A GDPR az EU adatvédelmi rendelete, amely 2018. május 25-től jelentősen megváltoztatja az adatkezelési szabályokat Magyarországon is. Az új rendelet egységes adatkezelési szabályozást határoz meg az unió területére.

A cégalapítások száma 1,8 százalékkal növekedett, míg a cégmegszűnések száma 15,3 százalékkal mérséklődött az utolsó 12 hónapban, melyek hatására tovább közeledett egymáshoz a cégalapítások és cégtörlések száma – derül ki a Bisnode cégcsoport év végi elemzéséből. A pozitív trendek ellenére azonban – néhány iparág kivételével – újabb 1,22 százalékkal csökkent a működő cégek száma Magyarországon.

Az Európai Bizottság két jogalkotási javaslatot terjesztett elő kedden, hogy megkönnyítse a vállalkozások - és különösen a kkv-k - számára termékeik Európai Unión belüli értékesítését, valamint megerősítse a nemzeti hatóságok és vámtisztviselők által végzett ellenőrzéseket annak érdekében, hogy ne lehessen veszélyes termékeket értékesíteni az európai fogyasztóknak.

A karácsony közeledtével változik a cégben az élet is. Attól függően, hogy mit csinál a vállalkozás, vagy irdatlan pörgés lesz vagy csend és nyugalom. Nyilvánvalóan az utóbbi a könnyebb és kényelmesebb útja az évvégének, azonban vannak olyan vállalkozások, amelyek bevételük jelentős részét a karácsonyi időszakban termelik meg. Nem könnyű az évvégéből kihozni a maximumot, különösen, ha kis cég vagyunk.

A hazai árukereskedelem volumene 2017-ben éves szinten 3,8%-kal lehet magasabb a tavalyi eredménynél. Az import 4,4%-kos növekedése mellett az exportbővülés 3,2%-os lehet, és továbbra is a közúti szállítás dominanciája látható mind a nemzetközi, mind pedig a belföldi árukereskedelemben. A hazai szállítmányozási szektor kifejezetten koncentrált, néhány domináns szereplőnél jelenik meg a forgalom döntő hányada, és ebben nem várható változás 2018-ban sem. A szektor számára a legnagyobb kihívást a régiós szinten egyik legmagasabb üzemanyagköltség, illetve az egyre jelentősebb munkaerőhiány jelenti a következő időszakban az Euler Hermes legújabb, szállítmányozási piacot vizsgáló elemzése alapján.

Mit fejlesztenek, és mire költenek majd inkább a vállalkozások? Mire érdemes nagyobb hangsúlyt fektetniük a szolgáltatóknak a siker érdekében? A Xerox várakozásai szerint a digitalizáció jelentősen átformálja ezt a szektort, és számtalan lehetőséget teremt a kis-és középvállalatok számára is arra, hogy hatékonyabban működjenek.

Várhatóan 2020-tól megváltozik a KKV besorolás feltételrendszere, ami a hazai KKV szereplők számának növekedését fogja eredményezni. A jogszabályváltozással több vállalkozás lehet uniós pályázati források és adókedvezmények jogosultja – nyilatkozza Hantos Zoltán az Opten céginformációs szolgáltató projektmenedzsere.

Kifejezetten a kis és középvállalkozásoknak szóló kiberbiztosításokat tervez piacra dobni egy brit biztosító. A tömegtermékek mellett az egyes piaci szereplők egyedi igényeire szabott, speciális biztosítások területeire terjeszkedne tovább.

A felhő alapú szolgáltatások gyors terjedésének, valamint a pontosan meghatározott biztonsági stratégiák hiányának egyik következménye, hogy a szervezetek nehezen tudják ellenőrzésük alatt tartani adataikat. A Kaspersky Lab legfrissebb kutatása szerint a vállalkozások 35%-a elismerte, hogy bizonytalan adataik helyét illetően, miszerint vállalati szerveren találhatóak vagy egy felhő-szolgáltató tárolja azokat. Ez rendkívül nehezíti az adatok védelmét, az elszámoltathatóságot, növeli a kockázatokat és egyúttal potenciálisan növeli a biztonsági kiadásokat.

