Stagnált a magyar feldolgozóipar az idei év első negyedévében a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. felmérése szerint A Kopint-Tárki szerint a magyar feldolgozóipar számára továbbra is a kereslethiány jelenti a legnagyobb akadályt, ami akár globális kereslethiánynak is nevezhető, hiszen ebben a negyedévben már világosan megdőlni látszik az a korábbi években stabilnak tűnő trend, miszerint az exportra való termelés biztos hátteret jelent a vállalatoknak.

A nemzetközi gazdasági válság megrengette a demokratikus európai intézményrendszert is - vélekedett Orbán Viktor Brüsszelben, az Európai Unió vezetőinek csúcstalálkozója után. A magyar miniszterelnök szerint Budapestnek van B-terve arra az esetre, ha Athén mégis távozik az eurózónából, de „mindenki az A-tervért imádkozik." A görög válság beárnyékolta a csúcstalálkozót, a piacok viszont csütörtökön már túlléptek az előző napi sokkon, amely a forint piacán is feszült órákat okozott.

Nagyon gyenge első negyedéves előzetes növekedési adatot közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). S vegyes képet mutat az ipari termelés első három hónapja is. Pozitív elmozdulást a második félévben induló autóipari beruházások hozhatnak, ez azonban a várakozások szerint kevés lesz a recesszió elkerüléséhez.

Neveztük őket kollektívának, közösségnek, gazdálkodószervezetnek, szövetkezeti társaságnak, egyesületnek, de az egykor virágzó szövetkezetek mára ellehetetlenültek Magyarországon. Számos európai államban viszont ma is jelentős gazdasági tényezők. Ez a forma ugyanis sok téren az egyedüli versenyképes megoldást nyújtja, helyzetbe hozhatja a kistermelőket, és orvosságot jelenthetne a foglalkoztatottság bajaira is.

Gyenge teljesítmény, kedvezőtlen pénzügyi folyamatok jellemzik a magyar gazdaságot a GKI szerint. Szükség lesz az IMF hitelre is. A jogbiztonság és az előreláthatóság hiánya gúzsba köti a gazdaságot.

A közép-és kelet-európai pénzügyi szakemberek kevésbé pesszimisták, mint nyugati társaik, globális szinten mégis a gazdasági növekedés további lassulása várható - derül ki az ACCA és az IMA közös elemzéséből.

A nemzetgazdasági miniszter - a Nemzeti Külgazdasági Hivatal javaslatára - azoknak a kiemelkedő befektetői teljesítményt nyújtó vállalatoknak ítélte oda a díjat, amelyek 2011-ben a legnagyobb mértékben járultak hozzá a magyar gazdaság fejlődéséhez, a foglalkoztatottság növeléséhez. 

Bizalomerősítő magyar gazdaságpolitikát és a kiigazítási folyamat stabilizálását tartja szükségesnek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a négyes cikkely szerinti országjelentéshez kapcsolódó igazgatótanácsi értékelésében.

Mínusz 1,5 és plusz 0,4 százalék közötti tartományban mozog a gazdaságkutatók 2012. évi GDP-előrejelzése. Az MNB 0,1 százalékos növekedést vár. A kormány prognózia a legderűlátóbb: 0,5 százalékos bővülést remél. Ám ha februárban nem jön létre a megállapodás az EU-IMF párossal, nem pesszimista változattal, hanem katasztrófa-forgatókönyvvel kell számolni, figyelmeztetett decemberben több kutató is.

Ha az elvárásoknak megfelelően folynának a tárgyalások az IMF-el, javulna a befektetői bizalom, az is legjobb esetben 2013-ra hozhat reálgazdasági eredményeket a GKI Gazdaságkutató szerint. A jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot javító jelentős intézményi változtatások elmaradása esetén ennél sokkal súlyosabb gazdasági helyzet is kialakulhat.

