Lassuló gazdaság, növekvő bizonytalanság

Idén korábbi prognózisukál kisebb, 1,7 százalékos GDP-növekedésre számítanak a TakarékBank elemzői. A külső és belső feltételek romlása miatt azonban nemcsak az idei, de a 2012-re szóló előrejelzést is jelentősen mérsékelték. Jövőre további lassulásra, mindössze 1,5 százalékos növekedésre számítanak, 2013-ben viszont amennyiben a gazdaság kiszámítható pályán marad 2,5 százalékos gyorsulást várnak. A nagyfokú bizonytalanság miatt azonban a következő évekre kidolgoztak egy pesszimista és egy optimista verziót is. 

A várakozásokat messze alulmúlták a második negyedéves GDP adatok: 2011 második negyedévében 1,5 százalékra lassult a bruttó hazai termék növekedése az előző év bázisidőszakához viszonyítva. Az idei első negyedévhez képest stagnált a kibocsátás szintje. A növekedést a nettó export húzta, míg a beruházások drasztikus 8,1 százalékos visszaesése fékezte. A harmadik negyedévben további lassulás, 1,4 százalékos GDP-növekedés várható, az utolsó negyedévben viszont bázishatások miatt 1,8 százalékos lehet a növekedés. (Az elemzők a pesszimistább verziónál is rosszabb előrejelzéseket fogalmaznak meg.)

Máshol csak 0,5 százalék
Az euróövezet várt növekedésénél is kisebbet várnak a szakemberek Magyarországon. Az idei 1,5 százalékos GDP növekedés után a korábban várt 3,0 százalékkal szemben már csak 0,5 százalékos bővülést vár a Kopint-Tárki jövőre. A legvalószínűbb GDP növekedési ütem jövőre 0-1 százalék közé esik, de ennél rosszabb forgatókönyvet sem lehet kizárni - jelezte Palócz Éva vezérigazgató. Az infláció a korábban várt 3,6 százalék helyett 4,6 százalékra gyorsul 2012-ben, az idei 4,0 százalékos fogyasztói áremelkedés után.
Minden javulás csak látszat, állítja a GKI prognózisában, amely a korábbiaknál is borúsabb képet fest a hazai gazdaság jövő évéről. 2012-ben a fogyasztás háromszázalékos csökkenésével, a munkaerőpiaci helyzet stagnálásával és a tavalyinál magasabb valós államháztartási hiánnyal számolnak a kutatóintézet elemzői. Mindez szerintük csak kisebb részben a világgazdasági környezet romlásának a következménye. Elsősorban a hazai gazdaságpolitika megszorító lépései a felelősek a negatív folyamatokért.
A JP Morgan a hivatalos 1,5 százalékos előrejelzéssel szemben 0,5 százalékos GDP-növekedést vár jövőre a magyar gazdaságban, és a 2,5 százalékos hiánycél helyett 3,2 százalékos GDP-arányos államháztartási deficittel számol.

GDP

A következő évekre vonatkozó pesszimista - a fogyasztás 1,4 százalékos visszaesésével és a beruházások 0,6 százalékos növekedésével számoló - verzió szerint jövőre 0,4 százalékos és 2012-ben is csupán 1,1 százalékos növekedés érhető el. Az optimista forgatókönyv szerint ugyanakkor a fogyasztás és a beruházások is kedvezőbben alakulnak valamint jelentősebb nettó exporttal is számolni lehet, így a GDP jövőre 2,2 százalékkal, a rá következő évben pedig 3,4 százalékkal növekedhet.

Ami a külső feltételeket illeti, az előrejelzés szerint az euró-övezet gazdasága idén 1,7 százalékkal, jövőre pedig 1,1 százalékkal nőhet, míg Németország idei 3 százalékos növekedése jövőre 1,4 százalékra eshet vissza.

Infláció

Az infláció szeptemberben a vártnál jobban alakult, éves összevetésben-  augusztushoz hasonlóan - 3,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az előző hónaphoz képest pedig 0,1 százalékkal csökkentek az árak. A következő hónapokban egymással ellentétes hatásokkal kell számolni. A belső kereslet hiánya fékezheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fognak. Ezzel szemben a gázár kompenzáció megszűntetése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése növelheti az árakat. Ezért az infláció éves átlaga 3,8 százalék lehet.

