A várakozásokat messze alulmúlták a második negyedéves GDP adatok: 2011 második negyedévében 1,5 százalékra lassult a bruttó hazai termék növekedése az előző év bázisidőszakához viszonyítva. Az idei első negyedévhez képest stagnált a kibocsátás szintje. A növekedést a nettó export húzta, míg a beruházások drasztikus 8,1 százalékos visszaesése fékezte. A harmadik negyedévben további lassulás, 1,4 százalékos GDP-növekedés várható, az utolsó negyedévben viszont bázishatások miatt 1,8 százalékos lehet a növekedés. (Az elemzők a pesszimistább verziónál is rosszabb előrejelzéseket fogalmaznak meg.)

GDP

A következő évekre vonatkozó pesszimista - a fogyasztás 1,4 százalékos visszaesésével és a beruházások 0,6 százalékos növekedésével számoló - verzió szerint jövőre 0,4 százalékos és 2012-ben is csupán 1,1 százalékos növekedés érhető el. Az optimista forgatókönyv szerint ugyanakkor a fogyasztás és a beruházások is kedvezőbben alakulnak valamint jelentősebb nettó exporttal is számolni lehet, így a GDP jövőre 2,2 százalékkal, a rá következő évben pedig 3,4 százalékkal növekedhet.

Ami a külső feltételeket illeti, az előrejelzés szerint az euró-övezet gazdasága idén 1,7 százalékkal, jövőre pedig 1,1 százalékkal nőhet, míg Németország idei 3 százalékos növekedése jövőre 1,4 százalékra eshet vissza.

Infláció

Az infláció szeptemberben a vártnál jobban alakult, éves összevetésben-  augusztushoz hasonlóan - 3,6 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, az előző hónaphoz képest pedig 0,1 százalékkal csökkentek az árak. A következő hónapokban egymással ellentétes hatásokkal kell számolni. A belső kereslet hiánya fékezheti az inflációt, az élelmiszerárak növekedési üteme pedig a tavaly év végi magas bázis miatt jelentősen mérséklődni fognak. Ezzel szemben a gázár kompenzáció megszűntetése, a népegészségügyi termékadó bevezetése, valamint a jövedéki adók emelése növelheti az árakat. Ezért az infláció éves átlaga 3,8 százalék lehet.

Az inflációs kilátások az utóbbi időben javulni látszottak, de jövőre romlik a helyzet. A kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a 2012-re várt inflációs pálya 1-1,2 százalékponttal felfelé módosulhat. A 3 százalékos inflációs cél így jövőre sem teljesül. Az áfa felső kulcsának emelése miatt év elején átmenetileg 5 százalék közelébe ugorhat az infláció, a jövő évi átlagos inflációt pedig 4,4 százalékra várható.

Illusztráció: Piac&Profit/Fényes Gábor

Jegybanki kamat

Az MNB eddig a várakozásoknak megfelelően 6 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Feltehetően egyszeri hatásnak tekintik az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, a magasan ragadó inflációs várakozások miatt indokolt az óvatosság. Felerősödtek a részben külső- részben belső eredetű stabilitási kockázatok is. A devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos kormányintézkedések jelentős kockázatot jelentenek a pénzügyi rendszerben. Mindezek miatt a korábbi kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak. A következő egy évben így nem számíthatunk kamatcsökkentésre. A legvalószínűbb a 6 százalékos alapkamat fennmaradása, de kamatemelést sem lehet kizárni a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve a kockázati felár növekedése esetén. 

Foglalkoztatottság

A munkanélküliségi ráta az elemzői várakozásoknak megfelelően, 10,8 százalékos volt június-augusztusban, ami enyhe csökkenés az egy évvel korábbi 11 százalékról. A következő hónapokban szezonális hatások és a feldolgozóipar munkaerő-kereslete miatt a foglalkoztatás kissé tovább nőhet, míg a munkanélküliség magas maradhat. A munkaerő-piaci reformok növelhetik a piac rugalmasságát, ami javíthatja a foglalkoztatást. A minimálbérek, ill. a bérterhek intenzív emelkedése azonban megnehezíti az alacsonyabb jövedelműek alkalmazását. Idén éves átlagban 11, jövőre 10,6 százalékos munkanélküliségi rátára lehet számítani.

