„Ha az idei időjárást és az aszálykérdést nézzük, ki kell mondanunk, hogy komoly és kiterjedt szárazsággal állunk szemben. Ez a probléma nem csupán hazánkat érinti, hanem az egész Európai Uniót sújtja. A NASA Grace műholdas adatbázisa alapján – amely a növények gyökérzónájában mérhető vízmennyiséget mutatja meg egy rendkívül pontos térképen – azt láthatjuk, hogy szinte az egész európai kontinens súlyos aszállyal kell, hogy szembenézzen. Gyakorlatilag ki lehet jelenteni, hogy nincsen olyan tagországa az Uniónak, amely ne szenvedne a szárazságtól” – mondta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.
„Magyarországra fókuszálva, a kalászosokra és a repcére vonatkozó mezőgazdasági aszályszint komoly aggodalomra ad okot. Az ország területének közel 50 százalékában kifejezetten nagyfokú aszályról beszélünk, míg a fennmaradó régiók többségét közepes, vagy közepesen súlyos szárazság érinti. Bár helyenként érkezett kisebb-nagyobb mennyiségű csapadék, a kalászosok és a repce esetében az egész ország területén érezhető a vízhiány hatása. A kukoricát és a napraforgót illetően egyelőre még a közepes aszályveszély a jellemző, de az ország közel egyharmadán ezesetben is nagyfokú problémákkal kell szembenézni. A következő hetekben érkező csapadékmennyiség kritikus lehet: ez döntheti el, hogyan alakulnak az idei termésátlagok, és hogyan folytatódik a kapásnövények fejlődése. Emellett komoly kérdés az is, hogy mindez hogyan hat a gabonaárakra. Miközben Európa lokálisan súlyos aszálytól szenved, ami csökkenti a megtermelt mennyiséget, a globális gabonapiacra kínálati nyomás jellemző, hiszen világszinten nincs hiány gabonából. A túlkínálat pedig alacsony szinten tartja a tőzsdei árakat. A búza esetében az egyetlen valós kitörési pont az lehet, ha a termelők a minőségre koncentrálnak: minél jobb a termés minősége, annál magasabb prémiumot lehet vele elérni a piacon, és könnyebben értékesíthető, bár, ha nincs elég víz, akkor a minőség elképzelhetetlen” – tette hozzá a szakember.
