Bizakodva néznek a jövőbe a hazai cégek. A K&H kkv bizalmi index 2 pontot mozdult felfelé, így 10 ponton áll, ami az index történetében a második legjobb eredmény. Eközben a középvállalkozások bizalma az egekbe szökött, jelenleg 31 ponton áll.

Innovációs projektekre továbbra is több forrásból nyerhetnek el a támogatást a magyar vállalkozások. Bár több ma megjelent cikk is utolsó pályázati lehetőségként hívta fel a figyelmet két pályázat benyújtási határidejére, de ennél jóval több innovációs pályázat nyitott a kis- és középvállalkozások számára és újabb felhívások meghirdetése is várható.

Az Európai Bizottság fellép az élelmiszer-ellátási láncban alkalmazott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat ellen. Az intézkedés célja, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari kis- és középvállalkozások nagyobb biztonságot élvezhessenek.

A kis- és középvállalkozások számára a digitális átalakulás Európa-szerte nagy kihívást jelent, a hazai kis- és középvállalkozások 60 százaléka egy weboldallal és néhány számítógéppel rendelkezik – derül ki az Európai Bizottság által készített European Digital Progress Report tavalyi adataiból.

Sokéves csúcson van a kkv-k beruházási hajlandósága, jelenleg ugyanis háromból két cégvezető tervez valamilyen fejlesztést a követő egy év során – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adatiból.

Több mint 4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el 293 vállalkozás a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” program keretében – jelentette be Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a támogatással több mint 2000 új munkahely létesítéséhez, valamint 3600 munkahely megőrzéséhez járul hozzá a kormányzat, érdemben javítva ezzel a kkv-szektor versenyképességét.

Több mint 50 milliárdos támogatást nyertek mikro-, kis- és középvállalkozások a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) 16 pályázati felhívásának keretében. A cégek a forrást a versenyképesség erősítésére, kutatás-fejlesztési, illetve infokommunikációs tevékenységek támogatására, valamint foglalkoztatási programok megvalósítására fordítják.

Európa új tigrisei az erős kkv-ágazatnak és az e-kereskedelemnek köszönhetik javuló versenyképességüket. Közép- és Kelet-Európa jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő régió, ahol számos ország éves GDP növekedése meghaladja az EU átlagát - hívja fel a figyelmet az eredményekre a PayPal és a Deloitte tanulmánya. 

Elveszítheti rendeléseit a kisvállalkozás, ha megtámadják védtelenül hagyott biztonsági rendszerét. Alapvető cél, hogy a támadásokat minél gyorsabban sikerüljön felfedni és ebben segítenek a gépek. A kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszereivel szemben az emberi erő a jövőben önmagában nem lehet elegendő – olvasható a Cisco ma közzétett éves jelentésében.

A rendszerváltás után vállalkozásokat alapító generáció tagjai most abban a dilemmában vannak, hogy eldöntsék, a gyerekeik megfelelőek-e a cég vezetésére, vagy hozzanak a családon kívülről profi menedzsert. Nem egyszerű a döntés. Mert a cég is olyan, mint egy saját gyerek. A Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján megoldásokat vázoltak fel az előadók.

Magasak idén a kkv-k elvárásai, átlagosan 5 százalékos profitnövekedésre számítanak – derült ki a K&H kutatásából, különösen a nagyobb cégek optimisták.

Az Európai Befektetési Alap és az Erste Bank Hungary garanciamegállapodásával 67 millió euró (több mint 20 milliárd forint) értékben juthatnak kedvező finanszírozási forráshoz innovatív magyar kis- és középvállalkozások.

Kitörési pont az Ipar 4.0 technológiák bevezetése című pályázat a hazai kkv-k számára, mégsem tülekednek az ezt segítő támogatásért. Bár több hónapja pályázható a Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása című pályázat, ez idáig mégis csak 6 darab pályázati kérelmet iktathatott be a kiírás kezelője.

Ha nincs sales nincs bevétel. Lehet ennél rosszabb? Igen. Ha rossz a sales stratégiád. De mi az a sales stratégia? A kérdésre Földi Miklós Dániel reklám- és gazdaságpszichológus válaszol.

