert el 15 pest megyei kis- és középvállalkozás (kkv), további fél milliárd forintot nyert 30 vállalkozás, versenyképességének javítására, illetve egy pest megyei intézmény bölcsődei fejlesztésre a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) négy pályázata keretében. A támogatásokkal együtt a beruházások összértéke meghaladja a 8,1 milliárd forintot – tájékoztatta szerdán az MTI-t Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára.

Látványosan megugrott a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek több mint fele, 57 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. Az iparban és a középvállalkozásoknál ennél is jobb az arány, ugyanis a cégek több mint 70 százaléka készül beruházni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.

Rendkívüli mértékben megnőhetnek a KKV-k terhei, ha megvalósul a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezete, ami immár nem csak a nagyvállalatokra ró szigorú és bonyolult nyilvántartási, egyúttal jelentős transzferár -adminisztrációs kötelezettséget. 

A vasárnap esti ráhangolódás után hétfő reggel megnyitott a jubileumi, huszadik SAP Forum Hungary Siófokon, mely több mint ezer látogatót fogad a három nap alatt. Az izgalmas szakmai és szabadiős programok között lehetőségünk volt beszélni Ablonczy Balázzsal, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával a trendekről és a kkv-k helyzetéről is.

Mark Zuckerberg életútja, a Prezi története vagy pusztán a kihívások motiváló ereje – erős családi háttérrel vegyülve – sok fiatalt ösztönöz arra, hogy saját céget alapítson. Sokuk sorsa mégis a gyors bukás.

Nemzetgazdasági szinten is jelentős az az exportpotenciál, amelyet a hazai kis, közepes és nagy agrárvállalkozások hordoznak magukban, és amelynek elsődleges célpiacai a környező országok lehetnek. A sikeres külkereskedelemhez azonban az agrárvállalkozásoknak három fő kihívásnak kell megfelelniük: a célpiacok beható ismerete, kiterjedt kapcsolatrendszer, valamint stabil pénzügyi háttér a szükséges fejlesztésekhez. Ezeket az igényeket látva az OTP Bank OTP Agrár – Határ Menti Üzleti Fórum címmel új rendezvénysorozatot indított hazai és külföldi agrárvállalkozások számára.

A Széchenyi kártya program keretében az elmúlt 15 évben 1841 milliárd forint hitelt helyeztek ki a kis- és középvállalkozásokhoz (kkv), amelyek eddig 343 ezer hiteligénylést nyújtottak be, és 258 ezren már átvették, használják is a kártyát - mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a program fennállásának 15. évfordulóján rendezett ünnepségen csütörtökön Budapesten.