Jó az adópolitika iránya, de még nem érzékelik az intézkedések számottevő hatását a hazai cégvezetők a Joint Venture Szövetség (JVSZ) tagjai körében végzett felmérése alapján. A megkérdezett vállalatvezetők többnyire javulóként érzékelik a befektetési környezet változásait, de a kiugróan magas ÁFA, illetve a bérterhek továbbra is magasnak hatnak. A következő év legnagyobb kihívásaként egyértelműen a megfelelően képzett munkaerő megszerzését, illetve a kompetens munkavállalók megtartását érzékelik a magyar vállalkozások.

Az uniós tagállamok kormányai után az Európai Parlament (EP) plenáris ülése is jóváhagyta kedden a Juncker-tervnek is nevezett Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) élettartamának meghosszabbítását és tőkeerejének növelését.

2020-ig meghosszabbítják és további forrásokkal egészítik ki az európai gazdasági talpraállásban kitüntetett szerepet játszó beruházási alapot (EFSI). A héten szavazásra bocsátott uniós jogszabály szerint az alapból a lehető legnagyobb pénzügyi és társadalmi megtérüléssel kecsegtető befektetéseket támogatják, abból Magyarországnak eddig 73 millió euró jut.

A Rentasystem immár negyedik alkalommal tette közzé éves felmérését, melyben a hazai KKV-k és nagyvállalatok IT beruházásait és azok finanszírozási hátterét vizsgálta. A felmérés idén a termelőeszközökre és az autóflottákra is kiterjedt. Noha a cégvezetők 82%-a optimista vállalatuk kilátásait illetően, 60%-uk szerint nem nőnek majd az IT fejlesztéseik, csökken a szoftverek iránti kereslet, a finanszírozás pedig egyre inkább a bérlet felé mozdul el a vásárlás „kárára”.

Az Európai Bizottság azt ajánlja az európai cégeknek – különösen a kkv-knak és az induló vállalkozásoknak –, hogy ruházzanak be az innovációba és a kreativitásba. A kezdeményezések célja, hogy megkönnyítsék a szellemitulajdon-jogok megsértésével szembeni hatékony fellépést, előmozdítsák a több országra kiterjedő jogviták rendezését, és segítsék a küzdelmet a hamisított és a kalóz áruk ellen, melyek aránya 5%-ot tesz ki az uniós importon belül.

Az a cégtulajdonos, aki felelősen tekint vállalkozására, időben elkezdi lehetséges utódának kijelölését és kinevelését. A vagyonátadás és a tudástranszfer stratégiai megközelítést igénylő tulajdonosi feladat, amelyet csak kellő körültekintéssel szabad elvégezni, ellenkező esetben az évtizedek munkájával felépített vállalkozás léte is veszélybe kerülhet – többek között ezek a gondolatok hangzottak el a Budapest Bank által szervezett, kkv-knak szóló rendezvénysorozat Rétimajorban megrendezett állomásán.

Három és fél éves csúcson van a vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégvezetők 62 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. A középvállalkozásoknál még ennél is jobb az arány, ugyanis 91 százalék tervez beruházni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. A célokat tekintve a gépek, berendezések korszerűsítése áll az élen, de ingatlanberuházásokban is egyre többen gondolkodnak.

Szinte minden építőipari statisztikai mutató jól alakult 2017. harmadik negyedévében, de még így is az építő szektor az egyik legproblémásabb hazai ágazat.

2014-es indulásával a Webuni Európában elsők között reagált az oktatásban zajló online forradalomra, melynek valójában még mindig csak az elején tartunk. A mára több mint háromszáz kurzust kínáló platformnak egyelőre versenytársa sem nagyon van a régióban.

Sok vállalkozó nem mer növekedni és egymilliárd forintos évi árbevétel elérésekor inkább létrehoz egy másik céget, hogy elossza az üzletét és bevételét, mert különben megzavarna egy nagyobb versenytársat, derült ki a Piac & Profit A növekedés csapdái 2017 című konferenciáján.

A korábbiakhoz képest magasabb, 8,6%-os árbevétel-, de szerényebb, 4,5%-os profitnövekedéssel terveznek a hazai cégek – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból. Pénzügyeik következő egy évi alakulását tekintve a kisvállalkozások a legoptimistábbak.

