A brit uniós biztos emlékeztetett, hogy az EU még 2013-ban fogadta el kiberbiztonsági stratégiáját, amelynek egyik fő célkitűzése volt az ilyen típusú bűnözés „radikális csökkentése.” Sajnálatos módon a törekvést, hogy eleve megelőzzék a bűnözésnek ezt az új formáját, nem kísérte siker, sőt: az az elmúlt négy évben megötszöröződött és a becslések szerint a következő két évben még gyorsabban nő, meg fog négyszereződni.
Annak érdekében, hogy megbirkózzanak a kihívásokkal, az Unió szeptemberben jogszabályt terjesztett be, amely kiszélesítené a 2005-ben létrehozott, görögországi székhelyű Európai Uniós Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség (ENISA) tevékenységét. A szervezetet azért alapították, hogy szakértői információs központként szolgáljon, ám a feladatának nem sikerült maradéktalanul eleget tennie.
A munka kiszélesítését az EU és a magánszektor együttműködése, P&P-projektek teszik lehetővé. Ezekből a közös forrásokból 2020-ig összesen 1.8 milliárd euró áll rendelkezésre, ami jelentős összeg, de eltörpül amellett, hogy az Egyesült Államok csak idén 14.5 milliárd eurót fordít kiberbiztonságra.
(EUobserver)
