Az esztendő első három hónapjában a nemzeti össztermék 0,7 százalékkal maradt el a tavalyitól, a naptárhatás kiszűrésével közölt adat 1,3, a szezonális és naptárhatással kiigazított érték 1,5 százalékos esést mutat. Az előző negyedévhez képest a 1,3 százalék volt a zsugorodás a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint.
Zuhant az építőipar
A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált 2012 első három hónapjában, az információ kommunikáció nemzetgazdasági teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett az év első negyedében a KSH közleménye szerint.
A közölt adat durván elmarad az előzetes piaci becslésektől, amelyek negyedéves összevetésben jóval kisebb, 0,2-0,8 százalékos visszaesést valószínűsítettek, éves távban pedig stagnálást vetítettek előre.
Hullámzó ipari teljesítmény
Nem sokkal rózsásabb a kép az ipari termelés adatait vizsgálva: az első három hónap 0,1 százalékos csökkenést mutat, ám ez igen hullámzó teljesítmény eredménye. Januárban elsősorban a járműgyártás kibocsátásának visszaesése miatt 0,5 százalékkal csökkenést, februárban az egy évvel korábbinál nagyobb fűtésigénnyel összefüggésben 1,1 százalékos bővülés után márciusban ismét a negatív trendek voltak erősebbek: 1,6 százalékkal csökkent a kibocsátás. Ezt a kisebb fűtésigény mellett a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti kereslet csökkenése játszott a statisztikusok szerint szerepet.
Jó hírként lehet ugyanakkor értékelni, hogy rég nem látott ütemben nőtt az új megrendelések értéke 2012 márciusában. A megfigyelt feldolgozóipari ágazatokban összesen 17,1 százalékos bővülés volt, az új exportrendelések 21,2 százalékkal nőttek, elsősorban az autóiparnak köszönhetően. Kevéssé kedvező ugyanakkor, hogy az új belföldi rendelések 10 százalékkal alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál.
Elemzők a második negyedévtől hasonlóan gyenge teljesítményt várnak. Változást csak a második félévben a Mercedes gyár indulása hozhat, amelynek köszönhetően növekedés várható negyedéves összehasonlításban. Ennek hatását erősíthetik majd a gyengébb bázisadatok.
Mindezzel együtt az év egészére az elemzők többsége mérsékelt, 0,5 százalék alatti visszaesést becsülnek. Hasonló mértékű, 0,3 százalékos GDP-csökkenést vetít előre az Európai Bizottság legutóbbi prognózisa is.
Olyan trendek, amelyek érdemi változást hozhatnának egyelőre nem láthatók: az export lendülete az eurózóna gyengélkedése miatt csakúgy nem várható, mint a beruházások élénkülése (figyelembe véve a hitellehetőségeket), illetve a belső fogyasztás erősödése (a reálkeresetek alakulásának függvényében).
