Amerikai szakértők delegációja utazott Ukrajnába, hogy kinyomozza a 289 várost érintő áramszünet okait. A nemzetbiztonságért felelős tárca Washingtonban megerősítette, hogy komputervírus okozta az áramkimaradást. Az ukrán titkosszolgálat már a kezdetektől orosz kibertámadásnak tekintette az incidenst.

Három pillérből és azon belül is tizenhat kezdeményezésből álló stratégiát jelentett be az Európai Bizottság a digitális közös piac megteremtése érdekében.

A vírusok számának növekedése mellett, a védelmi rendszerek bonyolultsága, ebből kifolyólag a szakemberek képzése és az egész folyamat finanszírozásának kérdései is nagymértékben növelték a szakterület kihívásait.

Vállalatot még nem leckéztettek meg olyan hathatósan a transzparencia fegyverével, mint a Sonyt tavaly decemberben, amikor behatoltak a komputereibe. Elérkezett a korszak, amikor a cégek projektjei és a cégvezetők politikailag érzéketlen beszólásai kivívják az aktivista hackerek, a „hacktivisták” haragját. A nagyok játszmáiba a kisvállalatok is belekeverednek, önhibájukon kívül.

A kiberbűnözők egyre nagyobb erőfeszítésekkel és kifinomultabb eszközökkel próbálnak szert tenni a felhasználók megtakarított pénzére. Az elmúlt évben 27,6 százalékkal emelkedett a pénzügyi támadások száma a 2012-es adatokhoz képest, amely kicsivel több mint 28 millió támadást jelent.

A kiberbűnözők egyre keményebben és meglepőbb eszközökkel támadják a felhasználókat és a nagyobb pénzügyi szervezeteket, az adathalász-támadások 70 százaléka a pénztárcánkat célozza.

A CryptoLocker vírus minden dokumentumot, táblázatot és fényképet titkosít a merevlemezeken, így soha többet nem lehet megnyitni azokat. A bűnözők százezer forint körüli összeget kérnek a feloldókulcsért, de a fizetés sem garantálja, hogy visszakapjuk a fájlokat.