Az agilitás javítása kiemelt fontosságú azon európai kis- és középvállalatok vezetőinek, akik a modern munkahelyben rejlő előnyöket szeretnék kihasználni. A Ricoh Europe megbízásából készített új tanulmány szerint a megkérdezett 1608 kkv vezetőinek többsége (86%-a) azt állítja, hogy a 2018-as évben üzleti agilitásuk fejlesztésére összpontosítanak.

Támogatási szerződést írt alá a BÉT és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), mely szerint a magyarországi kkv-k vissza nem téríntendő támogatást vehetnek igénybe a BÉT-től a tőkepiaci finanszírozáshoz szükséges tudás megszerzésére és a tőzsdei megjelenés költségeire.

Lehet családi a cég, de nem biztos, hogy a gyerek vagy az unoka a legmegfelelőbb személy a vezetésére. Az utód kijelölésének nehézségeiről is beszéltek az előadók a Piac & Profit Generációváltás a cégben című konferenciáján.

A digitális átalakulás csak most kezdi elérni a magyar kis- és középvállalkozásokat, a cégvezetőket azonban többé-kevésbé intenzíven foglalkoztatja ez a kérdés, a digitális megoldások hatékonyságnövelő hatását pedig kevesen kérdőjelezik meg. A Budapest Bank kutatása szerint a következő öt évben várhatóan jóval nagyobb figyelmet kap ez a terület a hazai kkv-knál.

Erőteljes növekedést mutat a K&H kkv bizalmi index, ami a szektor idei évre vonatkozó pozitív várakozásait tükrözi. A mutató 6 pontos növekedést követően jelenleg 8 ponton áll, köszönhetően annak, hogy a cégek saját eredményeik és a gazdaságpolitika várható alakulását tekintve is optimistán tekintenek előre.

Az Európai Bizottság új jogszabályjavaslata alapján az eddigieknél jóval több vállalkozás minősülhet majd kisvállalkozásnak a forgalmi adó tekintetében, mivel az alanyi mentesség árbevételének felső határa akár 25 millió forintra is ugorhat, így a jelenleginél jóval több a kisvállalkozás számíthat az őket érintő adminisztratív terhek mérséklődésére, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.

Az elmúlt évben rekordot döntött a magyar kis- és középvállalkozások által elnyert közbeszerzések összértéke, mely a 2016-os mintegy 826 milliárdról, 2017-ben közel 1460 milliárd forintra emelkedett. Darabszámot tekintve pedig az összes eljárás 82%-át nyerte el hazai kis- és középvállalkozás. A tendencia a várakozások szerint 2018-ban is folytatódni fog.

A hazai kkv-k csupán fele aktív digitálisan. Mindössze minden második vállalkozásnak van saját honlapja, és közel minden harmadik cég marketing tevékenység nélkül próbál életben maradni – hangzott el a K&H és a Google Magyarország által közös rendezvényén. Az online jelenlét óriási lehetőségeket rejt a kkv-szektornak, ezért az idei teendők közé érdemes felvésni a digitális fejlődést és a mobilra optimalizált weboldal létrehozását is.

Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy nagyobb rugalmasságot biztosítson a tagállamoknak a hozzáadottérték-adó (áfa) mértékeinek meghatározása, és a kkv-k gyarapodását elősegítő, kedvezőbb adózási környezet kialakítása terén.

A kiemelkedő ügyfélélmény nyújtása korántsem csak a nagyvállalati szektor privilégiuma, sőt éppen ez az a terület, ahol akár egy mikrovállalkozás is sikeresen fel tudja venni a versenyt a legnagyobbakkal. A Develor International Zrt. tapasztalatai alapján hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a kkv-szektor részéről téma iránt.

A kkv-k jelentős része folytat valamilyen kutatás-fejlesztési tevékenységet, de sok esetben nincsenek tisztában ezzel. Pedig, ha megfelelően azonosítjuk cégünkben a K+F-folyamatokat, rengeteg lehetőség nyílik meg előttünk, az adókedvezményektől kezdve a pályázati támogatások lehívásáig. Glósz Andrea, a Glósz és Társa Kft. ügyvezetője segített eligazodni az innovációmenedzsment legfontosabb elemei között.

Akár kezdő vállalkozások számára is elérhető a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által most meghirdetett MFB Nemzeti Gépfinanszírozási Program. A kedvezményes kamatozással, egyes esetekben önerő nélkül is igénybe vehető hitel- és lízingprogramok segítségével összesen 80 milliárd forint fordítható mezőgazdasági gépek gyártására, forgalmazására valamint vásárlására.