Sokan azt gondolják, hogy egy nagyvállalati digitális marketing a legkönnyebb dolog a világon. Óriási marketing büdzsék, kiszervezett folyamatok, kiépített brand. Milyen nehézség is lenne egy ilyen környezetben? A 7blog megkérdezett 20 nagyvállalati marketing vezetőt arról, hogy mi volt 2017-ben a legnagyobb kihívás számukra a digitális marketing területén.

A szolgáltatásmegtagadással járó támadások (Denial of Service – DoS), más néven túlterheléses támadások, valamint az elosztott szolgáltatásmegtagadással járó támadások (Distributed Denial of Service – DDoS) egyre gyakrabban fordulnak elő. Idén a szervezetek egyharmadát (33%) érte ilyen támadás, szemben a tavalyi év 17%-val – derül ki a Kaspersky Lab kutatásából. A bűnözők nemcsak azért használják ezt a módot a támadásra, hogy egy szolgáltatást meggátoljanak, hanem azért is, hogy értékes és jövedelmező vállalati adatokhoz hozzáférhessenek. Ez a gyors fejlődés a DDoS támadások piacán azt jelenti, hogy potenciálisan minden vállalat célpont lehet – függetlenül azok méretétől.

A magyarországi kis- és közepes vállalkozások 38 százaléka szerint a munkaerőhiány az egyik legfontosabb tényező, ami akadályozza a cégek üzleti tevékenységét – derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) legfrissebb vállalati konjunktúra-vizsgálatából. A felmérés szerint fél éve 36 százalékuk nyilatkozott így.

2020-ig meg kívánja duplázni a közép- és kelet-európai KKV-któl, köztük a magyar vállalkozásoktól vásárolt termékek és szolgáltatások volumenét a General Electric (GE). A cég ezt a többi között kis- és középvállalati beszállítói bázisának növelésével kívánja elérni.

Csökkent azon cégek száma, amelyek javulást várnak a gazdaság általános helyzetében. A munkaerőhiány problémáját egyre jelentősebbnek érzik a cégvezetők, miközben negatívnak látják a kormány ezen területen nyújtott teljesítményét.

Nyugdíjba vonulnának a rendszerváltás után vállalkozásba kezdő cégvezetők. Szakértők azt mondják, hogy az alapító inkább ne vegye be a gyerekét a cégbe, bízza profi mendedzserre a vezetést. A többség mégis hajlik a nepotista megoldásra. Erről is szó esett a Piac & Profit A növekedés csapdái 2017 című konferenciáján.

Hatalmas pályázati támogatásért szállhatnak versenybe a hazai „gazella” vállalkozások. Több mint 30 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás kerül kiosztásra a nyertesek között.

Évről évre többet költenek a vállalkozások a kiberbiztonságra (tavaly 56%, míg idén már 63%), ennek ellenére nőttek a gyakori kiberincidensek költségei – derül ki a Kaspersky Lab és a B2B International kutatóintézet közös tanulmányából. Az „Informatikai Biztonság: költségközpont vagy stratégiai befektetés? című tanulmány szerint a legnagyobb kiadásokat a harmadik fél által okozott kiberesemények jelentik bármely méretű cég életében. Ez azt jelenti, hogy egy cégnek nemcsak a saját kiberbiztonságára érdemes odafigyelnie, hanem partnereik, alvállalkozóik informatikai biztonságának is megfelelőnek kell lennie.

Már csak pár napjuk maradt a pályázásra a kkv-knak, hiszen szeptember 27-én zárul a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a logisztikai szolgáltatás igénybevételét érintő felhívás. A hazai kkv-k életében az exportpiaci sikerek szempontjából a logisztikai szolgáltatások igénybevétele kulcsfontosságú lenne - írja a Vállalkozók Fóruma. 