Az inflációs kilátások az utóbbi időben javulni látszottak, de jövőre romlik a helyzet. A kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a 2012-re várt inflációs pálya 1-1,2 százalékponttal felfelé módosulhat. A 3 százalékos inflációs cél így jövőre sem teljesül. Az áfa felső kulcsának emelése miatt év elején átmenetileg 5 százalék közelébe ugorhat az infláció, a jövő évi átlagos inflációt pedig 4,4 százalékra várható.


Illusztráció: Piac&Profit/Fényes Gábor

Jegybanki kamat

Az MNB eddig a várakozásoknak megfelelően 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Feltehetően egyszeri hatásnak tekintik az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, a magasan ragadó inflációs várakozások miatt indokolt az óvatosság. Felerősödtek a részben külső- részben belső eredetű stabilitási kockázatok is. A devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányintézkedések jelentős kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszerben. Mindezek miatt a korábbi kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak. A következő egy évben így nem számíthatunk kamatcsökkentésre. A legvalószínűbb a 6 százalékos alapkamat fennmaradása, de kamatemelést sem lehet kizárni a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve a kockázati felár növekedése esetén. 

Foglalkoztatottság

A munkanélküliségi ráta az elemzői várakozásoknak megfelelően, 10,8 százalékos volt június-augusztusban, ami enyhe csökkenés az egy évvel korábbi 11 százalékról. A következő hónapokban szezonális hatások és a feldolgozóipar munkaerő-kereslete miatt a foglalkoztatás kissé tovább nőhet, míg a munkanélküliség magas maradhat. A munkaerő-piaci reformok növelhetik a piac rugalmasságát, ami javíthatja a foglalkoztatást. A minimálbérek, ill. a bérterhek intenzív emelkedése azonban megnehezíti az alacsonyabb jövedelműek alkalmazását. Idén éves átlagban 11, jövőre 10,6 százalékos munkanélküliségi rátára lehet számítani.

Költségvetés

A központi költségvetés idei, pénzforgalmi szemléletű tervezett hiánya 688 milliárd forint, míg az államháztartásé 799 milliárd forintot érhet el, ami a GDP 2,8 százaléka. Az ESA módszertannal számított hiánycél a GDP 2,94 százaléka. A nyugdíjpénztári vagyon átvétele miatt idén egyszeri, 2 százalékos többlet lehetséges. A legfrissebb információk szerint azonban nem vállalják át idén a MÁV és a BKV adósságát, viszont ezzel szemben áll az állam mintegy 250 milliárd forintnyi áfa visszafizetési kötelezettsége. Ennek eredőjeként az államháztartás ESA szemléletű egyenlege azonban akár számottevően is meghaladhatja a GDP 2 százalékát. A fenntartható költségvetés eléréséhez mindenképpen elengedhetetlen a tervezett reformok maradéktalan és következetes végrehajtása.

A jövő évi központi költségvetés tervezett hiánya 576,5 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka. Az álllamháztartás 726,5 milliárdos tervezett hiánya mind az eredményszemléletű ESA, mind a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szerint a GDP 2,5 százaléka.

A jövő évi költségvetést makrogazdasági és megvalósulási kockázatok egyaránt övezik. A jelentős nagyságú tartalék ellenére is igen feszesnek tűnik. Ezért továbbra is némiképp magasabb deficitre kell számítani, ami azonban a 3 százalékos kritérium alatt maradhat. Jelentős középtávú kockázatokat jelentenek az ágazati különadók, illetve a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése, amelyek a későbbi években terhelhetik meg a költségvetést.

Fizetési mérleg

A folyó fizetési mérlegben a vártnál kissé alacsonyabb, 738 millió euró többlet keletkezett a második negyedévben, ami 367 millió euró javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A tavalyi 1 milliárd eurót elérő folyó fizetési mérleg többlet idén 1,7 milliárd euróra, jövőre pedig egyes autóipari beruházások és más ágazatok kapacitásbővítései miatt 2,7 milliárd euróra növekedhet.

A külkereskedelmi többlet a várakozásoknak megfelelően 492,4 millió euróra nőtt augusztusban az egy évvel korábbi 445 millió euróhoz képest, az első nyolc hónapban pedig 4,7 milliárd euróra az egy évvel ezelőtti 3,43 milliárdról. A külkereskedelmi mérleg többlete idén 6,9 milliárd euróra nőhet a tavalyi 5,5 milliárd után, jövőre pedig meghaladhatja a 7,3 milliárd eurót.

