A Kaspersky Lab becslései szerint egy zsarolóprogram napi bevétele elérheti az akár 3–30 millió forintot is, amelynek hozzávetőlegesen 60 százaléka nettó profit a bűnözők zsebében.

A cégek többsége nincs tisztában azzal, mekkora érték az az adatmennyiség és nem használja ki az azokban rejlő üzleti lehetőségeket. Ez viszont nem csak a versenyelőny elszalasztását jelenti, hanem komoly anyagi kockázatot is.

Az integrált online rendszerek világában semmilyen berendezés, még a konyhai vízforralók és a hűtőszekrények sincsenek biztonságban a kibertámadásokkal szemben a brit pénzügyminiszter szerint. A brit kormány most hozott létre elektronikus elhárító szolgálatot.

Olyan „láthatatlan”és célzott támadás-sorozatot észleltek nemrég a Kaspersky Lab szakértői, amelyhez széles körben elterjedt legális rendszerkezelő, feladatautomatizáló platformját vagy adminisztrációs eszközöket használtak. A támadás során a kártékony programokat nem a merevlemezre telepítették, hanem elrejtették az említett szoftverek memóriájába. Ez a metodika lehetővé teszi a rosszindulatú programok elfedését a nyomozók elől, ugyanis az ilyen behatolások során a bűnözők viszonylag kevés ideig „tartózkodnak” a megtámadott rendszeren, csupán információgyűjtésre használják.

Az év végi ünnepi szezon egy kiemelten vonzó idény nemcsak a kiskereskedők, hanem a bűnözők számára is: összekötik a kártevő programok kibocsátását az ünnepek dátumaival - derült ki a Kaspersky kutatásából. Még most is figyelni kell, a megszerzett adatokat nem azonnal használják fel a támadók!

A netes feketegazdaság nagyobb és kifinomultabb lett 2016-ra, mint korábban valaha. Az év legnagyobb pénzügyi rablását sem a tőzsdén követték már el.

Átalakultak mára a gazdasági bűncselekmények egy globális felmérés szerint. A legutóbbi adatok szerint, immár az informatikai törvénysértések a második leggyakoribb ilyen esetek (32%). Sőt, a pénzügyi szektorban a bűncselekmények közel fele (49%) a kiberbűnözéshez köthető. Magyarországon azonban más a helyzet, de a megoldandó problémák ugyan azok.

A digitális adatok a legsérülékenyebb vagyontárgyak. Mivel másolhatók, eltulajdonításukat gyakran nem is veszi észre sértett, hogy kárt szenvedett. A metaadatok gyakran sokkal többet érnek, mint maguk a fájlok, hangsúlyozta Csíki Ádám, az EY senior managere a Piac & Profit 2016-os K+F és Innováció konferenciáján.

A kiberhadviselésnek éppúgy megvannak a fegyverei, mint a hagyományos harctéri összecsapásnak. És minden előző generációs fegyverarzenált nemzetközi egyezmények szabályoznak, míg a kíbereszközöket nem. Alex Gibney Zero Days című dokumentumfilmje vitairat a transzparenciáért.

Kutatások szerint 2020-ra, több mint húszmilliárd okoseszköz lesz az internetre kötve, mindeközben a magyar internetezők az uniós veszélylistán a második helyen vannak. Az okoseszközök robbanásszerű terjedése nem csupán óriási lehetőségeket, de hatalmas biztonsági réseket is rejt. Mindeközben úgy tűnik, hogy a magyar átlagfelhasználó még a hagyományos webböngészés és webesvásárlás során sem eléggé tudatos a biztonság terén.

Összegyűjtöttük azokat a legfontosabb biztonsági intézkedéseket, amelyeket az ünnepek közeledtével még a legnagyobb rohanásban is ajánlott megtenni annak érdekében, hogy megvédjük magunkat a gyanútlanokra vadászó bűnözőktől.

A felhasználókra leselkedő leggyakoribb online veszély a vírus: a megkérdezettek majdnem fele (42%) már találkozott vírusokkal, vagy azok célpontja volt, és 22% esett áldozatul. Az áldozatok majdnem egy harmadának azonban (29%) fogalma sincs, hogyan kerülhetett vírus készülékére - derült ki egy friss kutatásból.

A Kaspersky Lab szakértői csapata évente elkészíti a Kiberveszély Előrejelzéseket. A 2017-es lista olyan veszélyeket említ, mint a személyre szabott vírusok és eszközök, a támadók azonosításának növekvő nehézsége, az internet világának törékenysége, és a kibertámadások fegyverként való használata az információs háborúban.