Költségvetés

A központi költségvetés idei, pénzforgalmi szemléletű tervezett hiánya 688 milliárd forint, míg az államháztartásé 799 milliárd forintot érhet el, ami a GDP 2,8 százaléka. Az ESA módszertannal számított hiánycél a GDP 2,94 százaléka. A nyugdíjpénztári vagyon átvétele miatt idén egyszeri, 2 százalékos többlet lehetséges. A legfrissebb információk szerint azonban nem vállalják át idén a MÁV és a BKV adósságát, viszont ezzel szemben áll az állam mintegy 250 milliárd forintnyi áfa visszafizetési kötelezettsége. Ennek eredőjeként az államháztartás ESA szemléletű egyenlege azonban akár számottevően is meghaladhatja a GDP 2 százalékát. A fenntartható költségvetés eléréséhez mindenképpen elengedhetetlen a tervezett reformok maradéktalan és következetes végrehajtása.

A jövő évi központi költségvetés tervezett hiánya 576,5 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka. Az álllamháztartás 726,5 milliárdos tervezett hiánya mind az eredményszemléletű ESA, mind a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szerint a GDP 2,5 százaléka.

A jövő évi költségvetést makrogazdasági és megvalósulási kockázatok egyaránt övezik. A jelentős nagyságú tartalék ellenére is igen feszesnek tűnik. Ezért továbbra is némiképp magasabb deficitre kell számítani, ami azonban a 3 százalékos kritérium alatt maradhat. Jelentős középtávú kockázatokat jelentenek az ágazati különadók, illetve a devizahitelek kedvezményes végtörlesztése, amelyek a későbbi években terhelhetik meg a költségvetést.

Fizetési mérleg

A folyó fizetési mérlegben a vártnál kissé alacsonyabb, 738 millió euró többlet keletkezett a második negyedévben, ami 367 millió euró javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest. A tavalyi 1 milliárd eurót elérő folyó fizetési mérleg többlet idén 1,7 milliárd euróra, jövőre pedig egyes autóipari beruházások és más ágazatok kapacitásbővítései miatt 2,7 milliárd euróra növekedhet.

A külkereskedelmi többlet a várakozásoknak megfelelően 492,4 millió euróra nőtt augusztusban az egy évvel korábbi 445 millió euróhoz képest, az első nyolc hónapban pedig 4,7 milliárd euróra az egy évvel ezelőtti 3,43 milliárdról. A külkereskedelmi mérleg többlete idén 6,9 milliárd euróra nőhet a tavalyi 5,5 milliárd után, jövőre pedig meghaladhatja a 7,3 milliárd eurót.

Ipar és mezőgazdaság

Kétévnyi meredek visszaesés után mintegy 24 százalékkal nőtt a mezőgazdaság hozzáadott értéke a második negyedévben. A viszonylag jó eredmény a kedvezőbb időjárásnak, ill. a kirívóan alacsony bázisnak köszönhető.  Az ipari termelés 2011 augusztusában 4,4 százalékkal nőtt (augusztusban két munkanappal több volt, mint egy éve), míg munkanaphatástól megtisztítva 0,4 százalékkal csökkent.A külső kereslet látványosan lassult, miközben a belső kereslet továbbra sem tért magához, így a következő hónapokban igen szerény növekedésre lehet számítani, ami alól a decemberi adat lehet kivétel, a kifejezetten alacsony bázis hatására. Idén az ipari termelés növekedése 5,5-6 százalék között lehet, míg jövőre 6,5 százalékra gyorsulhat. Kedvező ugyanakkor, hogy az új megrendelések 12 százalékkal, az új exportrendelések 14,2 százalékkal nőttek, így a rendelésállomány 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Forint-árfolyam

A július vége óta erősödő globális és európai pénzpiaci viharok nagymértékben gyengítették a forintot. A térség egyik legsérülékenyebb gazdaságának számító Magyarország jelentős árfolyam-ingadozást szenved el, noha a forintban denominált állampapírok iránt továbbra is jelentős a kereslet. Külön kockázatot okozott a devizaalapú jelzáloghitelek kedvezményes előtörlesztésének lehetősége, mivel ez igen jelentős mértékű devizakeresletet okozhat, meredeken gyengítve a forintot. Komolyabb forinterősödésre a megnövekedett világgazdasági és európai kockázatok miatt csak akkor lehet számítani, ha az euró-övezeti döntéshozóknak sikerül hiteles és átfogó tervet kidolgozni az adósságválság kezelésére.