Egyre többen vállalkoznak
A KSH minap publikált Magyarország 2019 kiadványa szerint a regisztrált szervezetek száma 2010 óta gyakorlatilag folyamatosan emelkedett, tavaly év végén a 9 évvel korábbi adatokhoz képest 12 százalékkal több, összesen 1,9 millió szerepelt a nyilvántartásban, amiből 142 ezret az év folyamán jegyeztek be új szervezetként.
A nyilvántartott gazdasági szervezetek száma egy év alatt 1,9 százalékkal, mintegy 37 ezerrel nőtt, a KSH szerint a változást elsősorban az önálló vállalkozók számának emelkedése okozta. 2019-ben tovább folytatódott az önálló vállalkozók számának növekedése, ehhez az elmúlt évek jogszabályi változásai is hozzájárultak – jegyzik meg az elemzés készítői.
A módosítások érintették az alapítás és a működés szervezeti kereteit (pl. cégalapítás szigorítása, kft-k kötelező törzstőke emelése), valamint a kedvező kisadózási formák, például a kata és a kiva bevezetésével az adózási szabályokat is. A 2019-ben újonnan alakult 138 ezer vállalkozás közel nyolctizede már önálló vállalkozóként kezdte meg tevékenységét. Az év végén nyilvántartásban szereplő összes vállalkozásnak 71 százaléka volt önálló vállalkozó.
A Magyarországon működő vállalkozások döntő többsége kis- és közepes vállalkozásnak minősül, arányuk (99,1%) évek óta alig változott. 2018-ban az előzetes adatok szerint mintegy 749 ezer nem pénzügyi főtevékenységű kkv tevékenykedett, számuk az öt évvel ezelőttit 23, az egy évvel korábbit 4,1 százalékkal haladta meg.
A gazdasági konjunktúrának is köszönhetően 2018-ban megállt a középvállalkozások számának két éve tartó mérséklődése, ekkor az egy évvel korábbihoz képest 246 vállalkozással emelkedett a számuk.
Az adatokból kitűnik, elsősorban az ingatlanügyletek, a kereskedelem, az építőipar, a feldolgozóipar, valamint a szakmai, tudományos tevékenység vállalkozásainak száma nőtt. A kis- és középvállalkozások a foglalkoztatásban töltik be a legnagyobb szerepet: 2018-ban a kkv-kör tevékenységében részt vevő több mint 2 millió fő az összes vállalkozásnál foglalkoztatott 65 százalékát képviselte.
A kis- és középvállalkozások gazdasági súlya gyakorlatilag évről évre mérséklődött 2013 és 2017 között, ezután azonban egyes területeken pozitív elmozdulás történt. A hozzáadott értékből 2,4, a termelési értékből 0,9, az új beruházások teljesítményértékéből 0,7 százalékponttal magasabb részarányt képviseltek a kkv-k 2018-ban, mint egy évvel korábban. Mindez a foglalkoztatottak némileg csökkenő aránya mellett következett be, aminek eredményeként javult a kkv-k létszámarányos teljesítménye.
Nőtt a mikrovállalkozások hozzáadott értéke
2018-ban az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékük a nagyvállalkozói kör hasonló mutatójának 46 százalékát érte el, ami az egy évvel korábbihoz képest 4,4 százalékponttal emelkedett. A hozzáadott értékből való részesedésüket elsősorban a mikrovállalkozások növelték, egy év alatt 2,2 százalékponttal, 17,5 százalékra. E vállalkozói kör leginkább a mezőgazdaságban, az egyéb szolgáltatásban, a kereskedelemben és a szálláshely szolgáltatásban emelte hozzájárulásának mértékét.
A termelési értékből való részesedés kismértékű javulása mindhárom kkv-kategóriában megmutatkozott, az új beruházásokból viszont csak a középvállalkozások emelték részarányukat. A kkv-knak 2018-ban biztosított különféle kamattámogatott konstrukciók, többek között a Piaci Hitelprogram második szakaszában igényelhető kedvező kamatozású beruházási kölcsönök előnyeit gazdasági potenciáljuk alapján leginkább a középvállalkozások tudták kihasználni – jegyzik meg a KSH szakértői. Ezáltal az új beruházásokból való részesedésük mértéke 0,9 százalékponttal, 14,8 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A növekedés elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban mutatkozott meg.
A nem pénzügyi vállalkozások összteljesítményéből a kkv-k az egyes szolgáltatási ágak (vendéglátás, ingatlanügyletek, tudományos és műszaki tevékenység, oktatás, egészségügy) mellett a mezőgazdaságban és az építőiparban részesedtek a leginkább. Összességében a termelőágak eredményeihez a kis- és középvállalkozások 2018-ban valamivel nagyobb arányban járultak hozzá, mint egy évvel korábban. Ez a hozzáadott érték esetében főként a mikrovállalkozásoknál, a beruházások vonatkozásában pedig leginkább a középvállalkozásoknál mutatkozott meg.