Egy év alatt meghatszorozódott a vállalati szektorra irányuló zsaroló támadások száma a Kaspersky Lab friss adatai szerint. Európában majd' minden harmadik cég tapasztalt ilyet. Sokan fizetnek az adataikért, így még kívánatosabb célponttá válnak. A megelőzés lehetne a megoldás.

Mi lenne, ha etikus hekkerek azzal fenyegetnének egy bankot, amely több milliárd dollárnyi fogyasztói és lakáshitelt birtokol, hogy ha nem osztja szét a vagyonát, letörlik a pénzeket és az adósságokat mutató adatokat a szervereikről? A Mr. Robot című tévésorozat radikális témafelütés az Occupy Wall Street mozgalom filozófiája nyomán.

Mindannyian vásárolunk a neten, bankkártyáink adatait vállalkozások tucatjai, sőt akár százai is őrzik adatbázisaikban. Ezekre vadásznak a hekkerek. Egy biztonsági szakértő szabadidejében cégek biztonsági hézagjait kutatja: szerint nem az a legnagyobb veszély hogy ellopják az adatainkat.

Alighogy leszálltunk a repülőről, már tűkön ülve keressük a lehetőséget, hogy internetkapcsolatra tegyünk szert. A Kaspersky Lab kutatása szerint utazásaink során türelmetlenségünk gyakran arra sarkall, hogy nem biztonságos Wi-Fi hálózatokra kapcsolódjunk, ezzel pedig komoly veszélybe sodorjuk az adatainkat.

Hatékony szűrők, különféle trükkös kommunikációs megoldások és egy érdekes rejtőzködési technika révén az SBDH károkozó fájlokat tudott kiszivárogtatni kelet-közép-európai (cseh, szlovák, lengyel, magyar és ukrán) kormányzati, illetve állami intézmények rendszereiből. Az SBDH-val kapcsolatos felfedezéseket Tomáš Gardoň és Robert Lipovsky, az ESET biztonsági kutatói ismertették a Koppenhágában megrendezett Cybercrime Conference 2016 rendezvényen.

Kevésbé tartják veszélyesnek a cégek a túlterheléses (DDoS) támadásokat a vírusoknál, de sokba kerülhet ez nekik. Egy DDOS támadás nemcsak komoly anyagi kárral, de hírnevük sérülésével is járhat a Kaspersky Lab és a B2B International kutatása szerint.

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése jóváhagyta az első uniós szintű kiberbiztonsági szabályozást, amely segíthet megelőzni a sokszorosan összekapcsolt európai infrastruktúra elleni támadásokat.

Az előttünk álló éveket mérsékelt gazdasági növekedés jellemezheti, a kihívások ellenére azonban optimisták a vezérigazgatók – derül ki a KPMG 2016-os vezérigazgatói (Global CEO Outlook) felméréséből. Bár a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) úgy gondolja, hogy a következő 3 év kritikusabb lehet az adott iparág számára, mint az előző 50, bíznak abban, hogy vállalatuk képes lesz tovább növekedni. A tavalyi 12 százalék után idén a vezérigazgatók 40 százaléka mondta, hogy jelentősen átalakítaná cégének működési modelljét a következő három évben.

Bár nálunk még inkább arról hallani, hogy fizikailag próbálnak meg hozzáférni a bankautomatákban tárolt pénzhez a bűnözők, az igazán komoly támadások már a kibertérben zajlanak. Van min aggódni.

Különböző mértékben, de veszélynek van kitéve minden intézmény és vállalat: a legújabb becslések szerint évi 1 milliárd dollár kárt okoznak a kiberbűnözők, miközben a vállalatok legkevesebb ennek felét költik a károk kivédésére. Az Infotér szakértői elemzése szerint a legnagyobb vállalatok mellett a kisebb cégek is egyre inkább ki vannak téve az új veszélyeknek, és mindenkinek már most fokoznia kell a védelmi képességeit – már csak a jól felfogott üzleti érdekei miatt is.

Egyre több szó esik az úgynevezett zsarolóvírusokról, amelyek az adataink titkosításának feloldásáért cserébe követelnek pénzt. A dolog súlyos károkat is okozhat és bár van, amelyik típussal meg lehet küzdeni, alapvetően itt tényleg a megelőzés a legfontosabb.

A zsarolóvírus titkosítja az adatállományokban a komputerekben és addig nem oldja fel ezt, míg a hekkerek nem kapják meg a váltságdíjat. Könnyű pénzkereset ez nekik: a kórházak ugyanis fizetnek! A gyors beavatkozást igénylő helyzetekben, életmentő műtéteknél nem lehet várni.