A magyar vállalatvezetők 78 százaléka nem számít arra, hogy a hazai gazdaság növekedésnek indul. Az elkövetkező éveket azok a cégek fogják túlélni, amelyek kellően rugalmasan tudnak reagálni a kihívásokra.

Van olyan időszak, amikor a puszta racionalitás a helyzet felmérésére sem elegendő, nemhogy prognózis készítésére. Így nem a makroszámokra, még csak nem is az IMF-tárgyalásokra voltunk kíváncsiak, amikor Bod Péter Ákost, a Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát kérdeztük, hanem arra, hogy szerinte miként alakul a gazdaság és vele az életünk az egészen rövid távú jövőben. Ő úgy véli, bajok vannak a kialakult döntési eljárásrenddel, a kormányszerkezettel és a gazdaságfilozófiával. Illúziók is léteznek amelyekkel le kell számolni. Az a nemzeti érdek, hogy új fejezet nyíljon, új személyekkel és korszerű felfogással.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón ismertette a stabilitási törvényjavaslatot, beszélt az államadósság-csökkentésről, a növekedés irányairól. A tárcavezető kisebb korrekciókat is lehetségesnek tart a parlament által modt tárgyalt 2012-es költségvetésben. Az ellenzéki pártok szerint a miniszter beismerte eddigi gazdaságpolitikája kudarcát.

A kormányzati gazdaságpolitika sikeressége múlik azon, hogy az ország vissza tudja-e nyerni a befektetők bizalmát, mert az adósság tartós csökkentése csak így lehetséges - mondta Simor András a GKI Gazdaságkutató Zrt. Újratervezés című konferenciáján. A jegybankelnök szerint annak ellenére, hogy a válság kitörése óta mind a magán-, mind az állami szektorban jelentős alkalmazkodás történt, a piac Magyarországot újra a legkockázatosabbak között tartja számon. Ennek pedig a devizaadósság-problémán túli fontos oka a befektetői bizalom hiánya a gazdaságpolitika irányát illetően

Magyarország recesszióba süllyed jövőre az OECD szerint. A szervezet hitelmegállapodás megkötését sürgeti a Nemzetközi Valutaalappal a befektetői bizalom helyreállítása érdekében, és a devizahitelek végtörlesztési programjának felszámolására szólítja fel Magyarországot, mivel az jelentős hitelszűkéhez vezethet. Jelentősen csökkentették hétfői helyzetértékelésükben a kelet-közép-európai gazdaságokra, köztük Magyarországra adott jövő évi növekedési előrejelzésüket londoni felzárkózó piaci elemzők, miután új, ugyancsak rontott prognózisuk szerint az euróövezet 2012 egészét recesszióban tölti.

A világgazdaság szerkezetének átalakulásáról, a növekedés gócpontjainak keletre tolódásáról, beszél a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss tanulmányában. Eszerint 80 fejlődő országban volt kétszer akkora a gazdasági növekedés, mint az OECD-átlag, így több száz millió ember került ki a szegénységből.

Siker a Kárpát-medencében címmel tartott előadást Matolcsy György szombaton Budapesten, a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola konferenciáján. A tárcavezető szerint a válság hatására mindenhol veszélybe került a gazdasági növekedés, s Magyarországon az a tét, hogy meg tudjuk-e őrizni a 0 százalék feletti bővülési ütemet. A nemzetgazdasági minisztert az index.hu tudósítása szerint mint „a magyar pénzügypolitika vezénylő tábornokát" konferálták fel, „aki egyenesen a lövészárkokból érkezett".

A nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése csökkentette szeptemberben is az építőipari termelést, amelynek volumene 12 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban, és az előző havihoz képest is 2 százalékkal csökkent. Az év első kilenc hónapjában a termelés 10,6 százalékkal maradt el a 2010 azonos időszakitól.

Még legalább hároméves válságra, az internetes áruházak további térhódítására és a fogyasztás újabb csökkenésére rendezkednek be a magyar üzletek - hangzott el a háromszáz vezető részvételével Siófokon megrendezett Laurel Retail 2011 kereskedelemszakmai konferencián. 