Ipar és mezőgazdaság

Kétévnyi meredek visszaesés után mintegy 24 százalékkal nőtt a mezőgazdaság hozzáadott értéke a második negyedévben. A viszonylag jó eredmény a kedvezőbb időjárásnak, ill. a kirívóan alacsony bázisnak köszönhető.  Az ipari termelés 2011 augusztusában 4,4 százalékkal nőtt (augusztusban két munkanappal több volt, mint egy éve), míg munkanaphatástól megtisztítva 0,4 százalékkal csökkent.A külső kereslet látványosan lassult, miközben a belső kereslet továbbra sem tért magához, így a következő hónapokban igen szerény növekedésre lehet számítani, ami alól a decemberi adat lehet kivétel, a kifejezetten alacsony bázis hatására. Idén az ipari termelés növekedése 5,5-6 százalék között lehet, míg jövőre 6,5 százalékra gyorsulhat. Kedvező ugyanakkor, hogy az új megrendelések 12 százalékkal, az új exportrendelések 14,2 százalékkal nőttek, így a rendelésállomány 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Forint-árfolyam

A július vége óta erősödő globális és európai pénzpiaci viharok nagymértékben gyengítették a forintot. A térség egyik legsérülékenyebb gazdaságának számító Magyarország jelentős árfolyam-ingadozást szenved el, noha a forintban denominált állampapírok iránt továbbra is jelentős a kereslet. Külön kockázatot okozott a devizaalapú jelzáloghitelek kedvezményes előtörlesztésének lehetősége, mivel ez igen jelentős mértékű devizakeresletet okozhat, meredeken gyengítve a forintot. Komolyabb forinterősödésre a megnövekedett világgazdasági és európai kockázatok miatt csak akkor lehet számítani, ha az euró-övezeti döntéshozóknak sikerül hiteles és átfogó tervet kidolgozni az adósságválság kezelésére.

 

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

 

TÉNY

ELŐREJELZÉS

GDP (%)

0,1

0,9

-6,8

1,3

1,7

1,5

2,5

Lakossági fogyasztás (%)

-1

-0,2

-5,7

-2,7

-0,3

-0,2

1,0

Beruházások (%)

3,8

2,9

-11

-9,7

-1,8

2,1

2,7

Közösségi fogyasztás (%)

-4,2

-0,2

2,6

1,1

0,1

-2,4

-0,9

Export (%)

15

5,7

-10,2

14,3

7,9

6,8

7,7

Import (%)

12,8

5,5

-14,8

12,8

6,4

5,5

7,1

Infláció (%)

8,0

6,1

4,2

4,9

3,9

4,4

2,9

Munkanélküliségi ráta (%)

7,4

7,8

10,2

11,1

11

10,6

10,2

Államháztartási hiány (ESA-95; GDP %-a,)

-5,0

-3,7

-4,4

-4,3

2,0

-2,8

-2,6

Külkereskedelmi mérleg

(m euro)

-120

-319

3738

5524

6850

7350

7600

Folyó fizetési mérleg

(GDP %-a)

-7,3

-7,3

-0,2

1,1

1,7

2,6

2,7

Külső finanszírozási képesség (GDP %-a)

-6,6

-6,4

1,0

2,9

3,5

4,5

4,7

Véleményvezér

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút

Magyar Péter felajánlotta az összes jobboldali médiának, hogy szívesen ad nekik interjút 

Köszörüljük ki a csorbát üzeni Magyar Péter azoknak, akik eddig azért bírálták, mert baloldali médiumoknál beszélt.
Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben

Rekordot döntött a lengyel valuta ára a magyarral szemben 

90 forint felett egy zloty ára.
Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba

Orvos híján a polgármester költözött az uniós pénzből felújított szolgálati lakásba 

Nem is tudni melyik a nagyobb baj, hogy nincs orvos, vagy, hogy illetéktelenül lakik a polgármester a szolgálati lakásban.
Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket

Kitört a botrány, átverte a kormány a méhészeket 

Lóg az orruk az átvert méhészeknek.
A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart

A világ fejlettebb része nem az atomenergia felé tart 

Megújulótermelésben a sor végén kullogunk.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo