A hazai és nemzetközi médiumok is rendszeresen számolnak be címoldalon a legújabb zsarolóvírusok okozta károkról, amely több okra vezethető vissza. Az egyik, hogy a kiberbűnözők látványos és szokatlan támadási célpontokat választanak, elég itt az egészségügyi intézményekre gondolni. Az amerikai kórházak, amelyek nem tudták megvédeni a betegek adatait, vagy a hazai veszprémi kórház, amelynek működését szintén megzavarták a zsarolóvírusok - ez volt az első ilyen eset itthon. A hazai példa esetében nem történt komoly baj, a betegek adatai nem voltak veszélyben, csak leleteket nem tudtak írni egy ideig. De lehetne ennél sokkal súlyosabb gond is ebből - itt például olvashat néhány komolyabb esetről.
Az, hogy emberek élete és egészsége került veszélybe, néhány intézményt arra kényszerített, hogy dollárok ezreit fizesse ki a támadóknak. A pszichológiai hadviselés módszerei, mint például a visszaszámláló, vagy más hasonló trükk alkalmazása csak azért, hogy gyorsabban fizessék ki a váltságdíjat, szintén felkeltette az újságírók figyelmét a jelenség iránt. Ezek mellett azonban az újfajta számítógépes bűncselekmények puszta mennyisége is jó okot szolgáltatott a rengeteg megjelenésre. Egy hónappal ezelőtt az ESET már figyelmeztette a felhasználókat a fertőzött e-mailek robbanásszerű terjedésére, amelyek zsarolóvírusokat terjesztettek és e-mail fiókokat árasztottak el velük a világ minden táján. A növekvő trend azóta is megfigyelhető.
Az egyik leghíresebb JS/TrojanDownloader.Nemucod trójai, amely azzal, hogy úgy tett, mintha ártalmatlan csatolmányokat hordozna, tömegesen szedte áldozatait, akik így letöltötték és telepítették valamelyik olyan jól ismert zsarolóvírus családot, mint a TeslaCrypt vagy a Locky. Úgy tűnik, hogy ezt a taktikát hatékonynak értékelték a bűnözők, mivel több hullámban is próbálkoztak vele. A kiberbűnözők emellett a zsarolóvírusok változatainak egy szélesebb palettáját is használták a támadások során, beleértve a CTBLocker vagy a Filecoder.DG kártevőket.
Egy kis bizakodásra adhat okot, hogy nem minden zsarolóvírus olyan veszélyes, mint a fentebb említett családok. A felhasználók szerencséjére ez volt a helyzet két újabb keletű zsarolóvírus – a Petya és a Jigsaw – esetében is, amelyeket az ESET vizsgált. Mindkettő tartalmazott olyan kivitelezési hibát, amely lehetővé tette az érintett áldozatoknak, hogy visszakapják a dokumentumaikat és az eszközeiket anélkül, hogy fizetniük kellett volna érte.
Petya is hibázott
A Petya, amelyet először a Trend Micro észlelt, “kék halált” okoz, miután sikeresen beszivárgott a Windows-ba, és ezzel rákényszeríti az áldozatot, hogy újraindítsa a számítógépét. Ha a felhasználó ez megteszi, az operációs rendszert betöltése helyett egy felugró ablakkal találkozik, amelyen egy követelés jelenik meg 0.99 bitcoin (kb. 431 dollár) értékű váltságdíj kifizetésére. Az ESET vizsgálata azonban kimutatta, hogy a Petya (a zsaroló üzenetben megjelenő követelés ellenére) nem titkosítja magukat a fájlokat a számítógép lemezein, hanem csak a fájlrendszert. Ami így lehetővé teszi a felhasználóknak, hogy az elérhető eszközök segítségével visszaállítsák a fájlokat, amely ugyan így is némi költséget jelenthet. Igaz rendelkezésre áll egy ingyenes visszafejtő eszköz is, amely a struktúrában hagyott kiskapukon alapszik, és így lehetővé teszi a felhasználónak, hogy visszaállítsa a korábbi fájlrendszert.
Egy másoló program az Autolocky, jó példája annak, ahogyan a zsarolóvírusok készítői megpróbálnak mások „hírnevéből” táplálkozni, de gyakran elbuknak a kivitelezési fázisban. A rossz kódolásnak köszönhetően a visszafejtő kulcsot kizárólag Internet Exploreren keresztül küldik és a fertőzött gépen könnyen lekövethető az előzményekben. Az Autolocky áldozatai szintén szerencsések, mivel létezik egy könnyen elérhető visszafejtő eszköz, amivel visszaszerezhetik a fájljaikat.
Nem biztos, hogy fizetni kell
Ahogy ezek a közelmúltbeli példák is mutatják, a felhasználóknak nem kellene bedőlniük a zsarolóvírusok megfélemlítő taktikáinak, és meg kell tagadniuk a követelt váltságdíj kifizetését. Létezik megoldás vagy visszafejtő eszköz néhány zsarolóvírus család ellen, amelyek képesek biztonságosan és megbízhatóan visszaállítani a fájlokat, megkímélve ezzel a felhasználók pénzét és elvágva a jövőbeli kiberbűnözés finanszírozását. Ezek a megoldások elvileg képesek visszafejteni az éppen aktuális jelenlegi kartevő változatok titkosítását, ezért érdemes először a blogbejegyzésben megtalálható linkeken próbálkozni az elhárítással.
Annak ellenére, hogy néhány zsarolóvírus hibás vagy tökéletlen, a kiberbűnözők napról napra javítják a szoftverjeiket. A megelőzés ezért elengedhetetlen, hogy biztonságban tartsuk magunkat a zsarolóvírusoktól – még a gyengébbektől is. (Annál is inkább, mert például a Kürt Adatmentés szakértői szerint sok esetben a visszafejtés annyira sok időt venne igénybe, hogy valójában nincs más valódi megoldás, mint fizetni - ha már egyszer bedőltünk a zsarolónak.)
Ennek érdekében arra van szükség, hogy az operációs rendszer és a szoftver mindig naprakész legyen, használjunk megbízható biztonsági csomagot, amely a védelem több rétegével rendelkezik, és rendszeresen mentsünk el minden fontos és értékes adatot egy offline helyen (mint egy külső adattároló). Legyünk nagyon óvatosak, amikor rákattintunk valamire egy e-mailben vagy a böngészőben. Ha ismeretlen forrástól kaptunk üzenetet, vagy valamiért gyanúsnak tűnik a levél, akkor töröljük. Biztonsági szoftvereinknél kiemelten fontos a legújabb frissítések telepítése, valamint lehetőség szerint a legújabb termékverzió használata.