Cégvezető vagyok. Mi lesz, ha kilép egy szakemberem? Ha babát vár a titkárnőm? Ha változik egy jogszabály? Ki hagyta jóvá az utalást? Létezik olyan megoldás, ami mindezekre azonnali, pontos választ ad, ami már nem csupán a nagyvállalatok kiváltsága: a folyamatkezelés, vagyis a workflow. A terület szakértői kiemeltek 5+1 tippet, amelyek rámutatnak, hogy a kkv-k elérhetnek jelentős (akár 30%) költségcsökkenést és magasabb profitot. Felhő alapon, havidíjas konstrukcióban is elérhető egy ilyen rendszer, „életmentő” funkciói révén pedig nincs több felesleges munkafázis vagy elvesztett ügy.

Versenyképességének javítására és kutatás-fejlesztésre 4,5 milliárd forint kutatás-fejlesztési támogatást nyert el 15 pest megyei kis- és középvállalkozás (kkv), további fél milliárd forintot nyert 30 vállalkozás, versenyképességének javítására, illetve egy pest megyei intézmény bölcsődei fejlesztésre a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) négy pályázata keretében. A támogatásokkal együtt a beruházások összértéke meghaladja a 8,1 milliárd forintot – tájékoztatta szerdán az MTI-t Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásért felelős államtitkára.

Látványosan megugrott a hazai vállalkozások beruházási hajlandósága, jelenleg a cégek több mint fele, 57 százaléka tervez valamilyen fejlesztést. Az iparban és a középvállalkozásoknál ennél is jobb az arány, ugyanis a cégek több mint 70 százaléka készül beruházni – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás adataiból.

Rendkívüli mértékben megnőhetnek a KKV-k terhei, ha megvalósul a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezete, ami immár nem csak a nagyvállalatokra ró szigorú és bonyolult nyilvántartási, egyúttal jelentős transzferár -adminisztrációs kötelezettséget. 

A vasárnap esti ráhangolódás után hétfő reggel megnyitott a jubileumi, huszadik SAP Forum Hungary Siófokon, mely több mint ezer látogatót fogad a három nap alatt. Az izgalmas szakmai és szabadiős programok között lehetőségünk volt beszélni Ablonczy Balázzsal, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával a trendekről és a kkv-k helyzetéről is.

Mark Zuckerberg életútja, a Prezi története vagy pusztán a kihívások motiváló ereje – erős családi háttérrel vegyülve – sok fiatalt ösztönöz arra, hogy saját céget alapítson. Sokuk sorsa mégis a gyors bukás.

Nemzetgazdasági szinten is jelentős az az exportpotenciál, amelyet a hazai kis, közepes és nagy agrárvállalkozások hordoznak magukban, és amelynek elsődleges célpiacai a környező országok lehetnek. A sikeres külkereskedelemhez azonban az agrárvállalkozásoknak három fő kihívásnak kell megfelelniük: a célpiacok beható ismerete, kiterjedt kapcsolatrendszer, valamint stabil pénzügyi háttér a szükséges fejlesztésekhez. Ezeket az igényeket látva az OTP Bank OTP Agrár – Határ Menti Üzleti Fórum címmel új rendezvénysorozatot indított hazai és külföldi agrárvállalkozások számára.

A Széchenyi kártya program keretében az elmúlt 15 évben 1841 milliárd forint hitelt helyeztek ki a kis- és középvállalkozásokhoz (kkv), amelyek eddig 343 ezer hiteligénylést nyújtottak be, és 258 ezren már átvették, használják is a kártyát - mondta Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója a program fennállásának 15. évfordulóján rendezett ünnepségen csütörtökön Budapesten.

Az elmúlt húsz évben komoly változások történtek a hazai műgyűjtők összetételében és attitűdjében. Első körben az intézményi befektetők, napjainkban pedig az  Y generáció képviselői jelentek meg a piacon. A szenvedély mellett pedig a gyűjtőket egyre hangsúlyosabban a hosszú távú befektetés lehetősége motiválja.

Ingyenes hitelt kínál a kis- és középvállalkozásoknak a kormány. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében a „Pénzügyi eszköz” című (EFOP-5.1.1.-17) hitelprogram tervezetéről az érintettek véleményét is meghallgatják.