Középvállalati Fejlesztési Program néven a feldolgozóipari kis- és középvállalkozások (kkv) versenyképességét növelő kiemelt támogatási program megvalósítása indult a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai háttérintézménye, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. vezetésével. Az európai uniós Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból megvalósuló (GINOP-1.1.4-16) kiemelt projekt a nagy növekedési képességű vállalkozások (High Growth Companies, HGC) fejlesztését célozza. A támogatást elnyerő cégek többek között a hatékonyságot, a termelékenységet, a munkaszervezést és a rugalmasságot, összességében a versenyképességüket nemzetközi szinten is lényegesen befolyásoló tényezők fejlesztésében kapnak szakértői segítséget az IFKA-tól és a részt vevő partnerektől kutatás, felmérés, tanácsadás és mentorálás formájában.

Mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt forráshoz juthatnak innovatív termék- és szolgáltatásfejlesztésük során, ha sikeresen pályáznak a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál. A három pályázatot 2018. január 9-én írták ki, és a Via Credit pályázati tanácsadó szerint ebben az évben várhatóan nem lesz más, jelentős forráshoz jutási lehetőség a vállalati szektorban az innováció területén.

2017-ben is nőtt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a hazai vállalkozásoknak és kutatóhelyeknek kifizetett támogatás. Tavaly 83,3 milliárd forint jutott az Alapból hazai vállalkozásoknak, vállalatoknak, kutatóhelyeknek. Az idei programstratégia szerint a 2018-ban meghirdetendő pályázati konstrukciók teljes keretösszege 81,85 milliárd forint.

Az előző évhez képest 2017-ben szigorodtak a fizetési határidők Magyarországon. Miközben a vállalkozások átlagos fizetési határideje szűkül, a csúszással fizető társaságok mégis rövidebb késéssel képesek teljesíteni fizetési kötelezettségeiket, mint a megelőző év első három negyedévében – írja a Bisnode.

40 ezer cégtörlés mellett 27 ezer cégalapítással zárult 2017, ezzel már ötödik éve folyamatosan csökken a hazai cégek száma.

A GDPR az EU adatvédelmi rendelete, amely 2018. május 25-től jelentősen megváltoztatja az adatkezelési szabályokat Magyarországon is. Az új rendelet egységes adatkezelési szabályozást határoz meg az unió területére.

A cégalapítások száma 1,8 százalékkal növekedett, míg a cégmegszűnések száma 15,3 százalékkal mérséklődött az utolsó 12 hónapban, melyek hatására tovább közeledett egymáshoz a cégalapítások és cégtörlések száma – derül ki a Bisnode cégcsoport év végi elemzéséből. A pozitív trendek ellenére azonban – néhány iparág kivételével – újabb 1,22 százalékkal csökkent a működő cégek száma Magyarországon.

Az Európai Bizottság két jogalkotási javaslatot terjesztett elő kedden, hogy megkönnyítse a vállalkozások - és különösen a kkv-k - számára termékeik Európai Unión belüli értékesítését, valamint megerősítse a nemzeti hatóságok és vámtisztviselők által végzett ellenőrzéseket annak érdekében, hogy ne lehessen veszélyes termékeket értékesíteni az európai fogyasztóknak.

A karácsony közeledtével változik a cégben az élet is. Attól függően, hogy mit csinál a vállalkozás, vagy irdatlan pörgés lesz vagy csend és nyugalom. Nyilvánvalóan az utóbbi a könnyebb és kényelmesebb útja az évvégének, azonban vannak olyan vállalkozások, amelyek bevételük jelentős részét a karácsonyi időszakban termelik meg. Nem könnyű az évvégéből kihozni a maximumot, különösen, ha kis cég vagyunk.

A hazai árukereskedelem volumene 2017-ben éves szinten 3,8%-kal lehet magasabb a tavalyi eredménynél. Az import 4,4%-kos növekedése mellett az exportbővülés 3,2%-os lehet, és továbbra is a közúti szállítás dominanciája látható mind a nemzetközi, mind pedig a belföldi árukereskedelemben. A hazai szállítmányozási szektor kifejezetten koncentrált, néhány domináns szereplőnél jelenik meg a forgalom döntő hányada, és ebben nem várható változás 2018-ban sem. A szektor számára a legnagyobb kihívást a régiós szinten egyik legmagasabb üzemanyagköltség, illetve az egyre jelentősebb munkaerőhiány jelenti a következő időszakban az Euler Hermes legújabb, szállítmányozási piacot vizsgáló elemzése alapján.

