Az MNB szerint az NHP Hajrá az egyik legfontosabb eszköz a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak tompítására, mivel minden eddiginél kedvezőbb feltételekkel, széleskörű felhasználási lehetőséggel biztosít forrást a kkv-szektornak.
A konstrukció keretében megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 57 százaléka forgóeszközhitel volt, 12 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltását szolgálta - ismertették. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanos ügyletek, a mezőgazdaság és az építőipar területén tevékenykedő cégek vették fel.
Kikhez megy a legtöbb forrás?
Az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében. Ennek ellenére az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került - tették hozzá.
Az NHP Hajrá keretösszegét tavaly novemberben 2500 milliárd forintra emelték meg.
Az MNB 2013-ban indította a Növekedési Hitelprogramját, azóta közel 66 ezer vállalkozás jutott forráshoz 5000 milliárd forintot meghaladó összegben.
Az idén 8 éves hitelprogram a jegybank szerint fontos szerepet játszott abban, hogy a legutóbbi pénzügyi válságot követően növekedésbe forduljon a kkv-hitelezés.
