Fókuszban Budapest és Békés
belüli szerepe a főbb teljesítménymutatók
alapján (Forrás: KSH)
A kis- és középvállalkozások területileg koncentráltak, 2018-ban több mint négytizedük fővárosi vagy Pest megyei székhellyel működött. Ezer lakosra jutó számuk különösen Budapesten volt magas: a 121 vállalkozás az országos átlag 1,6-szerese, a másik szélsőértéket képviselő Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyeinek pedig 2,5-szerese.
Ennek megfelelően a kkv-k gazdasági potenciálja is koncentrált, 2018-ban a foglalkoztatottaik 44 százaléka, a hozzáadott értékük és az új beruházásaik mintegy fele Budapesthez és Pest megyéhez kötődött. Gazdasági jelentőségük azonban nem itt, hanem főként az ország keleti és déli megyéiben magas, ahol a nagyvállalatok kevésbé vannak jelen.
A kkv-foglalkoztatottak aránya Békés megyében a 80 százalékot közelítette, de Baranya, Hajdú-Bihar és Csongrád-Csanád megyében is meghaladta a 75 százalékot. Az országos átlagtól eltérően 2018-ban a megyék többségében a hozzáadott érték nagyobb része származott a kkv-któl, mint a nagyvállalatoktól. A kkv-k szerepvállalása Békés megyében volt a legmagasabb (74%). Az egy évvel korábbihoz képest Bács-Kiskun megye kivételével mindenütt nőtt a kis- és középvállalkozások szerepe, a leginkább Hajdú-Bihar megyében.
Fontosak a külföldi cégek
A magyarországi vállalkozások 2,5 százaléka külföldi irányítású leányvállalatként működött 2018-ban. A 14,5 ezer szervezet teljesítményből való részesedése ennél lényegesen nagyobb volt, a hozzáadott érték 48, a bruttó beruházások 40 százalékát adták és a foglalkoztatottak 26 százalékának biztosítottak munkát. Nemzetközi összehasonlításban jellemzően az EU kelet-közép-európai tagországaiban az uniós átlagot (26%) jelentősen meghaladja a külföldi szerepvállalás mértéke, de hazánk ebben a körben is kiemelkedik. A visegrádi országok közül ‒ a legfrissebb, 2017-es nemzetközi adatok alapján ‒ a hozzáadott értékből való részesedés nálunk volt a legnagyobb, a beruházási arány tekintetében is csak Szlovákia előzött meg bennünket.
A külföldi irányítású leányvállalatok gazdasági szerepvállalása viszonylag stabil, csak a beruházásokból való részesedésük változott jelentősebben, ami a kiemelt nagyberuházásaik időzítésével, de a hazai vállalkozások 2016 utáni nagyobb beruházási aktivitásával, a felhasználható uniós források nagyságával is összefüggött – írják a kiadvány készítői.
A hozzáadott érték alapján 2010 és 2018 között másfél százalékponttal mérséklődött, a foglalkoztatás tekintetében pedig szinte ugyanennyivel emelkedett a külföldi leányvállalatok szerepe, amelyek foglalkoztatottaik számát ebben az időszakban gyakorlatilag évről évre folyamatosan emelték.
fő gazdasági mutatóiból, 2018+ (Forrás: KSH)
A külföldi leányvállalatok teljesítménye erősen koncentrált, aminek mértéke 2010 óta alig mérséklődött. 2018-ban bruttó hozzáadott értékük mintegy háromnegyedét három gazdasági ágban, a feldolgozóiparban (50%), a kereskedelemben (15%), valamint az információ és kommunikáció (9,1%) területén realizálták. A kibocsátás közel fele német és amerikai irányítású cégekhez kötődött.
Uniós összehasonlításban a kelet-közép-európai országokban működő külföldi cégek a legkevésbé termelékenyek, ugyanakkor ezen országok körében 2017-ben a magyarországiaknál volt a legmagasabb az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték. A külföldi irányítású vállalkozások tevékenysége jövedelmezőbb, 2017-ben az árbevétel arányos bruttó működési eredményük a hazaiak 9,1 százalékával szemben 11,2 százalékot tett.
Mennyire gyorsan nőnek?
A legalább 10 főt foglalkoztató hazai működő vállalkozások közül 2017-ben 4200 (az összes 0,6 százaléka) minősült gyorsan növekvő vállalkozásnak, azaz olyan cégnek, amely a foglalkoztatottai számát az utolsó három évben évente átlagosan 10 százalékot meghaladó mértékben bővítette. Számuk 2010 óta gyakorlatilag folyamatosan emelkedett. 2017-ben a gyorsan növekvő vállalkozások közel fele ipari vagy kereskedelmi cég volt. Területi összehasonlításban csaknem minden második a fővárosban vagy Pest megyében működött. Az összes vállalkozásból mért arányuk az előbbiek mellett Komárom-Esztergom és Bács-Kiskun megyében is átlag felett alakult
Öt évig se működnek
A gazdasági válság utáni évtized első felében az újonnan alakult vállalkozások növekvő hányada kényszerült öt éven belül befejezni tevékenységét, az utóbbi időszak konjunktúrája, szabályozási változásai azonban javították túlélési esélyeiket.
A KSH adatai szerint 2015-ben az öt évvel korábban újonnan alakult vállalkozásoknak a 37 százaléka működött, ez az arány egy évvel később 0,5, 2017-ben pedig további 2,5 százalékponttal, 40 százalékra emelkedett. A társas vállalkozásoknak jellemzően nagyobb aránya működik öt év elteltével, mint az egyénieknek, az elmúlt években viszont alapvetően ez utóbbiak túlélőképessége erősödött.
A gazdasági társaságok közül az 5 évet túlélő szervezetek aránya 2017-ben a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok körében volt magasabb (44, illetve 43%), ezzel szemben a betéti társaságoknak mindössze 29 százaléka érte meg az 5. évfordulóját.
Túlélő egészségügyi vállalkozások
Főtevékenységük szerint az egészségügyi vállalkozások bizonyultak a legéletképesebbnek, ötéves túlélési rátájuk közelítette a hattizedet. Ezen kívül a tudományos és műszaki tevékenység, az információ és kommunikáció területén, valamint az iparban is magas (46‒48%) volt a legalább öt éve működők aránya. Legkevésbé a pénzügyi szolgáltatás vállalkozásai élték túl az első 5 évet, 2017-ben mindössze 13 százalékuk.
Uniós összehasonlításban a magyar vállalkozások túlélőképessége továbbra is alacsony. 2017-ben az üzleti szektorban az EU28 44 százalékos túlélési rátájához képest a magyar mutató mindössze 39 százalékot ért el, a tagországok sorában a 4. legalacsonyabb értéket. A visegrádi országok közül Szlovákiában és Csehországban a legjobbak a vállalkozások túlélési esélyei, de 2017-ben Lengyelországban is 2,5 százalékponttal meghaladta a hazai átlagot.