Mit fejlesztenek, és mire költenek majd inkább a vállalkozások? Mire érdemes nagyobb hangsúlyt fektetniük a szolgáltatóknak a siker érdekében? A Xerox várakozásai szerint a digitalizáció jelentősen átformálja ezt a szektort, és számtalan lehetőséget teremt a kis-és középvállalatok számára is arra, hogy hatékonyabban működjenek.

Várhatóan 2020-tól megváltozik a KKV besorolás feltételrendszere, ami a hazai KKV szereplők számának növekedését fogja eredményezni. A jogszabályváltozással több vállalkozás lehet uniós pályázati források és adókedvezmények jogosultja – nyilatkozza Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Kifejezetten a kis és középvállalkozásoknak szóló kiberbiztosításokat tervez piacra dobni egy brit biztosító. A tömegtermékek mellett az egyes piaci szereplők egyedi igényeire szabott, speciális biztosítások területeire terjeszkedne tovább.

A felhő alapú szolgáltatások gyors terjedésének, valamint a pontosan meghatározott biztonsági stratégiák hiányának egyik következménye, hogy a szervezetek nehezen tudják ellenőrzésük alatt tartani adataikat. A Kaspersky Lab legfrissebb kutatása szerint a vállalkozások 35%-a elismerte, hogy bizonytalan adataik helyét illetően, miszerint vállalati szerveren találhatóak vagy egy felhő-szolgáltató tárolja azokat. Ez rendkívül nehezíti az adatok védelmét, az elszámoltathatóságot, növeli a kockázatokat és egyúttal potenciálisan növeli a biztonsági kiadásokat.

Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.

Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését.

2020-ig meghosszabbítják és további forrásokkal egészítik ki az európai gazdasági talpraállásban kitüntetett szerepet játszó beruházási alapot (EFSI). A héten szavazásra bocsátott uniós jogszabály szerint az alapból a lehető legnagyobb pénzügyi és társadalmi megtérüléssel kecsegtető befektetéseket támogatják, abból Magyarországnak eddig 73 millió euró jut.

A Rentasystem immár negyedik alkalommal tette közzé éves felmérését, melyben a hazai KKV-k és nagyvállalatok IT beruházásait és azok finanszírozási hátterét vizsgálta. A felmérés idén a termelőeszközökre és az autóflottákra is kiterjedt. Noha a cégvezetők 82%-a optimista vállalatuk kilátásait illetően, 60%-uk szerint nem nőnek majd az IT fejlesztéseik, csökken a szoftverek iránti kereslet, a finanszírozás pedig egyre inkább a bérlet felé mozdul el a vásárlás „kárára”.

Az Európai Bizottság azt ajánlja az európai cégeknek – különösen a kkv-knak és az induló vállalkozásoknak –, hogy ruházzanak be az innovációba és a kreativitásba. A kezdeményezések célja, hogy megkönnyítsék a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni hatékony fellépést, előmozdítsák a több országra kiterjedő jogviták rendezését, és segítsék a küzdelmet a hamisított és a kalóz áruk ellen, melyek aránya 5%-ot tesz ki az uniós importon belül.

Az a cégtulajdonos, aki felelősen tekint vállalkozására, időben elkezdi lehetséges utódának kijelölését és kinevelését. A vagyonátadás és a tudástranszfer stratégiai megközelítést igénylő tulajdonosi feladat, amelyet csak kellő körültekintéssel szabad elvégezni, ellenkező esetben az évtizedek munkájával felépített vállalkozás léte is veszélybe kerülhet – többek között ezek a gondolatok hangzottak el a Budapest Bank által szervezett, kkv-knak szóló rendezvénysorozat Rétimajorban megrendezett állomásán.

Három és fél éves csúcson van a vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 62 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. A középvállalkozásoknál még ennél is jobb az arány, ugyanis 91 százalék tervez beruházni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, de ingatlanberuházásokban is egyre többen gondolkodnak.

Szinte minden építőipari statisztikai mutató jól alakult 2017. harmadik negyedévében, de még így is az építő szektor az egyik legproblémásabb hazai ágazat.