A jegybank a Növekedési Hitelprogram (NHP) megszűnése után is figyelemmel kíséri a kkv-k hitelezési folyamatait. Piaci Hitelprogramjával egyfajta „védőhálót” kíván biztosítani addig, amíg a vállalkozások biztosan teljesíteni tudják a piaci hitelfeltételeket. A tapasztalatokról és a várható kilátásokról Oláh Zsoltot, az MNB vezető elemzőjét kérdeztük.

Az év második negyedévében tovább javultak a vállalati és a háztartási hitelezési folyamatok. A kkv-szegmens hitelezése az önálló vállalkozókat is figyelembe véve 13 százalékkal nőtt, így a kkv-hitelezés a Növekedési Hitel Program (NHP) lezárása után piaci alapon is tovább bővült.

A gazdálkodó cégek hivatalos ügyintézését, az államigazgatási szervekkel történő kapcsolattartását, mindennapi kommunikációját döntően befolyásoló változások várhatóak Magyarországon a kötelező elektronikus ügyintézés, az úgynevezett cégkapus rendszer bevezetésével. Bár a mondás szerint jósolni nehéz és különösen nehéz a jövőre nézve, nem kockázatos annak prognosztizálása, hogy a hazai gazdálkodószervezetek számára az elmúlt évek egyik legjelentősebb eseménysorozata következik.

Aranyláz, aranybánya, aranyásók. Kulcsszavak egy, a mai startupok helyzetét elemző szakmai sajtóbeszélgetésről, amelyet az InnoEnergy cég szervezett, a szakma neves szakértőinek bevonásával. Az InnoEnergy a fenntartható energiagazdálkodást érintő fejlesztések motorja Európában. Segíti, és anyagilag támogatja az innovációt, a tantermektől kezdve a vásárlókig, partnerhálózatán Európát átívelő kapcsolatok jöhetnek létre.

A hazai cégvezetők a függetlenséget tartják a legmotiválóbbnak a vállalkozói létben, míg egy részük az alkalmazotti életformát megunva nyargalt át a másik oldalra. Leginkább 31-40 éves kor között lesz valakiből cégvezető, de akad olyan is, aki 50 éves kora felett váltott – derül ki a K&H: üzletet ide! program felméréséből.

A Budapest Bank országosan reprezentatív felmérése szerint a vállalkozások közel ötöde adott be eddig pályázatot a jelenlegi uniós ciklusban, és bár a beruházási tervek hiánya vagy nem megfelelő előkészítettsége sok cég számára akadályt jelent, a pénzintézet szakértői szerint bőven van kereslet a források iránt. Az MFB Pontokon közvetített, vissza nem térítendő támogatással kombinált kedvezményes hiteltermékekből összesen 270 milliárd forintot igényeltek eddig a vállalkozások, ami a meghirdetett keretösszeg több mint felét jelenti. Ennek közel 40%-a, mintegy 100 milliárd forintnyi forrásigény (hitel+vissza nem térítendő támogatás) az elmúlt egy évben az MFB Pontok 5%-át üzemeltető Budapest Bankhoz érkezett.

Magyarország a 2014–2020-as pénzügyi ciklusban messze megelőzte a többi EU-tagállamot az uniós pályázatok gyors kiírásában – március 31-ig mindegyik megjelent – és a források időarányos lekötésében. A nyerteseknek most már a vállalt fejlesztések minél gyorsabb végrehajtására kell törekedniük, a még pályázni szándékozóknak pedig lassan el kell felejteniük az „ajándékpénzt”. Az utolsó szakaszban előtérbe kerültek a hitellel, kockázati tőkével és garanciával kombinált pénzügyi eszközök.

Az előző negyedévhez képest közel dupla annyi vállalkozás talált a cég számára vonzó pályázati kiírást, és növekedett a benyújtott pályázatok aránya is. Jelenleg tízből négy kkv véli reálisnak, hogy uniós forráshoz juthat – derül ki a K&H kkv bizalmi index kutatás legutóbbi adataiból.

Az a cég, amelyiknek nem mindegy, hogy ki lesz nála új kolléga, nem úszhatja meg, hogy ne foglalkozzon a munkáltatói márkájával. Hogyan hozhat létre egy kisvállalkozás munkáltatói márkát, és találhatja meg azokat a pontokat, amelyekre felépítheti azt?