Egyre olcsóbban lehet egyre komplexebb kibertámadásokat indítani. Ha eszetlenül klikkelgetünk mindenféle gyanús honlapra és spamre, a mi gépünk is eszközzé válhat az e-bűnözők kezében, anélkül, hogy tudnánk róla. A jogrend áldozatnak fogja elismerni a számítógép tulajdonosát, nem tettestársnak - derült ki többek között a a Deloitte etikus hekkereinek vezetőjével beszélgetve.

Változás zajlik a vállalati IT-biztonsági iparágban. Sokan azt hiszik, hogy ennek mozgatórugója a folyamatosan változó kiberbiztonsági helyzet és a célzott támadások során a gyors reagálás igénye a vállalatok részéről. De nem csak ez. A fenyegetések mennyisége és nem a minősége, a vállalati infrastruktúra egyre növekvő összetettsége és a biztonsági tudás hiánya sebezhetővé teszi a vállalatokat. Ezeknek a kihívásoknak a kezelése jelentős felfogásbeli változásokat igényel mind a vállalatoktól, mind a biztonsági cégektől. A piacnak szüksége van egy szolgáltatási modellre, amely előnyben részesíti a biztonsági információk megosztását, és a technológiát használja ennek támogatására – írja üzenetében Veniamin Levtsov, a Kaspersky Lab vállalati üzletág alelnöke.

Magyarországon a spamek küldése és a kéretlen levelek terjesztését segítő botnet hálózatok működési aránya kiemelkedően magas - derül ki a Symantec MTI-hez eljuttatott éves jelentéséből. A kiberbűnözők a mindennapi élet részévé váltak.

Az elmúlt hónapokban több vállalat kereskedelmi partnereinek nevében ismeretlenek – a partnerek e-mail címeit feltörve, vagy ahhoz megtévesztésig hasonlító e-mail címet használva – a saját fizetési számláikra utaltathatták át a felek közti kereskedelmi ügyletek ellenértékét, megkárosítva az érintett cégeket. Az MNB a pénzforgalmi ügyletek kapcsán óvatosságra inti a hazai társaságokat.

Hogyan működik egy magánember digitális életének, jelszavainak, eszközeinek meghekkelése? Kevin Roose a Las Vegas-i hacker-konferencián felkért 4 hackert, hogy törjenek be hozzá. Meglepően könnyen ment.

A beültethető chipek, implantátumok és egyéb informatikai eszközök veszélyeire figyelmeztetett Gerd Leonhard futurológus a 4. ipari forradalom lehetőségeit elemezve. Szerinte ép emberi test nélkül a technológiai forradalom nem ér semmit.

Amerikai szakértők delegációja utazott Ukrajnába, hogy kinyomozza a 289 várost érintő áramszünet okait. A nemzetbiztonságért felelős tárca Washingtonban megerősítette, hogy komputervírus okozta az áramkimaradást. Az ukrán titkosszolgálat már a kezdetektől orosz kibertámadásnak tekintette az incidenst.

Három pillérből és azon belül is tizenhat kezdeményezésből álló stratégiát jelentett be az Európai Bizottság a digitális közös piac megteremtése érdekében.

A vírusok számának növekedése mellett, a védelmi rendszerek bonyolultsága, ebből kifolyólag a szakemberek képzése és az egész folyamat finanszírozásának kérdései is nagymértékben növelték a szakterület kihívásait.

Vállalatot még nem leckéztettek meg olyan hathatósan a transzparencia fegyverével, mint a Sonyt tavaly decemberben, amikor behatoltak a komputereibe. Elérkezett a korszak, amikor a cégek projektjei és a cégvezetők politikailag érzéketlen beszólásai kivívják az aktivista hackerek, a „hacktivisták” haragját. A nagyok játszmáiba a kisvállalatok is belekeverednek, önhibájukon kívül.

A kiberbűnözők egyre nagyobb erőfeszítésekkel és kifinomultabb eszközökkel próbálnak szert tenni a felhasználók megtakarított pénzére. Az elmúlt évben 27,6 százalékkal emelkedett a pénzügyi támadások száma a 2012-es adatokhoz képest, amely kicsivel több mint 28 millió támadást jelent.

A kiberbűnözők egyre keményebben és meglepőbb eszközökkel támadják a felhasználókat és a nagyobb pénzügyi szervezeteket, az adathalász-támadások 70 százaléka a pénztárcánkat célozza.

A CryptoLocker vírus minden dokumentumot, táblázatot és fényképet titkosít a merevlemezeken, így soha többet nem lehet megnyitni azokat. A bűnözők százezer forint körüli összeget kérnek a feloldókulcsért, de a fizetés sem garantálja, hogy visszakapjuk a fájlokat.