Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülése jóváhagyta az első uniós szintű kiberbiztonsági szabályozást, amely segíthet megelőzni a sokszorosan összekapcsolt európai infrastruktúra elleni támadásokat.

Az előttünk álló éveket mérsékelt gazdasági növekedés jellemezheti, a kihívások ellenére azonban optimisták a vezérigazgatók – derül ki a KPMG 2016-os vezérigazgatói (Global CEO Outlook) felméréséből. Bár a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) úgy gondolja, hogy a következő 3 év kritikusabb lehet az adott iparág számára, mint az előző 50, bíznak abban, hogy vállalatuk képes lesz tovább növekedni. A tavalyi 12 százalék után idén a vezérigazgatók 40 százaléka mondta, hogy jelentősen átalakítaná cégének működési modelljét a következő három évben.

Bár nálunk még inkább arról hallani, hogy fizikailag próbálnak meg hozzáférni a bankautomatákban tárolt pénzhez a bűnözők, az igazán komoly támadások már a kibertérben zajlanak. Van min aggódni.

Különböző mértékben, de veszélynek van kitéve minden intézmény és vállalat: a legújabb becslések szerint évi 1 milliárd dollár kárt okoznak a kiberbűnözők, miközben a vállalatok legkevesebb ennek felét költik a károk kivédésére. Az Infotér szakértői elemzése szerint a legnagyobb vállalatok mellett a kisebb cégek is egyre inkább ki vannak téve az új veszélyeknek, és mindenkinek már most fokoznia kell a védelmi képességeit – már csak a jól felfogott üzleti érdekei miatt is.

Egyre több szó esik az úgynevezett zsarolóvírusokról, amelyek az adataink titkosításának feloldásáért cserébe követelnek pénzt. A dolog súlyos károkat is okozhat és bár van, amelyik típussal meg lehet küzdeni, alapvetően itt tényleg a megelőzés a legfontosabb.

A zsarolóvírus titkosítja az adatállományokban a komputerekben és addig nem oldja fel ezt, míg a hekkerek nem kapják meg a váltságdíjat. Könnyű pénzkereset ez nekik: a kórházak ugyanis fizetnek! A gyors beavatkozást igénylő helyzetekben, életmentő műtéteknél nem lehet várni.

Egyre olcsóbban lehet egyre komplexebb kibertámadásokat indítani. Ha eszetlenül klikkelgetünk mindenféle gyanús honlapra és spamre, a mi gépünk is eszközzé válhat az e-bűnözők kezében, anélkül, hogy tudnánk róla. A jogrend áldozatnak fogja elismerni a számítógép tulajdonosát, nem tettestársnak - derült ki többek között a a Deloitte etikus hekkereinek vezetőjével beszélgetve.

Változás zajlik a vállalati IT-biztonsági iparágban. Sokan azt hiszik, hogy ennek mozgatórugója a folyamatosan változó kiberbiztonsági helyzet és a célzott támadások során a gyors reagálás igénye a vállalatok részéről. De nem csak ez. A fenyegetések mennyisége és nem a minősége, a vállalati infrastruktúra egyre növekvő összetettsége és a biztonsági tudás hiánya sebezhetővé teszi a vállalatokat. Ezeknek a kihívásoknak a kezelése jelentős felfogásbeli változásokat igényel mind a vállalatoktól, mind a biztonsági cégektől. A piacnak szüksége van egy szolgáltatási modellre, amely előnyben részesíti a biztonsági információk megosztását, és a technológiát használja ennek támogatására – írja üzenetében Veniamin Levtsov, a Kaspersky Lab vállalati üzletág alelnöke.

Magyarországon a spamek küldése és a kéretlen levelek terjesztését segítő botnet hálózatok működési aránya kiemelkedően magas - derül ki a Symantec MTI-hez eljuttatott éves jelentéséből. A kiberbűnözők a mindennapi élet részévé váltak.

Az elmúlt hónapokban több vállalat kereskedelmi partnereinek nevében ismeretlenek – a partnerek e-mail címeit feltörve, vagy ahhoz megtévesztésig hasonlító e-mail címet használva – a saját fizetési számláikra utaltathatták át a felek közti kereskedelmi ügyletek ellenértékét, megkárosítva az érintett cégeket. Az MNB a pénzforgalmi ügyletek kapcsán óvatosságra inti a hazai társaságokat.

Hogyan működik egy magánember digitális életének, jelszavainak, eszközeinek meghekkelése? Kevin Roose a Las Vegas-i hacker-konferencián felkért 4 hackert, hogy törjenek be hozzá. Meglepően könnyen ment.

A beültethető chipek, implantátumok és egyéb informatikai eszközök veszélyeire figyelmeztetett Gerd Leonhard futurológus a 4. ipari forradalom lehetőségeit elemezve. Szerinte ép emberi test nélkül a technológiai forradalom nem ér semmit.

Amerikai szakértők delegációja utazott Ukrajnába, hogy kinyomozza a 289 várost érintő áramszünet okait. A nemzetbiztonságért felelős tárca Washingtonban megerősítette, hogy komputervírus okozta az áramkimaradást. Az ukrán titkosszolgálat már a kezdetektől orosz kibertámadásnak tekintette az incidenst.

Három pillérből és azon belül is tizenhat kezdeményezésből álló stratégiát jelentett be az Európai Bizottság a digitális közös piac megteremtése érdekében.

A vírusok számának növekedése mellett, a védelmi rendszerek bonyolultsága, ebből kifolyólag a szakemberek képzése és az egész folyamat finanszírozásának kérdései is nagymértékben növelték a szakterület kihívásait.

Vállalatot még nem leckéztettek meg olyan hathatósan a transzparencia fegyverével, mint a Sonyt tavaly decemberben, amikor behatoltak a komputereibe. Elérkezett a korszak, amikor a cégek projektjei és a cégvezetők politikailag érzéketlen beszólásai kivívják az aktivista hackerek, a „hacktivisták” haragját. A nagyok játszmáiba a kisvállalatok is belekeverednek, önhibájukon kívül.

A kiberbűnözők egyre nagyobb erőfeszítésekkel és kifinomultabb eszközökkel próbálnak szert tenni a felhasználók megtakarított pénzére. Az elmúlt évben 27,6 százalékkal emelkedett a pénzügyi támadások száma a 2012-es adatokhoz képest, amely kicsivel több mint 28 millió támadást jelent.

A kiberbűnözők egyre keményebben és meglepőbb eszközökkel támadják a felhasználókat és a nagyobb pénzügyi szervezeteket, az adathalász-támadások 70 százaléka a pénztárcánkat célozza.

A CryptoLocker vírus minden dokumentumot, táblázatot és fényképet titkosít a merevlemezeken, így soha többet nem lehet megnyitni azokat. A bűnözők százezer forint körüli összeget kérnek a feloldókulcsért, de a fizetés sem garantálja, hogy visszakapjuk a fájlokat.