Megállt az uniós gazdasági fellendülés. Az erősen megrendült bizalom hatással van a beruházásokra és a fogyasztásra, a gyengülő globális növekedés visszafogja az exportot, az elengedhetetlen költségvetési kiigazítás pedig nyomás alatt tartja a hazai keresletet. A GDP előreláthatólag 2012-ben is stagnálni fog az EU-ban: 2012 egészére körülbelül 0,5 százalékos növekedést becsülnek, míg 2013-ra mintegy 1,5 százalékos lassú növekedés várható. A magyar kilátásokat is gyengébbnek ítélte a bizottság, mint a kormány. Maradhat a túlzottdeficit-eljárás.

A diagnózissal, hogy baj van, az előadók és a résztvevők nagy hányada egyetértett az idén Pécsett megrendezett 49. Közgazdász-vándorgyűlésen. A baj mértékét illetően szóródtak csak a vélemények. A konferencia Bod Péter Ákos elnökölte gazdaságpolitikai szekciójában szinte minden előadás elemezte ezt a kérdést, közülük most Chikán Attila és Mellár Tamás okfejtését foglaljuk össze.

A kkv-kat rosszul érintette a gazdasági válság, sokan még mindig nyögik a következményeit. A Coface szakértői a legkisebbekért aggódnak leginkább. A Policy Agenda – Ipsos kkv konjunktúra index kutatása szerint tőkével lehetne segíteni a szektoron.

Idén korábbi prognózisukál kisebb, 1,7 százalékos GDP-növekedésre számítanak a TakarékBank elemzői. A külső és belső feltételek romlása miatt azonban nemcsak az idei, de a 2012-re szóló előrejelzést is jelentősen mérsékelték. Jövőre további lassulásra, mindössze 1,5 százalékos növekedésre számítanak, 2013-ben viszont amennyiben a gazdaság kiszámítható pályán marad 2,5 százalékos gyorsulást várnak. A nagyfokú bizonytalanság miatt azonban a következő évekre kidolgoztak egy pesszimista és egy optimista verziót is. 

A Coface adatai szerint mind Európában, mind az Egyesült Államokban romlott a vállalatok pozíciója, a nemzetközi hitelbiztosító nyolc fejlett ország minősítését helyezte negatív megfigyelési listára, vagy fosztotta meg pozitív kilátástól. Görögország és Ciprus kockázati besorolását pedig egy egész fokozattal leminősítette.

További intézkedések nélkül a kedvezőtlen növekedési kilátások miatt nehéz lesz teljesíteni a 2012-re kitűzött hivatalos hiánycélt, bár jövőre a magyar költségvetési politika várhatóan markánsan feszesebbé válik, miután a kabinet jelentős lépéseket tett a strukturális hiány csökkentésére, állítják londoni felzárkózó piaci elemzők. Vélekedésükkel egybecseng az Állami Számvevőszék megállapítása is, amely szerint a makrogazdasági mutatók tervezettnél kedvezőtlenebb alakulása esetén 2012-ben több adóbevételi előirányzat kockázatot hordoz magában. A Bajnai Gordon volt miniszterelnök által létrehozott alapítvány viszont egyenesen arra figyelmeztet, hogy a kormánynak nincs is valós költségvetési javaslata.

A márciusban ismertetett Széll Kálmán tervhez képest kisebb növekedéssel, magasabb inflációval, több kockázattal számol a kormány, ugyanakkor azt a célját, hogy az államot a hatékonyabb működés érdekében át kell szervezni, csökkenteni kell az államadósságot valamint a deficitcélt továbbra is tartja. Péntek délután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentette Magyarország 2012-es végleges költségvetési tervezetét. Az adóemelésekből 445 milliárd többletbevételt, kiadási oldalon pedig 303 milliárdos kiadáscsökkentést tartalmaz a jövő évi büdzsé.