Az első pillér: jobb hozzáférés minden módon
Az első pillér célja, hogy a fogyasztók és a vállalkozások jobban hozzáférhessen a digitális termékekhez és szolgáltatásokhoz szerte az Európai Unióban. Az első pillér tartalmazza a 16 javasolt intézkedés felét. Brüsszel szeretné megkönnyíteni az e-kereskedelmet, összehangolt szerződési feltételeket és fogyasztóvédelmi előírásokat sürget az internetes vásárlásokra. Ez a bizottság reményei szerint növelné a fogyasztók bizalmát és internetes vásárlási kedvet, a vállalatok számára pedig megkönnyítené az internetes kereskedelmet. A brüsszeli testület azon kíván változtatni, hogy a fogyasztóknak mindössze 15 százaléka vásárol másik uniós országból az interneten, a kis- és közepes vállalatoknak pedig csak hét százaléka exportál a neten keresztül külföldre.
Emellett a bizottság a fogyasztóvédelmi szabályok gyorsabb és következetesebb alkalmazását is szeretné elérni, leszállítaná a csomagküldés költségeit, mert ezt komoly akadálynak tekinti a nemzetközi e-kereskedelemben.
Ezzel együtt az uniós testület véget vetne az úgynevezett geo-blocking indokolatlan alkalmazásának, vagyis, hogy bizonyos szolgáltatások az interneten keresztül egyes országokból nem elérhetőek, vagy végső soron drágábban, mint más tagállamokból. Az Európai Bizottság emellett az e-kereskedelem terén a versenyjogi aggályokat is felszámolná, ezért trösztellenes vizsgálatot indított az internetes kereskedelmi szektorban.
Az egységes digitális piac megteremtését célzó stratégia részévé tette a bizottság az új szerzői jogi szabályozás kidolgozását is, amely hosszabb ideje napirenden van Brüsszelben. A bizottság ezzel új lehetőséget nyitna a kulturális javak előállítói számára, a fogyasztóknak pedig jobb hozzáférést az ilyen termékekhez és szolgáltatásokhoz. A 28 tagállam közötti különbségeket további harmonizációval mérsékelni hivatott jogszabály-javaslatokat ígérete szerint még az év vége előtt bemutatja majd a bizottság.
A bizottság a műsor- és internetszolgáltatókra vonatkozó irányelv felülvizsgálatát is ígéri, annak érdekében, hogy a hagyományos műsorszórók által kínált tartalmak az interneten bárhonnan hozzáférhetőek legyenek az unióban.
A brüsszeli testület az áfaszabályokhoz is hozzányúlna. Ezzel a vállalatok adminisztratív terheit csökkentené. Brüsszel egyszeri elektronikus regisztrációt és fizetési lehetőséget javasol a különféle áfaszabályokkal rendelkező tagállamokba szállító vállalatoknak.
A második pillér: méltányos verseny
A második pillér intézkedései révén a bizottság megfelelő feltételeket és méltányos játékszabályokat teremtene a digitális hálózatok és az innovatív szolgáltatások számára. Brüsszel jelentősen átalakítaná a távközlési szabályokat; hatékonyabb koordinációt javasol a frekvenciagazdálkodás terén és uniós szinten hangolná össze a frekvencia-kiosztás tagállami feltételeit, és ösztönözné a szélessávú hálózatfejlesztést. Felülvizsgálnák az audiovizuális média jogi kereteit, hogy az tükrözze a XXI. század változásait, illetve tisztázná, hogyan lehet alkalmazni a meglévő szabályokat a tartalomszolgáltatás új üzleti modelljeire.
A bizottság az internetes felületeknek a piacon betöltött szerepét is górcső alá venné azzal a céllal, hogy feltárja, mennyire átláthatóak a keresési találatok, illetve mi határozza meg az árazást, hogyan kezelik a birtokukba kerül adatokat, milyen kapcsolatban állnak a kereskedőkkel, megpróbálják-e versenytársaik rovására a saját szolgáltatásaikat igénybe vetetni a fogyasztókkal. (Itt egyértelműen a Google-ról van szó, néhány hete hozott hivatalos döntést a Bizottság, mely szerint a keresőóriás visszaél az erejével.)
Az Európai Bizottság a fogyasztók bizalmának növelése érdekében a személyes adatokra vonatkozó szabályokat is átalakítaná; a 2015 végéig elfogadandó új uniós adatvédelmi szabályok fényében felülvizsgálná a fogyasztók adatait a neten védő irányelvet is. A kiberbiztonság terén pedig Brüsszel partnerséget ajánl a szektor vállalatainak.
A harmadik pillér: az emberi tényező
A stratégia utolsó eleme az emberi tényező; ebben Brüsszel arra is kitér, hogy az egységes digitális piac akkor tud működni, ha az állampolgárok, a fogyasztók rendelkeznek a használatához szükséges képességekkel.
A május 6-án bejelentett stratégia elemeinek kidolgozására munkacsoport jön létre a bizottságban, amely 2016 végéig teljesíti a rábízott feladatot. Brüsszel úgy számol, hogy az egységes digitális piac 415 milliárd euróval járulna hozzá az unió gazdaságához, s több százezer új munkahely létrejöttét segítheti elő.
